A könyvkereskedő javára ítélt a Kúria egy LMBTQ-karaktert megjelenítő könyv ügyében

  • narancs.hu
  • 2025. január 9.

Belpol

Az, hogy az egyik fél nem ért egyet az ítélettel, nem indokolja az ügy újranyitását.

Nem fogadta be a Kúria a kormányhivatal felülvizsgálati kérelmét abban az ügyben, amely során azt kifogásolták, hogy a kecskeméti Líra könyvesbolt annak ellenére is árusított egy LMBTQ-karaktert megjelenítő könyvet, hogy az üzlet 200 méteres körzetében iskola és templom is található – írja a hvg.hu.

A kormány 2021-ben hozta meg gyerekvédelminek csúfolt, inkább melegellenes hangulatkeltésre alkalmas rendeletét, amelynek értelmében be kell fóliázni az LMBTQ-közösség tagjait megjelenítő könyveket. A rendelkezés szerint a korlátozás olyan könyvekre vonatkozik, amelyek öncélúan ábrázolják a nem megváltoztatását, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést.

A kormányhivatal által kifogásolt könyv, Francesca Cavallo és Elena Favilli Esti mesék lázadó lányoknak című kötete 100 történetet tartalmaz pionír nőkről, köztük Coy Mathisról, aki transznemű, vagyis nőként azonosul. A történet születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés valós problémáit mutatja be, és a nemváltoztatás orvosi lehetőségét is felveti.

 
Francesca Cavallo, Elena Favilli - Esti mesék lázadó lányoknak 2.
 

 

A kormányhivatal ötmilliós bírságot szabott ki a Líra Könyv Zrt.-re, de a cég pert indított, és nyert. A bíróság kimondta, hogy a könyv „gyermek- és fiatalkorúak számára is értelmezhető módon mutat be egy a transzneműséggel kapcsolatos gyerekkori élethelyzetet és problémát, a történet pedig illeszkedik a könyv koncepciójába, nem kizárólagos célja a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés”. 

A kormányhivatal ezután felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, azt állítva, hogy az első fokon eljáró bíróság túllépett hatáskörén a törvény értelmezésével. Ezt a keresetet tagadta meg csütörtöki határozatában a Kúria, és arra hivatkozott, hogy a felülvizsgálat lefolytatását nem látták indokoltnak csak azért, mert a kormányhivatal nem ért egyet egy jogerős ítélet jogértelmezésével. Azt írják, a kormányhivatal nem jelölte meg, hogy milyen elvi jelentőségű jogkérdésben vár iránymutatást a Kúriától, és nem mutattak be példát arra, hogy hasonló ügyekben eltérő ítéletek születtek volna. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.