A kormány végleg letett a szociális temetésről

  • narancs.hu
  • 2024. március 29.

Belpol

A bevezetés 2013 óta húzódik, a legfrissebb határidő 2025 lett volna.

Egy rengeteg témáról szóló, „A jogi és gazdasági versenyképesség erősítése érdekében egyes törvények módosításáról” szóló saláta-törvényjavaslatban rejtették el alig észrevehető paragrafusként, hogy 2025-től sem vezetik be a szociális temetés intézményét, hanem végleg törlik – írja a hvg.hu.

Az előterjesztő Tuzson Bence igazságügyi miniszter nem fűzött magyarázatot a javaslathoz, vagy legalább ahhoz, hogy mi köze ennek a témának a törvényjavaslat címéhez,

pedig egy másik, a jogalkotási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatában éppen most akarja megerősíteni, hogy a jogszabályokhoz kötelező indoklást adni, amelyben bemutatják azokat a „társadalmi, gazdasági, szakmai okokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik”. Igaz, ezt máskor is gyakran megszegik – írja a lap.

 2013-ban módosították a temetkezési törvényt úgy, hogy a rászorulóknak az állam ingyenesen ad sírhelyet és koporsót vagy urnát – de csak akkor, ha az elhunyt rokona vállalja, hogy ő vagy akit felkér, közreműködik a halott temetésre való előkészítésében, a sír kiásásában, visszahantolásában. Az elképzelést általános ellenszenv fogadta mind a közvélemény, mind az önkormányzatok részéről.

A határidőt már néhány hónap után 2014-ről 2015-re módosították, aztán újra és újra,

a 2022-ben meghatározott legfrissebb határidő a bevezetésre 2025 lett volna.

A Magyar Narancs Angyal Eleonóra tanatológussal még 2013-ban készített interjút a témában. Mint akkor mondta, "szociális temetés és köztemetés is volt eddig, amit a kormány most akar, az egyik sem. A szociális temetésnél az önkormányzat megvizsgálta, hogy rászorul-e az igénylő, és fedezte a temetés árát. De ez az új valami nem »szociális«. A törvénytervezet szerint ez a lehetőség alanyi jogon járna, ha az ember betartja az állam által megszabott szabályokat: csak az önkormányzat által kijelölt helyen temethet, csak az általuk adott koporsóval, és a többi. Ha ettől eltér, akkor nem kapja meg a jogot az ingyenességre. Ez már önmagában furcsa” – fogalmazott. 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.