A kormány végleg letett a szociális temetésről

  • narancs.hu
  • 2024. március 29.

Belpol

A bevezetés 2013 óta húzódik, a legfrissebb határidő 2025 lett volna.

Egy rengeteg témáról szóló, „A jogi és gazdasági versenyképesség erősítése érdekében egyes törvények módosításáról” szóló saláta-törvényjavaslatban rejtették el alig észrevehető paragrafusként, hogy 2025-től sem vezetik be a szociális temetés intézményét, hanem végleg törlik – írja a hvg.hu.

Az előterjesztő Tuzson Bence igazságügyi miniszter nem fűzött magyarázatot a javaslathoz, vagy legalább ahhoz, hogy mi köze ennek a témának a törvényjavaslat címéhez,

pedig egy másik, a jogalkotási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatában éppen most akarja megerősíteni, hogy a jogszabályokhoz kötelező indoklást adni, amelyben bemutatják azokat a „társadalmi, gazdasági, szakmai okokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik”. Igaz, ezt máskor is gyakran megszegik – írja a lap.

 2013-ban módosították a temetkezési törvényt úgy, hogy a rászorulóknak az állam ingyenesen ad sírhelyet és koporsót vagy urnát – de csak akkor, ha az elhunyt rokona vállalja, hogy ő vagy akit felkér, közreműködik a halott temetésre való előkészítésében, a sír kiásásában, visszahantolásában. Az elképzelést általános ellenszenv fogadta mind a közvélemény, mind az önkormányzatok részéről.

A határidőt már néhány hónap után 2014-ről 2015-re módosították, aztán újra és újra,

a 2022-ben meghatározott legfrissebb határidő a bevezetésre 2025 lett volna.

A Magyar Narancs Angyal Eleonóra tanatológussal még 2013-ban készített interjút a témában. Mint akkor mondta, "szociális temetés és köztemetés is volt eddig, amit a kormány most akar, az egyik sem. A szociális temetésnél az önkormányzat megvizsgálta, hogy rászorul-e az igénylő, és fedezte a temetés árát. De ez az új valami nem »szociális«. A törvénytervezet szerint ez a lehetőség alanyi jogon járna, ha az ember betartja az állam által megszabott szabályokat: csak az önkormányzat által kijelölt helyen temethet, csak az általuk adott koporsóval, és a többi. Ha ettől eltér, akkor nem kapja meg a jogot az ingyenességre. Ez már önmagában furcsa” – fogalmazott. 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.