A kormánypártiak többsége is csatlakozna az Európai Ügyészséghez

  • narancs.hu
  • 2022. július 29.

Belpol

A Publicus Intézet felmérése szerint a magyarok kétharmada egyetért azzal, hogy az EU-s pénzek folyósítását az országok számára jogállamisági követelményekhez kellene kötni.

A megkérdezettek 66 százaléka támogatja, hogy az uniós pénzek folyósítását a jogállamisági követelmények betartásához kössék. Ha ehhez hozzávesszük azt a 4 százalékot, amely „inkább egyetért” ezzel, akkor már 70 százalékos arányról lehet beszélni - derül ki a Publicus Intézet Népszava megbízásából készített felméréséből. 

A felmérés alapján a megkérdezettek 19 százaléka "kifejezetten ellenzi", emellett  4 százalék „inkább nem ért egyet” azza, hogy az uniós pénzek folyósítását a jogállamisági követelmények betartásához kössék.

A megkérdezettek 7 százaléka pedig  nem tudott, vagy nem akart válaszolni.

A válaszolókat kormánypárti és ellenzéki szempontból lebontva azt lehetett látni, hogy 

  • az ellenzékiek túlnyomó többsége (89 százalék) fejezte ki egyetértését;
  • viszont még a fideszesek 37 százaléka is támogatná, hogy a pénzek folyósításának feltétele legyen a jogállamisági követelmények betartása.
  • A pártválasztásukban bizonytalanok 72 százaléka is így gondolja.

A felmérésben arra is rákérdeztek, hogy Magyarországnak csatlakoznia kellene-e az Európai Ügyészséghez, hogy a korrupciós és más típusú visszaéléseket ők is vizsgálni tudják?

Erre a kérdésre az összes megkérdezett háromnegyede igennel válaszolt.

Az elképzelést csupán 15 százalék utasítja el (10 százalék nem válaszolt).

A felmérés szerint ráadásul a kormánypártiak többségének is elege van a korrupcióból: a fideszesek 39 százaléka elutasítja, de 43 százaléka pártolja az ötletet, hogy csatlakozzunk az Európai Ügyészséghez. (18 százalékuk nem foglalt állást a kérdésben.)

(A felmérés a magyarországi felnőtt népességre nem, életkor és iskolázottság szerint reprezentatív; és telefonos és online kérdőíves adatfelvétellel, 2022. július 20-22-e között, 1004 fős mintán történt.)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.