A magyar bíróság szerint semmi gond nincs azzal, hogy a Rogán-közeli ingatlan adásvételi szerződése eltűnt

  • Nagy Gergely Miklós
  • 2016. december 15.

Belpol

Elég mellbevágó ítéletet hozott a Pesti Központi Kerületi Bíróság. Tudják: Rogán, Habony, Kertész Balázs, Aulich utca 3.

Elutasította a Magyar Narancs kérelmét az első fokon eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság, amely arra irányult, hogy közérdekű adatigénylés formájában megkaphassuk a végül Rogán Antal bizalmasához, Kertész Balázs ügyvédhez került, roppant értékes egykori önkormányzati ingatlan, az Aulich utca 3. szám alatti lakás adásvételi szerződését. Erről a belvárosi házról beszélünk:

false

 

Az előzményekről korábban részletesen írtunk. Az említett ingatlan ugyanis még Rogán Antal polgármestersége alatt, 2011-ben került Fürstner József fogorvoshoz, majd ezek után a Rogán Antal jobbkezének tartott Kertész Balázs cégébe apportálták, így ma Kertész vállalkozása az igen értékes ingatlan tulajdonosa – írtuk pár hete. (Hogy kicsoda és mennyire fontos szereplő is Kertész, arról az Index nagy ívű cikkéből tájékozódhat, amelyben természetesen Habony Árpád is felbukkan.) Nem mellékesen, az Aulich utca 3. szám alatti lakás kedvezménnyel lett Fürstner fogorvosé 2011-ben, és a Blikk korábbi cikke szerint ekkor már évek óta ismerték egymást Rogán Antallal. Megkérdeztük Rogán Antal minisztert is, hogy volt-e jelentősége kapcsolatuknak abban, hogy Fürstner 25 százalék kedvezménnyel kapta meg az ingatlant, de a miniszter irodája csak annyit reagált érdeklődésünkre: kérdéseinkkel forduljunk az önkormányzathoz.

Megtettük. Az önkormányzatnál viszont egészen meglepő választ kaptunk az ingatlannal kapcsolatban: a jegyző külön levelet írt nekünk arról, hogy az Aulich utca 3. adásvételi szerződése egyszerűen eltűnt az önkormányzat irattárából. Íme a levél:

false

 

Korábbi cikkünkben kikértük minderről Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi vezetőjének a véleményét is. Szerinte az eset minimum trehányságot és az adóeljárás, illetve a gazdálkodás fegyelme szempontjából komoly hiányosságot mutat. Az önkormányzati vagyonba tartozó lakás értékesítéséről szóló szerződés „eltűnése” viszont jogszabályba ütközik, hiszen a Belügyminisztérium egy 2012-ben kiadott rendelete értelmében az „önkormányzati vagyon kezelésére, elidegenítésére, bérletére, cseréjére, jelzálogjaira, vásárlására, haszonbérletére, vagyonkezelői jog létesítésére vonatkozó alapiratok, szerződések” nem selejtezhetők. Igaz, ugyanezen belügyi rendelet szerint a lakásügyi, illetve a helyiséggazdálkodási szerződéseket öt évig kell megőrizni, vagyis az önkormányzat kapaszkodhatna ebbe is. Ligeti szerint nem lenne megalapozott erre hivatkozni, mert ebben az esetben az önkormányzati vagyon feltehetően messze áron aluli elidegenítéséről, nem pedig helyiséggazdálkodásról van szó.

Miután láttuk, hogy Rogán Antal volt kerülete nem fogja kiadni a Rogán ismerőséhez, majd tőle Rogán bizalmasához került lakás szerződését, bírósághoz fordultunk. Csakhogy az első fokon eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság végül elutasította kérelmünket, és megállapította, hogy az önkormányzat „védekezése” megalapozott.

Tudniillik az alperes, azaz az önkormányzat – innen a bírósági verdikt – „tájékoztatta Nagy Gergely Miklóst, hogy az adásvételi szerződés nem lelhető fel az iratanyagában, ezért nem tudja azt megküldeni részére. A válasz késedelmes teljesítése nem eredményezheti azt, hogy a bíróság olyan adatszolgáltatásra kötelezze az adott közfeladatot ellátó szervet, amelynek nem képes eleget tenni”.

Ez tehát azt jelenti, hogy a bíróság kimondta: ha a belvárosi önkormányzat nem találja az eltűnt szerződést, a bíróság nem kötelezheti, hogy megtalálja. Pedig lenne azért mód az „eltűnt” szerződés megtalálására: a kerület ugyanis az adásvételben részt vevő ügyfélként elkérhetné a földhivataltól az oda benyújtott szerződést, és akkor máris lehetne pótolni a dokumentumot. Ezt azonban nem mérlegelte a bíróság.

Az önkormányzat másik érve az volt, hogy az újságíró nevében a lap kiadója nem indíthat pert, ezzel összhangban pedig a bíróság „azt állapította meg, hogy a felperes (mármint a Magyar Narancs – N.G.M.) a perindításra nem volt jogosult”. Azt ugyan a bíróság elismerte, hogy a levelemben egyértelmű volt, hogy a Magyar Narancs újságírója vagyok, ám a pert a bíróság és az önkormányzat álláspontja szerint nekem kellett volna indítani, a lap erre nem jogosult.

Mindezek alapján látta úgy az elsőfokú bíróság, hogy az égvilágon nincs semmi gond a Rogán-közeli ingatlanügylet eltűnt szerződésével, és az önkormányzatnak nem is kell nyilvánosságra hozni egy igen értékes közvagyon értékesítésének részleteit.

Az ítélet nem jogerős.

Frissítés: Kikértük időközben az illetékes fővárosi kormányhivatal véleményét az ügyben. Azt írták: azon „körülmények vizsgálata, melyek alapján egy önkormányzat egyedi ügyben a saját irattárában nem talál meg egy szerződést, nem tartozik a kormányhivatal feladat- és hatáskörébe, ez az adott szerv felelősségi körébe tartozik”.

Tehát ez ügyben a kormányhivatal sem talált semmi kifogást.

Figyelmébe ajánljuk