A magyarok a kormánnyal ellentétben nem gondolják politikai akciónak a pedagógussztrájkot

  • narancs.hu
  • 2022. március 18.

Belpol

A választások közeledtével ezt a kormány is kezdi észrevenni.

A magyar lakosság mindössze 21 százaléka osztja a kormány álláspontját, amely szerint a pedagógussztrájk csak politikai hangulatkeltés a választások előtt – erre a Publicus Intézet friss közvélemény-kutatása mutatott rá, amelynek eredményeiről a Telex számolt be.

A kutatás szerint a megkérdezettek 63 százaléka úgy véli, hogy a tanárok azért kezdtek sztrájkolni, mert magasabb béreket akarnak.

Az egyetértési skálákkal dolgozó kutatás arra is rámutatott, hogy a magyar társadalom többsége, 63 százaléka tehát nem politikai, hanem inkább bérharcnak látja a sztrájkot.

A pártpreferenciák alapján a kormánypártiak 46 százaléka ért egyet a fideszes állásponttal. Az ellenzékiek körében ez a kérdés kevésbé megosztó: 87 százalékuk egyetért a tanárok követeléseivel, és nem gondolja, hogy politikai akció lenne a sztrájk – ez utóbbival csupán 3 százalék tudott azonosulni a Telex szerint.

A válaszadók között, akinek általános- vagy középiskolás gyereke van, a többség – 65 százalék – azzal ért egyet, hogy nem politikai, hanem bérküzdelem a sztrájk, a kormányzati narratívával pedig a családosok mindössze 23 százaléka értett egyet.

Abban a kérdésben, hogy a tanárok sztrájkja jogos-e annak ellenére is, hogy a kormány időközben megkérdőjelezhetővé tette annak legitimását egy rendelet kiadásával, már megosztottabb a kép. A többség, a válaszadók 51 százaléka még így is jogosnak tartja a sztrájkot, 31 százalék viszont már inkább nem.

A pártpreferenciákat nézve itt is jelentős eltérések mutatkoznak: a fideszes szavazók mindössze 9 százaléka válaszolt úgy, hogy a rendelet ellenében is jogos a sztrájk, míg 70 százalékuk úgy, hogy inkább nem az. Eközben az ellenzéki szavazók 93 százaléka úgy látja, hogy a munkabeszüntetés inkább jogos a hatályos rendelettel szemben is.

Eközben a választások közeledtével a kormánykommunikáció is kezd enyhülni a kérdésben, először Gyulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ismerte el, hogy igazuk van a sztrájkoló tanároknak, ma pedig Kövér László fideszes házelnök nyilatkozott hasonló módon:

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.