„A média nyugtalanító eleme a választásoknak” – Audrey Glover, az EBESZ választási megfigyelő missziójának vezetője

Belpol

Az elszámoltathatóság és az átláthatóság általános hiányát tartja a magyar választási rendszer legnagyobb hibájának az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHR) misszióvezetője. Audrey Glover emberi jogi szakértővel budapesti irodájában beszélgettünk.

magyarnarancs.hu: Januárban az EBESZ igényfelmérő missziót küldött Magyarországra. Miért döntöttek végül az úgynevezett korlátozott választási megfigyelés mellett?

Audrey Glover: Nem voltam tagja az igényfelmérő csoportnak, de a döntés az ő látogatásuk következménye. Nyilván találkoztak a választást lebonyolító szervekkel, és a látottak alapján úgy vélték, elegendő lesz a korlátozott megfigyelés. Ez azt jelenti, hogy van tíz hosszú távú megfigyelőnk, de nincsenek rövid távú megfigyelőink, nem végzünk szisztematikus ellenőrzést a választások napján.

false

magyarnarancs.hu: Tehát a kétfajta misszió között tulajdonképpen a választások napján van csak különbség?

AG: Pontosan. Hosszú távú megfigyelőink egy héttel a mi érkezésünk, március 3. után jöttek Magyarországra, tartottunk nekik egy eligazítást, és most már az ország több pontján dolgoznak öt darab kétfős csoportban. Három-négy megye tartozik egy pároshoz, de szerencsére az önök útjai nagyon jó minőségűek, ez megkönnyíti a jövés-menést.

magyarnarancs.hu: Mi a feladatuk a hosszú távú megfigyelőknek?

AG: Folyamatos párbeszédben állnak a helyi hatóságokkal, a politikai pártok képviselőivel, a civil szervezetekkel. Minden információra nyitottak, amely segíthet képet alkotni a közelgő választásokról.

magyarnarancs: Az MSZP szerint a kormány félretájékoztatta önöket a párt elérhetőségéről, így alig jött össze a találkozó. Igaz ez?

AG: Nézze, az normális, hogy választások előtt mindenféle pletyka és történet kering, de tudtommal semmilyen nehézségünk nem akadt az MSZP-vel való találkozásban, sem itt Budapesten, sem máshol.

magyarnarancs.hu: Az idei választás sokak által problematikusnak ítélt különlegessége, hogy 18 párt is országos listát állított. Minddel találkoznak?

AG: Nem igazán, egyelőre a nagyobbakkal beszéltünk. Tudja, elég sok tennivalónk van, ráadásul nem is mindig elérhető az összes párt, a kisebbeket néha igen nehéz megtalálni. Tehát értelemszerűen országos és helyi szinten is a nagyobb politikai erőkre koncentrálunk.

magyarnarancs.hu: Egyébiránt hogyan értékeli a pártok nagy számát? Sajtóbeszámolók és most már feljelentések is tanúsítják, hogy az ajánlási rendszerrel többen visszaéltek.

AG: Hallottunk olyan felvetéseket, hogy a pártok között úgynevezett kamupártok is lehetnek. Utánajárunk a kérdésnek.

magyarnarancs.hu: Hogyan járnak utána?

AG: Próbálunk információkat szerezni róluk, találkozni velük.

magyarnarancs.hu: Hogyan tudná jellemezni a pártokkal folytatott megbeszéléseket? Mire kíváncsiak?

AG: Kíváncsiak vagyunk a politikai programjukra, a működésükre. Rákérdezünk, hogy találkoztak-e valamilyen nehézséggel a kampány során, s mi a véleményük az új választási szabályokról. Úgy is tekinthetünk az idei választásokra, mint az új törvényi keretek tesztjére.

magyarnarancs.hu: Levontak már valamiféle következtetést a pártok álláspontjáról?

AG: Azt hiszem, erre egy kicsit még várnunk kell. Tegnap kiadtunk egy időközi jelentést, de valójában az egész választási procedúrát kell megfigyelnünk, így nem mondhatunk túl sokat e folyamat vége előtt.

magyarnarancs.hu: Mi a véleménye arról, hogy a választási törvényeket a Fidesz–KDNP gyakorlatilag egyedül fogadta el? Legitim lehet egy ilyen rendszer?

AG: Nemzetközi szervek, a Velencei Bizottság és az Európa Tanács is erőteljesen kritizálták, hogy nem övezte megfelelő párbeszéd ezeknek a törvényeknek az elfogadását. Szerintem fontos követelmény, hogy bármely törvény bevezetését megelőzze a párbeszédnek, a vitának legalább a lehetősége. Úgy tűnik, hogy ez a követelmény a magyar választási törvények esetében nem teljesült. Természetesen ezen a téren tovább vizsgálódunk, hiszen a demokrácia alapját jelentő törvényekről van szó.

magyarnarancs.hu: Tehát a törvényeket, és magát a törvénykezést is vizsgálják, nem csak a választási eljárás tisztaságát.

AG: Így van, próbáljuk a törvényeket is megnézni, elég sok van belőlük, körülbelül 700-at hoztak négy év alatt. Nyilvánvalóan nem mindegyik kapcsolódik a választásokhoz, de sok köztük az alapvető és nagyon fontos jogszabály. Magunk közt szólva a választások kapcsán sem mindig olyan egyszerű megérteni, hogy pontosan ki is felelős az egyes lépésekért. Például az Alkotmánybíróságnak is van új feladata a választásokkal kapcsolatban, de az egyes bírákkal való találkozás után sem vagyunk biztosak benne, hogy a jogosítványokat hogyan kellene gyakorolniuk. A Kúriának szintén vannak hatáskörei, mostanra elég sok, több száz panasz érkezett, és a különböző szerveknek nehéz ezt mind kezelni. A kép tehát kicsit még zavaros jelen pillanatban, remélem, hogy ez két hét alatt változni fog.

magyarnarancs.hu: Önnek és kollégáinak mennyi előzetes tudásuk volt Magyarországról?

AG: A legtöbben jártak már Magyarországon, és amikor kiválasztottuk a kollégákat hosszú távú megfigyelőnek, elkezdtek intenzíven tájékozódni az országról. Mielőtt kiutaztak a területre, eligazítást kaptak központi elemzőinktől. Van médiaelemzőnk, jogi, politikai, választási, kampányfinanszírozási szakértőnk, a társadalmi nemekkel és a kisebbségekkel foglalkozó szakemberünk.

magyarnarancs.hu: A társadalmi nemekkel kapcsolatban mire figyelnek?

AG: Azt hiszem, hogy a nők alulreprezentáltsága a politikai életben igencsak riasztó, ráadásul a korábban parlamentbe került nők közül sincs már ott mindenki. 9%-os női részesedés egy EU tagországban azért elég alacsonynak mondható. A parlament persze sosem egyszerű hely a nők számára, de női képviselőkkel is beszélgetve úgy látom, hogy itt nem sok erőfeszítés történt a politikai pálya és a családi élet összeegyeztethetőségének érdekében, sőt, inkább ezzel ellentétes folyamatokról tudok.

magyarnarancs.hu: Említette, hogy kisebbségi szakértőjük is van. A külön nemzetiségi lista lehetőségét Magyarországon sokan előrelépésnek tartják, míg mások szerint ez éppen az integráció ellenében hat.

AG: Azt hiszem, hogy a nemzetiségi kultúra és oktatás fenntartása a nemzetiségi önkormányzatokban helyi és országos szinten is működik. Ehhez hozzájárulhatna a parlamenti képviselet, de amit eddig hallottunk, abból úgy tűnik, hogy nagyon nehéz lesz bármelyik nemzetiségnek is országgyűlési tagot delegálnia. Szószólót fognak küldeni, ami nyilván nem ugyanaz, hiszen a szószólónak nincsen szavazati joga.

magyarnarancs.hu: A kampányfinanszírozással több hazai ngo, például a Transparency International is foglalkozik. Azt találták, hogy a Fidesz–KDNP a kormányköltésekkel és az úgynevezett civil kampánnyal együtt máris túllépte a megengedett keretet.

AG: A kampányfinanszírozási szakértőnk velük is beszélt már. Azt hiszem, ezen a területen az elszámoltathatóság általános hiánya szembetűnő. Biztosan nem kell az állami pénzekkel elszámolni a választások előtt, és a választások után is csak bizonyos esetekben, ennek a módja sem teljesen világos.

magyarnarancs.hu: Mit gondol arról, hogy az alkotmánymódosítás ellenére végeredményben nem lesznek kampányfilmek a kereskedelmi tévécsatornákon?

AG: A média nyugtalanító eleme a választásoknak, az ön által említett helyzet is sok pártot megakadályoz üzenete kifejtésében, választókhoz való eljuttatásában, hiszen logikus módon a kereskedelmi csatornák senkinek sem fognak ingyen reklámfelületet biztosítani. A rágalmazás büntető-törvénykönyvi tényállása szintén visszafoghatja valamelyest az újságírókat véleményük kifejtésében. Ezért is állítottunk fel egy hatfős médiaelemző csapatot, akik kvantitatív és kvalitatív eszközökkel vizsgálják az egyes politikai oldalak médiamegjelenéseit.

magyarnarancs.hu: A külföldön élő állampolgárok levélben szavazása is sok kérdést felvet: bárki leadhatja a szavazatokat a külképviseleteken vagy a postán, ami nem tűnik a legbiztonságosabb megoldásnak. Erre nézvést létezik nemzetközi jó gyakorlat, vagy ez minden országban problémát jelent?

AG: Nem feltétlenül probléma, hiszen lehetővé teszi a külföldiek szavazását. Az már a konkrét eljárás kérdése, hogy a polgárok biztonságban tudják szavazatukat, de a magyarhoz hasonló megoldás egyáltalán nem szokatlan. Nagyobb bajnak látom a különbségtételt a kétféle külföldön tartózkodó állampolgár között: ha van magyarországi lakóhelyed, akkor külképviseleten szavazhatsz, és két szavazatod lesz; ha az „új magyar állampolgárok” közé tartozol, akkor levélben is szavazhatsz, de csak országos listára. Hallottunk panaszokat a megkülönböztetés miatt, illetve amiatt, hogy gyakran hosszú utat kell megtenniük a külföldön dolgozóknak a külképviseletekig.

magyarnarancs.hu: A beszélgetés elején említette, hogy a korlátozott megfigyelés a választás napján tér el a teljes megfigyeléstől. Mi a programjuk április 6-ra?

AG: Mindannyian kiszállunk majd szavazókörökbe, de nem fogjuk ezeket szisztematikusan megfigyelni, nem fogunk kérdőíveket kitöltetni, hiszen nincs is elég emberünk ahhoz, hogy statisztikát tudjunk készíteni az eredményekről.

magyarnarancs.hu: Hogyan és mikor fogják összegezni a megfigyeléseiket?

AG: Mint említettem, az időközi jelentésünk már el is készült. A választások után egy nappal tartunk egy sajtótájékoztatót, ahol egy előzetes állásfoglalást tudunk közzétenni. A végleges jelentésünk két hónappal a választások után készül el, és ez már javaslatokat is fog tartalmazni az új kormány számára, hogy hogyan lehetne kezelni a problémákat. Feltéve, hogy egyáltalán találunk olyan problémát, amely miatt ajánlást kell megfogalmaznunk.

magyarnarancs.hu: A jelentésnek lehet bármilyen jogi következménye?

AG: Az EBESZ minden tagállama meg fogja kapni, és ha következtetéseket kívánnak levonni belőle, természetesen megtehetik. De ez a feladat már túllép a misszió és az ODIHR hatáskörén.

Eörsi Mátyás publicisztikája az EBESZ megfigyelőinek lehetőségeiről e heti nyomtatott kiadásunkban olvasható.

Figyelmébe ajánljuk

„Nem attól lesz valaki fényművész, hogy egy épületre vetít”

Kilencedik alkalommal rendezték meg Pécsett a Zsolnay Fényfesztivált július elején. A város 28 pontján hazai és külföldi alkotók mutatták be helyszínspecifikus munkáikat, amiket négy nap alatt több mint százezer ember látott. Szervezőkkel és művészekkel beszélgettünk az esemény hazai és nemzetközi jelnetőségéről, az utóbbi években egyre népszerűbbé váló fényművészetről, valamint a mesterséges intelligencia e területen történő hasznosításának lehetőségeiről.

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.