A Momentum besétált az Origóba, és a lelkiismeretről beszélt

  • narancs.hu
  • 2017. május 18.

Belpol

Meglátogatta a Momentum a kormányszócsővé silányított Origo szerkesztőségét.

Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom elnöke meglátogatta az Origo szerkesztőségét, ahol megkeresték a portál belpolitikai felelősét, Kovács Andrást, hogy elbeszélgessenek vele.

A Momentum a látogatásról készített videót 5 óra előtt nem sokkal tette ki Facebook-oldalára. A látogatással arra akarták felhívni a figyelmet, hogy az Origo hazusággyárrá silányított propagandagépezet lett.

Kovács András egyébként a videón nem nagyon mond semmit. „Nem vagyok közszereplő, úgyhogy nem készíthetnek rólam semmilyen felvételt”, mondja kissé bizonytalan hangon.

A videó vége elég különös. Egy fehér inges úr, Tókos Lóránt vezérigazgató-helyettes jelenik meg, és azt mondja furcsa kedvességgel: „Tudunk… Most az a kérésem, távozzatok, jó? Köszönöm.” Aztán teátrális mozdulattal, hosszan megsimogatja Fekete-Győr felkarját.

Ezek után Fekete-Győr kezet nyújt Kovács Andrásnak, ő is hangsúlyosan megsimogatja Kovács felkarját, majd a momentumosok kisétálnak, bár Kovács és Fekete-Győr még egymás felé pillantgat feszülten.

Az Origo saját cikkében ezt a látogatást „betörésnek” nevezte, az ő verziójukban az irodaház portásai „elzavarták” Fekete-Győréket.

A TASZ közleményében elítélte a Momentum akcióját: „Az Origo székhelye magánterület. Magánterületre engedély nélkül senki – még a hatóságok – sem léphetnek be. Az engedély hiányát pedig nem pótolja a közérdekre való hivatkozás. Az újságírókról véleményformáló szerepük miatt a hozzájárulásuk nélkül is készíthető fényképes tudósítás – ezt azonban nem minden élethelyzetben kell elviselniük, hanem csak akkor, amikor a nyilvánosság szférájában végzik a munkájukat. A politikai pártok rendeltetéséből következik, hogy maguk is alakítják a közéleti vitákat. Ebbe beletartozhat az is, hogy megismertessék a választópolgárokkal a propagandának vélt sajtó működését. Ehhez azonban csak törvényes eszközöket választhatnak; olyanokat, amelyek nem sértik meg mások jogait. Politikai párt ne válaszoljon jogsértésre jogsértéssel, még akkor sem, ha erkölcsileg ezt igazolhatónak tartja.”

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.