A Momentum besétált az Origóba, és a lelkiismeretről beszélt

  • narancs.hu
  • 2017. május 18.

Belpol

Meglátogatta a Momentum a kormányszócsővé silányított Origo szerkesztőségét.

Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom elnöke meglátogatta az Origo szerkesztőségét, ahol megkeresték a portál belpolitikai felelősét, Kovács Andrást, hogy elbeszélgessenek vele.

A Momentum a látogatásról készített videót 5 óra előtt nem sokkal tette ki Facebook-oldalára. A látogatással arra akarták felhívni a figyelmet, hogy az Origo hazusággyárrá silányított propagandagépezet lett.

Kovács András egyébként a videón nem nagyon mond semmit. „Nem vagyok közszereplő, úgyhogy nem készíthetnek rólam semmilyen felvételt”, mondja kissé bizonytalan hangon.

A videó vége elég különös. Egy fehér inges úr, Tókos Lóránt vezérigazgató-helyettes jelenik meg, és azt mondja furcsa kedvességgel: „Tudunk… Most az a kérésem, távozzatok, jó? Köszönöm.” Aztán teátrális mozdulattal, hosszan megsimogatja Fekete-Győr felkarját.

Ezek után Fekete-Győr kezet nyújt Kovács Andrásnak, ő is hangsúlyosan megsimogatja Kovács felkarját, majd a momentumosok kisétálnak, bár Kovács és Fekete-Győr még egymás felé pillantgat feszülten.

Az Origo saját cikkében ezt a látogatást „betörésnek” nevezte, az ő verziójukban az irodaház portásai „elzavarták” Fekete-Győréket.

A TASZ közleményében elítélte a Momentum akcióját: „Az Origo székhelye magánterület. Magánterületre engedély nélkül senki – még a hatóságok – sem léphetnek be. Az engedély hiányát pedig nem pótolja a közérdekre való hivatkozás. Az újságírókról véleményformáló szerepük miatt a hozzájárulásuk nélkül is készíthető fényképes tudósítás – ezt azonban nem minden élethelyzetben kell elviselniük, hanem csak akkor, amikor a nyilvánosság szférájában végzik a munkájukat. A politikai pártok rendeltetéséből következik, hogy maguk is alakítják a közéleti vitákat. Ebbe beletartozhat az is, hogy megismertessék a választópolgárokkal a propagandának vélt sajtó működését. Ehhez azonban csak törvényes eszközöket választhatnak; olyanokat, amelyek nem sértik meg mások jogait. Politikai párt ne válaszoljon jogsértésre jogsértéssel, még akkor sem, ha erkölcsileg ezt igazolhatónak tartja.”

Figyelmébe ajánljuk

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.