A Momentum besétált az Origóba, és a lelkiismeretről beszélt

  • narancs.hu
  • 2017. május 18.

Belpol

Meglátogatta a Momentum a kormányszócsővé silányított Origo szerkesztőségét.

Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom elnöke meglátogatta az Origo szerkesztőségét, ahol megkeresték a portál belpolitikai felelősét, Kovács Andrást, hogy elbeszélgessenek vele.

A Momentum a látogatásról készített videót 5 óra előtt nem sokkal tette ki Facebook-oldalára. A látogatással arra akarták felhívni a figyelmet, hogy az Origo hazusággyárrá silányított propagandagépezet lett.

Kovács András egyébként a videón nem nagyon mond semmit. „Nem vagyok közszereplő, úgyhogy nem készíthetnek rólam semmilyen felvételt”, mondja kissé bizonytalan hangon.

A videó vége elég különös. Egy fehér inges úr, Tókos Lóránt vezérigazgató-helyettes jelenik meg, és azt mondja furcsa kedvességgel: „Tudunk… Most az a kérésem, távozzatok, jó? Köszönöm.” Aztán teátrális mozdulattal, hosszan megsimogatja Fekete-Győr felkarját.

Ezek után Fekete-Győr kezet nyújt Kovács Andrásnak, ő is hangsúlyosan megsimogatja Kovács felkarját, majd a momentumosok kisétálnak, bár Kovács és Fekete-Győr még egymás felé pillantgat feszülten.

Az Origo saját cikkében ezt a látogatást „betörésnek” nevezte, az ő verziójukban az irodaház portásai „elzavarták” Fekete-Győréket.

A TASZ közleményében elítélte a Momentum akcióját: „Az Origo székhelye magánterület. Magánterületre engedély nélkül senki – még a hatóságok – sem léphetnek be. Az engedély hiányát pedig nem pótolja a közérdekre való hivatkozás. Az újságírókról véleményformáló szerepük miatt a hozzájárulásuk nélkül is készíthető fényképes tudósítás – ezt azonban nem minden élethelyzetben kell elviselniük, hanem csak akkor, amikor a nyilvánosság szférájában végzik a munkájukat. A politikai pártok rendeltetéséből következik, hogy maguk is alakítják a közéleti vitákat. Ebbe beletartozhat az is, hogy megismertessék a választópolgárokkal a propagandának vélt sajtó működését. Ehhez azonban csak törvényes eszközöket választhatnak; olyanokat, amelyek nem sértik meg mások jogait. Politikai párt ne válaszoljon jogsértésre jogsértéssel, még akkor sem, ha erkölcsileg ezt igazolhatónak tartja.”

Figyelmébe ajánljuk

A hatalom lába

A hetvenes években a brazíliai Recifét groteszk városi legenda tartotta lázban. Eszerint egy önálló életre kelt „szőrös láb” (perna cabeluda) terrorizálta a város lakosságát.

Akarsz-e?

Ha mindenki ennyire elviselhetetlen, mi értelme szaporodni? – ez valószínűleg csak nekem jutott eszembe, amikor elsötétült a kép, a filmkészítők nem hatoltak ilyen mélységekbe. Ellenkezőleg, valamiféle pozitív végkicsengést is ragasztottak a sztorihoz az utolsó két-három percben, de erről majd később.

Innen nézve

  • Pálos György

A szerző második regényének kiemelten fontos szereplője egy ház Brassó belvárosában, eredetileg a Sfântul Ioan (a szocialista diktatúra éveiben Majakovszkij) utcában, nem messze a nevezetes Aro szállodától.

Bársonyos halálvágy

A Kurtág György 100. születésnapjára szervezett fesztivál zenetörténeti esemény. Száz évet megért, sőt azon túl is alkotó világhírű zeneszerzőre nem akad sok példa: a tengerentúlról a 2012-ben bekövetkezett haláláig aktívan komponáló, mások mellett Eötvös Péter által is nagyra becsült Elliott Carter nevét tudjuk felidézni egyedüliként, Európából pedig Kurtág Györgyét, akit a százegyedik esztendejébe lépve a Die Stechardin című új operájának bemutatásával ünnepeltek.

Szlava Ukraini!

Négy éve tart a háború Ukrajnában. Pontosabban a teljes körű katonai invázió tart négy éve, mert a háború már 2014-ben elkezdődött. Csak az akkor senkit sem érdekelt Ukrajna határain kívül. Valójában ez a háború sem érdekel már szinte senkit. Alig szerepel a vezető hírek között.

Rész és egész

  • Molnár T. Eszter

A mű és a befogadó viszonya mindig aktív, különösen igaz ez a performatív művészetekre, ahol a mű a befogadóval egy térben születik meg, lehetőséget teremtve az azonnali interakciókra is. De milyen színház az, amelyik a tervezhető nevetésen vagy megrendülésen túl is számít a közönség aktivitására? Mitől közösségi és mitől részvételi? Hogyan működik a beavató, illetve hogyan az osztályteremszínház?

A láthatatlan színész

Elsősorban rendezőként ismerjük Porogi Dorkát, ő rendezte egyebek közt az Antigonét a Radnóti Színházban, vagy az Elfriede Jelinek művéből készült Árnyékot a Trafóban. Jóval többet rendez azonban a határon túl, erdélyi magyar színházakban, talán azért is, mert a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen végezte a rendező szakot.

Szerelmi csalódás

A Pelsőczy Réka – Perczel Enikő alkotópáros (előbbi rendezőként, utóbbi dramaturgként jegyzi a produkciót) az első jelenetben jelzi, hogy a tavaly 250 éve született Jane Austen legismertebb regényének új adaptációjával valamiképpen a mára is szeretnének reflektálni. Ennek jegyében a mű kerettörténetet kapott a „színház a színházban” technikával.