A Momentum besétált az Origóba, és a lelkiismeretről beszélt

  • narancs.hu
  • 2017. május 18.

Belpol

Meglátogatta a Momentum a kormányszócsővé silányított Origo szerkesztőségét.

Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom elnöke meglátogatta az Origo szerkesztőségét, ahol megkeresték a portál belpolitikai felelősét, Kovács Andrást, hogy elbeszélgessenek vele.

A Momentum a látogatásról készített videót 5 óra előtt nem sokkal tette ki Facebook-oldalára. A látogatással arra akarták felhívni a figyelmet, hogy az Origo hazusággyárrá silányított propagandagépezet lett.

Kovács András egyébként a videón nem nagyon mond semmit. „Nem vagyok közszereplő, úgyhogy nem készíthetnek rólam semmilyen felvételt”, mondja kissé bizonytalan hangon.

A videó vége elég különös. Egy fehér inges úr, Tókos Lóránt vezérigazgató-helyettes jelenik meg, és azt mondja furcsa kedvességgel: „Tudunk… Most az a kérésem, távozzatok, jó? Köszönöm.” Aztán teátrális mozdulattal, hosszan megsimogatja Fekete-Győr felkarját.

Ezek után Fekete-Győr kezet nyújt Kovács Andrásnak, ő is hangsúlyosan megsimogatja Kovács felkarját, majd a momentumosok kisétálnak, bár Kovács és Fekete-Győr még egymás felé pillantgat feszülten.

Az Origo saját cikkében ezt a látogatást „betörésnek” nevezte, az ő verziójukban az irodaház portásai „elzavarták” Fekete-Győréket.

A TASZ közleményében elítélte a Momentum akcióját: „Az Origo székhelye magánterület. Magánterületre engedély nélkül senki – még a hatóságok – sem léphetnek be. Az engedély hiányát pedig nem pótolja a közérdekre való hivatkozás. Az újságírókról véleményformáló szerepük miatt a hozzájárulásuk nélkül is készíthető fényképes tudósítás – ezt azonban nem minden élethelyzetben kell elviselniük, hanem csak akkor, amikor a nyilvánosság szférájában végzik a munkájukat. A politikai pártok rendeltetéséből következik, hogy maguk is alakítják a közéleti vitákat. Ebbe beletartozhat az is, hogy megismertessék a választópolgárokkal a propagandának vélt sajtó működését. Ehhez azonban csak törvényes eszközöket választhatnak; olyanokat, amelyek nem sértik meg mások jogait. Politikai párt ne válaszoljon jogsértésre jogsértéssel, még akkor sem, ha erkölcsileg ezt igazolhatónak tartja.”

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.