„Jogerősen is pert nyert csütörtök délelőtt a Fővárosi Ítélőtáblán a Transparency International abban a perben, amelyet a Magyar Naranccsal együttműködve indított annak érdekében, hogy kiderüljön, mennyiért hirdetett az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. (EUF – a szerk.) a Habony Árpád tulajdonában álló Modern Media Group kiadványaiban” – ezt írtuk még január 19-én, miután az elsőfokú után a másodfokú bíróság is kimondta, hogy az EUF Zrt.-nek ki kell adnia azokat az adatokat és szerződéseket, amelyeket először tavaly kértünk tőlük, amikor megpróbáltuk feltérképezni, hogy pontosan mennyi közpénz ömlött a Habony Árpádhoz tartozó Lokál-csoporthoz. (Elég sok, erről itt olvashat bővebben.)
| A per Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék a TI keresetének helyt adva a 2016. augusztus 26-ai tárgyaláson arra kötelezte az EUF-ot, hogy adja ki, pontosan mennyiért hirdetett a Habony-médiában. (Az EUF tulajdonosa az 1991-ben alapított Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány.) A tárgyaláson – amelyen a TI-t dr. Karsai Dániel ügyvéd képviselte – az EUF azzal érvelt, hogy a cég nem tartozik az infótörvény hatálya alá, ezért nem is köteles kiadni a hirdetési adatait. Ezt az érvelést arra alapozta az alperes jogi képviselője, hogy az EUF-ban nem meghatározó az állami befolyás, mivel a cég kizárólagos tulajdonosa, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) csupán felerészben használ állami vagyont, míg az alapítvány vagyonának a másik fele a szakszervezetek tulajdona. Továbbá üzleti titokra hivatkozva azzal is érvelt a jogi képviselő, hogy az EUF versenypiaci szereplő. Ezt az érvelést a bíróság nem fogadta el. Az MNÜA-t ugyanis, mint az EUF Zrt. kizárólagos tulajdonosát, állami vagyonból alapították 1992-ben – vagyis az alperes álláspontját, miszerint csak 50 százaléknyi lenne az állami tulajdon, elutasították, hiszen a létrehozáskor a szakszervezeti vagyon is állami tulajdonból származott. Dr. Karsai Dániel ügyvéd az ítélet és a tárgyalás kapcsán így vélekedett: „Ennek az ügynek a kiemelt jelentőségét az adja, hogy jelentős számú állampolgárt közvetlenül érintő közszolgáltatás a tárgya, ahol az állam az MNB-alapítványi ügyekhez hasonlóan jogi trükkökkel próbálja eltitkolni a közérdekű adatokat. Nagy örömömre szolgál, hogy az elsőfokú bíróság ebben nem volt partner, remélhetőleg a többi bírói fok is hasonlóan fogja megítélni a kérdést.” Csakhogy az Erzsébet Utalványforgalmazó nem adta magát könnyen, és fellebbezett a szeptemberi elsőfokú ítélet után. A Fővárosi Ítélőtáblán idén januárban az első fokot helybenhagyó verdikt született, amely hangsúlyozta azt az elsőfokú bíróság által is kimondott alapvetést, hogy az MNÜA által alapított gazdasági társaság tőkéje nem veszti el közpénzjellegét attól, hogy az MNÜA az alapítással a rendelkezésére álló közpénzből juttatott neki forrást. (A perről itt olvashat bővebben.) |
Sokáig vártunk, hogy az ítélethirdetés kézhezvétele után megkapjuk a kiperelt dokumentumokat, ám azok csak nem jöttek meg. Az EUF Zrt.-nek amúgy április 12-éig lett volna lehetősége arra, hogy szabályosan teljesítve a bíróság döntésében foglaltakat, kiadja az adatokat. Ehelyett folyamatosan halasztási kérelmekkel állt elő, amelyeknek a Transparency International egy ideig eleget tett, utóbb azonban rájött, hogy az EUF Zrt. nem vehető komolyan, hiszen a kért halasztás ellenére május negyedikéig sem teljesített. Ezért a TI május 11-én feljelentést tett a rendőrségen. Beadványukban a Btk. 220. paragrafusára hivatkoztak, amely szerint közérdekű adattal történő visszaélést valósít meg az, aki jogerős bírósági ítélet ellenére sem tesz eleget közlési kötelezettségének.
A TI egyébként már a múlt héten megtette elektronikus úton a feljelentést, ám azt a zuglói rendőrkapitányság nem találta meg – így a feljelentést végül személyesen, papírlapon benyújtva tették meg.
