Trafikba kényszeríthetik az e-cigarettát - A mutyi mellékhatásai

  • Vég Márton
  • 2015.12.27 15:12

Belpol

Az e-cigaretta élettani hatásairól komoly vita folyik, de a kormány ezzel nem foglalkozik. Inkább rámegy a haszonra: a nemzeti dohányboltok mellett a jól helyezkedő dohánycégek is jól járhatnak.

Zongorát vagy kanapét még nem lehet kapni a nemzeti dohányboltokban, de amilyen ütemben bővül az árusítható termékeik köre, lehet, hamarosan ezeket is megtalálhatjuk a trafikok polcain. Kezdetben csak dohányról és szerencsejátékról volt szó, aztán a lobbizás hatására vagy az előre megírt forgatókönyv szerint bekerült az elsötétített helyiségekbe az alkohol, az energiaital, az üdítő, az újság, a kávé, a mentolos cukorka, a rágógumi, a buszjegy és a feltöltőkártya. Eddig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium törvénymódosításai bővítették a listát, most azonban az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) siet a trafikosok segítségére: ugyanis egy november 10-én benyújtott törvényjavaslatuk alapján már az elektronikus cigarettákat is csak a trafikokban lehetne megvásárolni. Használni pedig csak a kijelölt helyeken, vagyis nagyjából a hagyományos cigarettára vonatkozó szabályok lesznek érvényesek az e-cigire is.

„A termékek károsanyag-tartalma miatt a szabályozás célja, hogy ellenőrzött, szabályozott keretek között történhessen az értékesítés” – indokol a javaslat. Érdekes, az alkohol esetében ez valahogy nem cél. A miniszté­rium abból a vitatható tételből indul ki, hogy az e-cigi nem leszoktató, hanem épp ellenkezőleg, rászoktató eszköz, ezért kell a normál­cigihez hasonlóan korlátozni a kereskedelmet és óvni a fiatalokat. A drasztikus intézkedést természetesen nem a trafikosok érdekeivel indokolják, hanem egy uniós irányelvből fakadó jogharmonizációs kötelezettséggel.

De ez maximum féligazság. A 2014/40-es uniós irányelv nem harmonizálja a dohányfüstmentes környezetre és a belföldi értékesítésre vonatkozó szabályokat, és nem vezet be korhatárt az e-cigire. A tagállamok ezeket szabadon szabályozhatják. Az unió csak annyit ír elő, hogy a gyártóknak és importőröknek előre be kell jelenteniük a termékeket, amelyek nikotintartalmát a tagállamoknak kell ellenőriz­niük; a csomagoláson figyelmeztető tájékoztatásnak kell lennie, valamint rádióban, tévében, online és nyomtatott sajtóban tilos a reklámozása. Az Európai Parlament által tavaly áprilisban elfogadott irányelv nem foglal határozottan állást a vitában, hogy az e-cigi mennyire káros, mennyire okoz függőséget vagy hogy a használatától mennyire egyenes az út a hagyományos dohányzáshoz. Csak annyit mond, hogy figyelni kell az erre vonatkozó adatokat. „A tagállamok kötelezik az elektronikus cigaretták és utántöltő flakonok gyártóit, importőreit és forgalmazóit, hogy adatgyűjtési rendszert alakítsanak ki és tartsanak fenn ezen termékeknek az emberi egészségre gyakorolt valamennyi vélelmezett káros hatásáról” – olvasható a dokumentumban. A magyar hatóságok persze vizsgálhatják egy adott e-cigi veszélyességét és be is tilthatják a forgalmazását, de ez így van a zsömlével és a gumicukorral is. Miközben az uniós irányelvek és a tudományos kutatások eredményei is bizonytalanok, a magyar szaktárca birtokában látszik lenni a megfellebbezhetetlen tudásnak: az elektronikus ­cigarettát használók által kifújt, kilélegzett anyagok veszélyeztetik a körülöttük lévőket, a termékek nikotintartalmuktól függetlenül is tartalmaznak káros anyagokat, így a termék­típust szabályozni szükséges. (Korábban részletesen írtunk a folyadékokban található vegyületek élettani hatásairól: Mi kerül a tüdőbe?, Magyar Narancs, 2015. október 22.)

A másik szembetűnő különbség, hogy az Emmi törvényjavaslatával ellentétben az uniós irányelvben egy sor sincs arról, hogy hol és ki árusíthatja a termékeket. A magyar változatban pedig épp ez a lényeg.

 

Megszívják

 

A hazai e-cigaretta-piac szereplői – mintegy 50 cég 150 munkahellyel – kézzel-lábbal tiltakoznak az új kereskedelmi szabályok ellen. „Nehéz szavakba önteni, hogy mit érez a közösség, és mennyire mellőz minden ésszerűséget a kormányzati döntésdömper. Jól felépített hazugságokkal tömik az átlagemberek fejét e-cigaretta-ügyben, rettegnek tőlünk, mert tudják, hogy igazunk van. Én még olyan emberrel nem találkoztam, aki az e-cigaretta miatt szokott volna rá a dohányzásra” – mondta lapunknak Ficsor Zoltán. A Villanypára Egyesület elnöke szerint a piac méretét igen nehéz megítélni, de a közkeletű szám az évi 4 mil­liárd forintos forgalom. A maga részéről azonban ezt egy kicsit máshogy látja: mivel nagyjából 100-200 ezer közé teszik az e-cigaretta-használók táborát – sok a párhuzamos használó, aki a munkahelyén az e-cigit választja, de otthon dohányzik –, ez a legnagyobb számmal számolva és havi 3-5 ezer forintos költséggel szorozva már inkább 7-8 milliárd forintos, és évről évre növekedő üzlet. A legnagyobb cég, az Oxy gain elektronikus cigarettákat és kellékeket áruló Mikrofiber Kft. tavaly 164 millió forintos forgalom mellett 7 millió forintos nyereséggel zárt. „Ez eddig tipikusan a kisvállalkozók piaca volt, a közösségi tevékenység tette azzá. A fogyasztók építették ki, és tettek azért, hogy ma ekkora legyen a forgalom” – fogalmazott Ficsor Zoltán. Hozzátette: kemény tájékoztató és felvilágosító munka van ezek mögött a számok mögött. Weboldalak, közösségi szájtok, bemutató videók ezrei, és mind-mind a felhasználók munkája. „Ez olyan, mintha ellopná valaki az álmainkat, mintha leszednék a gyümölcseimet, amikor megérett.” Ficsor szerint nem a trafikosok járták ki a minisztériumban, hogy ezentúl csak náluk lehessen e-cigit venni. Úgy érzi, hogy inkább a dohányipari multik kezére akarják átjátszani a piacot.

Az Országos Dohányboltellátó Kft. kisebbségi tulajdonosa, a pécsi gyárral is rendelkező British American Tobacco (BAT) például 2013-ban jelentette be, hogy Vype néven saját e-cigarettát fejlesztett ki. Idén nyáron már az újratölthető változatot is piacra dobták – Magyarországon azonban eddig még nem adtak el belőle. A BAT után szinte már valamennyi nemzetközi dohánycég kifejlesztette a saját termékét, mert jelentős üzletet lát benne. A Philip Morrist is magába foglaló Altria csoport a Nu Mark nevű fejlesztő cégén keresztül persze Kínában gyártatja le a főleg az Egyesült Államokban forgalmazott termékeit. Érdemes lesz tehát figyelni, hogy melyik cég termékei bukkannak majd fel először a trafikok polcain. Hamarosan rengeteg cég területi képviselője fog kopogtatni a trafikosoknál, jobbnál jobb ajánlatokkal – az viszont nem valószínű, hogy a mintegy hatezer trafik mindegyike rendelni is fog. A városi dohányboltok közül néhány tart majd készletet, míg a falusiak aligha látnak ebben üzletet.

Cigaretta-e?

Cigaretta-e?

Fotó: Bruzák Noémi / MTI

 

Eddig mintegy hétezren írták alá a tiltakozó petíciót, de tüntetés is lesz a Kossuth téren még a december közepére várható parlamenti szavazás előtt. „Az érintett mintegy 50 boltnak ez a fő profilja, tehát szinte biztos, hogy bezárhatnak. A fogyasztóknak is nehezebb lesz, hiszen az online rendelés is megszűnik” – magyarázta a Villanypára Egyesület elnöke. Nem igazán tűnik 21. századi megoldásnak az internetes piac tiltása, és Ficsor Zoltán szerint a feketegazdaság erősödését fogja okozni. Kompromisszumos megoldásként azt javasolják, hogy a régebbi típusú, I. generációs e-cigaretták forgalmazásába kapcsolódhassanak be a trafikok is, de az újabb, utántölthető készülékek maradjanak a szakboltokban.

A látszat szerint tehát a kormány rendet vág az eddig kaotikus és szabályozatlan hazai piacon, ám hogy mi számít rendnek, az nézőpont kérdése. A központi dohányellátó (lásd: Volt cigi, nincs cigi, Magyar Narancs, 2015. november 26.) létrehozása és a nyerőgépek betiltása is a rendet hivatott szolgálni, csak mellékesen járt jól a Continental és Andy Vajna. Az e-cigiken is tökéletesen modellezhető, ahogyan egy piaci termékre rászáll az állam, és az éppen erősebb és szimpatikusabb lobbistáknak kedvező szabályokat hoz. Az e-cigi 2006-ban még egyszerű elektromos háztartási esz­köz­nek számított, mint a kenyérpirító. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet 2008-ban niko­tintartalma miatt már gyógyszernek mond­ta ki, és így is kellett engedélyeztetni. Az Egész­ségügyi Világszervezet (WHO) is 2008-ban deklarálta, hogy az e-cigaretta nem tekinthető leszokást segítő eszköznek, amíg nincsenek meggyőző teszteredmények. A gyógyszertárakban viszont a mai napig nem lehet megtalálni a terméket, mivel az engedélyeztetési eljárás drága és hosszadalmas folyamat; a gyógyszergyárak pedig ellenérdekeltek a forgalmazásban, hiszen ők más termékekkel szólítanák meg a leszokni igyekvőket.

 

Jövedéki termék lesz?

 

A készülék birtoklása azonban legális maradt, alternatíva lett tehát az online rendelés. Aztán 2012-ig nem történt semmi, amikor a NAV Szócska Miklós egészségügyi államtitkár biztatására hirtelen aktivizálta magát. A pénzügyőrök több céget megbírságoltak, 2012 novemberében le is foglaltak egy budapesti cégnél összesen 44 millió forint értékű, 6191 darab e-liquid utántöltő folyadékot, 4396 doboz hatóanyag-kapszulát, valamint színtiszta folyékony nikotint is. Gyógyszerhamisításnak, vagyis bűncselekménynek viszont csak 2013 júliusától számított az engedély nélküli gyártás és forgalmazás. Mindennek természetesen pereskedés lett a vége. A bíróság 2014-ben kétszer is úgy döntött, hogy a nikotinos e-cigaretta nem gyógyszer, vagyis boltban is árusítható. (Nem is dönthettek másként, hiszen 2012-es lefoglalások idején még nem volt bűncselekmény a nikotinos e-cigaretták engedély nélküli gyártása és forgalmazása. A NAV az államtitkári utasítás miatt intézkedett.) Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet pedig arról tájékoztatta lapunkat, hogy jelenleg sem számít gyógyszernek. A korábbi vegzálások miatt azonban a web­shopok már külföldre költöztek, és a csempészek is ráéreztek a lehetőségre. Jelenleg a magyarországi boltok nikotinmentes e-cigarettákat és azok kellékeit árulják. A nikotinos eszközöket 2013 júliusától tilos engedély nélkül árulni. A magyar fogyasztók egy része most is interneten keresztül szerzi be a patronokat, de nikotinos folyadékot Budapesten is több helyen árulnak nyíltan vagy alig titkoltan.

Akkor is füstmentes

Akkor is füstmentes

Fotó: Sióréti Gábor

 

Azzal, hogy az e-cigarettákat a jövőben csak trafikban lehet forgalmazni és patikában nem, a kormány egyértelműsíti: nem gyógyszerről, hanem dohánytermékről van szó. Európában mindenre van példa, a kormány kedve szerint válogathat a szabályozások közül. A horvátoknál és a belgáknál dohányterméknek számít az e-cigi, Ausztriában és Litvániában gyógyszernek. Hollandiában és Lengyelországban tilos reklámozni, a spanyolok és a csehek viszont semmilyen szabályt nem hoztak még. Nálunk bezzeg a kormány most újra tiszta vizet önt a pohárba, így ha esetleg a dohánycégek mellett a gyógyszergyárak is azon töprengtek, hogy beszálljanak a piacra, és ezentúl már ne csak tapaszokat, hanem e-cigit is gyártsanak, akkor ezt egyelőre elfelejthetik.

A lapunk által megkérdezett dohányipari szereplő tagadta, hogy a dohánylobbi állna a törvénymódosítás mögött, de elismerte: nem ellenérdekeltek. Számukra ugyanis az lett volna a legrosszabb verzió, ha a gyógyszertárakba kerülnek az e-cigaretták. Annak is örülnek, hogy nem kell hosszadalmas gyógyszer-engedélyezési eljárásokba bocsátkozniuk, hanem elég lesz bejelenteni a terméket. A dohánygyá­raknak alapvetően mindegy, hogy a fogyasztó normális cigarettát szív vagy e-cigarettát használ, a lényeg, hogy az ő termékét vegye.

Csak a különböző lobbicsoportok gyengülésével, illetve erősödésével lehet magyarázni, hogy míg 2012–14 között üldözött termék volt az e-cigi, addigra 2016-ra teljesen legális, nemzeti dohányboltban árult eszközzé válik. Ebből pedig logikusan következik, és értesüléseink szerint a kormány már legalább egy éve tervezi is, hogy a hagyományos cigarettához, alkoholhoz, kávéhoz és üzemanyaghoz hasonlóan az e-cigaretta is jövedéki termék lesz. A jövedéki adóval a költségvetés járna jól, ellenben garantáltan áremeléssel járna, ami alaposan átrendezheti a piacot: inkább a multik élik túl, ha egy termék iránt csökken a kereslet. Szintén elve­heti a kisvállalkozók kedvét a jövedéki adóval járó kismillió bürokratikus eljárás, az igazolásoktól az adóraktárig. Az igazság a dohányzásra kijelölt helyeken fog kiderülni, ahol ezentúl gyakran találkozhatnak a dohányosok és az e-cigit használók. Pöfékelés közben lesz idő megtárgyalni a tapasztalatokat, akár néhány slukk erejéig cserélni is lehet. Ez a törvény a jellem és az akarat­erő próbája is lehet; aki e-cigarettáért megy be a dohányboltba és kibírja, hogy ne vegyen rendes dohányt, az kiállta a próbát.

Neked ajánljuk