A nagy ismeretlen: kinek segíthetnek a bizonytalan szavazók 2022-ben?
Szavazók, 2019
Budapest, 2019. okt?ber 13. Kuty?jukkal szavaz? v?laszt?polg?rok az ?nkorm?nyzati v?laszt?son a XII. ker?leti Testnevel?si Egyetem Gyakorl? ?ltal?nos Iskola ?s Gimn?zium?ban kialak?tott 22-es sz?m? szavaz?k?rben 2019. okt?ber 13-?n. MTI/M?nus M?rton

A nagy ismeretlen: kinek segíthetnek a bizonytalan szavazók 2022-ben?

Belpol

A Republikon Intézet elemzése szerint az ellenzéknek lehet több tartaléka, de nem lesz könnyű a mozgósítás. 

Az aktuális közvélemény-kutatásokban közel fej-fej mellett áll a hatpárti ellenzék és a Fidesz, így 2022-ben sok múlhat azon, elmennek-e szavazni, és ha igen, kire voksolnak azok a bizonytalan szavazók, akiknek a pártpreferenciája nem derül ki a felmérésekből.

Ezt a kérdést vizsgálta a Republikon Intézet bizonytalanokról készített elemzése, amit szerda délután mutattak be egy online konferencián. Az elemzés alapjául egy január 8. és február 4. között, 5000-es mintán elvégzett adatfelvétel szolgált (ez volt az a kutatás, amit a milliárdos Bige László rendelt meg).

Az 5000 megkérdezett 29 százaléka volt bizonytalan szavazó, de ezt a réteget is fel lehet osztani három kisebb kategóriára: azokra, akik nem tudnak pártot választani (ők a szó szoros értelmében vett bizonytalanok), azokra, akik azt mondják, hogy nem mennének el szavazni (passzívak), és azokra, akik nem akarják elárulni pártpreferenciájukat (rejtőzködők). Az egyszerűség kedvéért most a három csoportot egyben is bizonytalanoknak nevezzük.

A Republikon elemzése szerint a 29 százaléknyi bizonytalan 45 százaléka mondta azt, hogy biztosan vagy valószínűleg elmenne szavazni 2022-ben, az összes választóra vetítve tehát mintegy 13 százalékos tartaléka lehet a pártoknak a bizonytalanoknál.

Bár a bizonytalanok pártpreferenciáját definíció szerint nem ismerjük, a kutatás más kérdéseire válaszoltak, és ezekből a válaszokból következtetni lehet arra, hogy az ellenzékhez húznak-e inkább vagy a Fideszhez.

A bizonytalanok fele válaszolt arra a kérdésre, hogy kormányváltásnak örülne-e vagy annak, ha a Fidesz kormányozna tovább: 12 százalék a Fidesz-KDNP hatalomban maradását preferálja, 38 százalék viszont kormányváltást szeretne. Ez Mikecz Dániel, a Republikon elemzője szerint arra utal, hogy az ellenzéknek lehet több tartaléka a bizonytalanoknál, ezért érdemes megpróbálkozniuk az ő mozgósításukkal is 2022-ben.

 
Forrás: Kik azok a bizonytalanok? (Republikon Intézet) 

A bizonytalanok több mint 80 százaléka teljesen vagy inkább egyetért azzal az állítással, hogy a Fidesz kormányzása elsősorban a gazdagoknak kedvez, illetve hogy Magyarországon elsősorban az tud előrejutni, aki jóban van a kormánnyal - ez alapján is úgy tűnik, hogy magas a körükben az Orbán-kormánnyal elégedetlenek aránya.

A bizonytalanok több mint fele elégedetlen a kormány oktatáspolitikájával és a gazdasági helyzet kezelésével, de 49 százalékuk Magyarország és az EU kapcsolatának alakulását is negatívan látja - a Fidesz családpolitikáját és - némileg meglepő módon - a koronavírus-járvány kezelését azonban kedvezőbben értékeli ez a szavazói csoport.

 
Forrás: Kik azok a bizonytalanok? (Republikon Intézet) 

Szabó Andrea, a Politikatudományi Intézet munkatársa egy másik, decemberi kutatás alapján arról beszélt, hogy azért a Fidesznek is lehet keresnivalója a bizonytalanoknál. Azok közül, akik most nem tudnak pártot választani, 16 százalék nyilatkozott arról, hogyan szavazott 2014-ben és 2018-ban, és a többségük legalább egyik alkalommal a Fideszt választotta. 

Azt is vizsgálták a Politikatudományi Intézet felmérésében, hogy milyen témák jutnak el a bizonytalanokhoz: az első két helyen a járvánnyal kapcsolatos hírek végeztek, utána viszont a Fidesz által uralt témákat említették, az otthonteremtési támogatást és az orvosok bérrendezését.

Szabó Andrea azonban hangsúlyozta, hogy ezek az eredmények nem feltétlenül mondanak ellent a Republikon eredményének, hiszen ők csak azokat vizsgálták, akik "nem tudom"-mal válaszolnak a pártpreferenciát firtató kérdésre, a Republikon pedig - mint láttuk - a passzívakat és a rejtőzködőket is bevonta a kutatásba.

A konferencián azt a kérdést is körüljárták a szakértők, hogy a két nagy politikai tömb milyen üzenetekkel és milyen csatornákon juthat el a bizonytalan szavazókhoz. Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója szerint az ellenzéknél fontos lesz a munkamegosztás - mert Jakab Péter például más típusú választói rétegekhez tud beszélni, mint Karácsony Gergely -, és az is, hogy

meggyőzzék a bizonytalan szavazókat, kormányra kerülésük esetén nem kerülne veszélybe az ország stabilitása. 

Mikecz Dániel arra mutatott rá, hogy a Fidesz a 2016-os kvótanépszavazással (és korábban a szociális népszavzással) a politikával nem a mindennapok szintjén foglalkozók közül is sikeresen tudott választókat szerezni magának. A kormánypártnak továbbá 2014-ben és 2018-ban is az volt a fő üzenete (a bizonytalanok felé is), hogy ha az ellenzék nyer, akkor valamit elveszítnünk (a rezsicsökkentést vagy a migránsoktól védő kerítést).

"Most nehezebb lesz ilyen üzenetet találni, azt mégsem lehet mondani, hogy a koronavírussal szembeni védettség elmúlik egy kormányváltással. Talán a családpolitikai intézkedéseket lehetne veszélyben lévőként beállítani, de a CSOK-ot érzésem szerint nem vették fel olyan sokan, hogy ennek a korábbi kampányokhoz mérhető hatása lehetne" - mondta Mikecz Dániel. 

(Címlapképünkön: Kutyákkal szavazó választópolgárok a 2019-es önkormányzati választáson a XII. kerület egyik szavazókörében. Fotó: MTI/Mónus Márton)

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.