A nagy ismeretlen: kinek segíthetnek a bizonytalan szavazók 2022-ben?
Szavazók, 2019
Budapest, 2019. okt?ber 13. Kuty?jukkal szavaz? v?laszt?polg?rok az ?nkorm?nyzati v?laszt?son a XII. ker?leti Testnevel?si Egyetem Gyakorl? ?ltal?nos Iskola ?s Gimn?zium?ban kialak?tott 22-es sz?m? szavaz?k?rben 2019. okt?ber 13-?n. MTI/M?nus M?rton

A nagy ismeretlen: kinek segíthetnek a bizonytalan szavazók 2022-ben?

Belpol

A Republikon Intézet elemzése szerint az ellenzéknek lehet több tartaléka, de nem lesz könnyű a mozgósítás. 

Az aktuális közvélemény-kutatásokban közel fej-fej mellett áll a hatpárti ellenzék és a Fidesz, így 2022-ben sok múlhat azon, elmennek-e szavazni, és ha igen, kire voksolnak azok a bizonytalan szavazók, akiknek a pártpreferenciája nem derül ki a felmérésekből.

Ezt a kérdést vizsgálta a Republikon Intézet bizonytalanokról készített elemzése, amit szerda délután mutattak be egy online konferencián. Az elemzés alapjául egy január 8. és február 4. között, 5000-es mintán elvégzett adatfelvétel szolgált (ez volt az a kutatás, amit a milliárdos Bige László rendelt meg).

Az 5000 megkérdezett 29 százaléka volt bizonytalan szavazó, de ezt a réteget is fel lehet osztani három kisebb kategóriára: azokra, akik nem tudnak pártot választani (ők a szó szoros értelmében vett bizonytalanok), azokra, akik azt mondják, hogy nem mennének el szavazni (passzívak), és azokra, akik nem akarják elárulni pártpreferenciájukat (rejtőzködők). Az egyszerűség kedvéért most a három csoportot egyben is bizonytalanoknak nevezzük.

A Republikon elemzése szerint a 29 százaléknyi bizonytalan 45 százaléka mondta azt, hogy biztosan vagy valószínűleg elmenne szavazni 2022-ben, az összes választóra vetítve tehát mintegy 13 százalékos tartaléka lehet a pártoknak a bizonytalanoknál.

Bár a bizonytalanok pártpreferenciáját definíció szerint nem ismerjük, a kutatás más kérdéseire válaszoltak, és ezekből a válaszokból következtetni lehet arra, hogy az ellenzékhez húznak-e inkább vagy a Fideszhez.

A bizonytalanok fele válaszolt arra a kérdésre, hogy kormányváltásnak örülne-e vagy annak, ha a Fidesz kormányozna tovább: 12 százalék a Fidesz-KDNP hatalomban maradását preferálja, 38 százalék viszont kormányváltást szeretne. Ez Mikecz Dániel, a Republikon elemzője szerint arra utal, hogy az ellenzéknek lehet több tartaléka a bizonytalanoknál, ezért érdemes megpróbálkozniuk az ő mozgósításukkal is 2022-ben.

 
Forrás: Kik azok a bizonytalanok? (Republikon Intézet) 

A bizonytalanok több mint 80 százaléka teljesen vagy inkább egyetért azzal az állítással, hogy a Fidesz kormányzása elsősorban a gazdagoknak kedvez, illetve hogy Magyarországon elsősorban az tud előrejutni, aki jóban van a kormánnyal - ez alapján is úgy tűnik, hogy magas a körükben az Orbán-kormánnyal elégedetlenek aránya.

A bizonytalanok több mint fele elégedetlen a kormány oktatáspolitikájával és a gazdasági helyzet kezelésével, de 49 százalékuk Magyarország és az EU kapcsolatának alakulását is negatívan látja - a Fidesz családpolitikáját és - némileg meglepő módon - a koronavírus-járvány kezelését azonban kedvezőbben értékeli ez a szavazói csoport.

 
Forrás: Kik azok a bizonytalanok? (Republikon Intézet) 

Szabó Andrea, a Politikatudományi Intézet munkatársa egy másik, decemberi kutatás alapján arról beszélt, hogy azért a Fidesznek is lehet keresnivalója a bizonytalanoknál. Azok közül, akik most nem tudnak pártot választani, 16 százalék nyilatkozott arról, hogyan szavazott 2014-ben és 2018-ban, és a többségük legalább egyik alkalommal a Fideszt választotta. 

Azt is vizsgálták a Politikatudományi Intézet felmérésében, hogy milyen témák jutnak el a bizonytalanokhoz: az első két helyen a járvánnyal kapcsolatos hírek végeztek, utána viszont a Fidesz által uralt témákat említették, az otthonteremtési támogatást és az orvosok bérrendezését.

Szabó Andrea azonban hangsúlyozta, hogy ezek az eredmények nem feltétlenül mondanak ellent a Republikon eredményének, hiszen ők csak azokat vizsgálták, akik "nem tudom"-mal válaszolnak a pártpreferenciát firtató kérdésre, a Republikon pedig - mint láttuk - a passzívakat és a rejtőzködőket is bevonta a kutatásba.

A konferencián azt a kérdést is körüljárták a szakértők, hogy a két nagy politikai tömb milyen üzenetekkel és milyen csatornákon juthat el a bizonytalan szavazókhoz. Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója szerint az ellenzéknél fontos lesz a munkamegosztás - mert Jakab Péter például más típusú választói rétegekhez tud beszélni, mint Karácsony Gergely -, és az is, hogy

meggyőzzék a bizonytalan szavazókat, kormányra kerülésük esetén nem kerülne veszélybe az ország stabilitása. 

Mikecz Dániel arra mutatott rá, hogy a Fidesz a 2016-os kvótanépszavazással (és korábban a szociális népszavzással) a politikával nem a mindennapok szintjén foglalkozók közül is sikeresen tudott választókat szerezni magának. A kormánypártnak továbbá 2014-ben és 2018-ban is az volt a fő üzenete (a bizonytalanok felé is), hogy ha az ellenzék nyer, akkor valamit elveszítnünk (a rezsicsökkentést vagy a migránsoktól védő kerítést).

"Most nehezebb lesz ilyen üzenetet találni, azt mégsem lehet mondani, hogy a koronavírussal szembeni védettség elmúlik egy kormányváltással. Talán a családpolitikai intézkedéseket lehetne veszélyben lévőként beállítani, de a CSOK-ot érzésem szerint nem vették fel olyan sokan, hogy ennek a korábbi kampányokhoz mérhető hatása lehetne" - mondta Mikecz Dániel. 

(Címlapképünkön: Kutyákkal szavazó választópolgárok a 2019-es önkormányzati választáson a XII. kerület egyik szavazókörében. Fotó: MTI/Mónus Márton)

Neked ajánljuk