A nap, amikor a kormány kiűzött egy remek egyetemet az országból

  • Gera Márton
  • 2018.12.03 17:36

Belpol

Hiába próbálja másként beállítani a kormánypropaganda, a CEU távozik az országból. De miért, kinek jó ez? És hogyan költözik, ha egyes részei mégis maradnak? Minden, amit tudni kell a botrányról.

Ma délben közölte a CEU, hogy a működésüket ellehetetlenítő törvény miatt az egyetem nem vehet fel új diákokat 2019. január 1-től, ezért az intézmény minden amerikai akkreditációjú programját Bécsben indítja jövő év szeptemberétől kezdve.

A döntés abból a szempontból semmiképpen sem nevezhető váratlannak, hogy a CEU korábban jelezte, ha a kormány nem írja alá a működéshez szükséges államközi megállapodást, december elején bejelentik a költözést.

Egy jó egyetem

A CEU Magyarország egyik legjobb egyeteme volt, amely a világ felsőoktatási ranglistáin a többi magyar egyetemhez képest előkelő helyet foglalt el. Az egyik legismertebb rangsor, a QS World University Rankings idén a világ 100 legjobb egyeteme közé rangsorolta a politika, szociálpolitika, szociológia, történelem és filozófia tárgyakban a Soros György által alapított intézményt. A másik ismert rangsor, a Times Higher Education (THE) listáján pedig tavaly a legjobb 350 intézmény közé került a CEU.

 

 

 

 

 

 

 

Minden megy, ami lényeges

Bár a kormány és a sajtója megpróbálja úgy beállítani, mintha az egyetem nem is költözne, ez valójában nem igaz. Korábban a CEU rektora, Michael Ignatieff is arról beszélt, hogy amennyiben a kormány nem írja alá a működéshez szükséges államközi megállapodást, „minden, ami lényeges, elmegy”.

A döntés gyakorlatban azt jelenti, hogy a CEU következő tanévére felvételiző diákok már Bécsben kezdik meg a tanulmányaikat. Azok azonban, akik még Budapesten kezdték meg a tanulmányaikat, itt maradnak, ám ha ezek a képzések kifutnak, alighanem az egyetem végleg Ausztriába megy. Ez azért is óriási veszteség, mert a CEU 770 embert foglalkoztat, és évi 8 milliárd forinttal járul hozzá a gazdasághoz. Ez az összeg mostantól Ausztriába vándorol.

A CEU 2019-ben Bécsben indítja el az amerikai akkreditációjú programjait

Megtörtént. KIszorították. A CEU vezetősége ma közleményben jelentette be: mivel a Lex CEU értelmében a CEU nem vehet fel új diákokat 2019. január 1-től, az egyetem minden amerikai akkreditációjú programját Bécsben indítja el 2019 szeptemberében. Így méf időben tudnak hallgatókat toborozni a következő tanévre.

Mi marad?

Mai sajtótájékoztatóján a rektor arról beszélt, hogy nem tudni, mi marad Budapesten. Az egyetem abban reménykedik, hogy a magyar infrastruktúrát továbbra is tudják majd használni, ahogy az egyetem könyvtára – amely a legjobb társadalomtudományos gyűjteményt tartalmazza az országban – is marad Budapesten, amely a tervek szerint továbbra is nyitva áll a nem CEU-s hallgatók előtt is. Apró szépséghiba azonban, hogy a kormány ezeket a terveket is keresztülhúzhatja, és az eddigiekből kiindulva az is elképzelhető, hogy az egyetem maradék részeit is megpróbálja elűzni.

Annyi azonban bizonyos, hogy a kormánypropaganda által sulykolt érv, miszerint a CEU valójában nem költözik, mert Magyarországon is folytathat képzést a továbbiakban, egyáltalán nem állja meg a helyét.

Azon képzéseknek ugyanis, amelyek fokozatot adnak, csak az ötöde van akkreditálva (összesen tíz program) Magyarországon, vagyis a CEU nem tudja a továbbiakban ugyanazt a tevékenységet végezni, mint eddig, hiszen az amerikai akkreditációjú programjait (összesen 51 képzési programot kínál az egyetem) nem folytathatja a jövő évtől, ha szeretné betartani a kormány által hozott törvényt.

A CEU Nádor utcai épülete

A CEU Nádor utcai épülete

Fotó: MTI

Kutatnának, ha hagyják

Enyedi Zsolt, az egyetem rektorhelyettese ma arról beszélt, hogy reméli, bizonyos kutatásokat folytathatnak majd Magyarországon, többek között ezért is őrzik meg a magyar egyetemi akkreditációjukat, ami abban is segít nekik, hogy a továbbiakban is folytathassanak EU-s kutatásokat, melyekhez európai uniós egyetemi akkreditáció szükséges. Azt azonban az egyetem vezetői közül senki sem tudta megmondani, hogy a kormány ezt hagyni fogja-e.

Ahogy az is kérdés, hogy mi lesz a CEU oktatói karával, mely közel 300 főt foglal magába. A kezdeti időszakban sokan ingázni fognak, ám valószínű, hogy a későbbiekben többen költöznek Bécsbe, ami szintén veszteség a magyar felsőoktatási élet számára.

Neked ajánljuk

A varacsk alatt

Jane Campion hosszan megpihent legutóbbi rendezése, a 2009-es, Keats életéről szóló Fényes csillag után, azóta csak egy remek krimisorozatot, A tó tükrét láthattuk tőle.

A hiányzó hetes

Milyen kapcsolat van egy széndarab és egy tájkép, vagy a „szabálytalanul” szabályos mértani test és egy karkörzés között? Mire (vagy kire) utal a kiállítás címe? Miért fontos a hetes szám?

Vif

A zseni a polgári életben örök vesztes, akinek talán szüksége is van ezekre a vereségekre. A művészetpszichológia érdekes kérdése lehetne, hogy a vásott romantikus közhelyek közül vajha miért épp ez maradt oly kedves mindmáig a 19. század gyermekded ábrándjait zordan elvető és rendre kifigurázó színházi alkotók számára.

Egy szabad ember

  • Babarczy Eszter

„Egy elkövetkező nemzedéknek, akik remélhetőleg szerencsésebbek és bölcsebbek lesznek, mint mi voltunk”indul a harminc év történetfilozófiai, eszmetörténeti és politikai írásait összegyűjtő kötet. Gyurgyák nem változtatott az eredeti szövegeken, összeállításuk mégis politikai tett: a szerző hitvallást tesz, amelytől az ország sorsának jobbra fordulását várja. Ez a hitvallás egy angolszász típusú konzervativizmusé, amely, mint Gyurgyák maga mondja, elveszített lehetőség volt a magyar történelemben, különösen a rendszerváltás után.

Majd legközelebb

  • Rádai Andrea

Nem sikerült leváltani a féldiktatórikus rendszer kormányát, így a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetését sem tudtuk megakadályozni: nem nyertünk a ProTest – Út a forradalomhoz című színházi társasjátékban. De ez talán mellékes is, mert itt az út volt a fontos, a viták, a közös gondolkodás, a billegés a cselekvés képességének eufóriája és a tehetetlenség letargiája között.

Törvényen kívüli ösztönök

Nyolc afrikai férfi táncos jön ki a színpad elejére. Meztelen testükre húzott fekete öltönyükben felsorakoznak a rámpán, farkasszemet néznek a közönséggel. Kitartóan, sokáig. Miféle szakadékot lép át, vagy nem lép át a tekintetünk? Az ő szemükben lehetne düh, méreg, dac, elég, ha a gyarmatosításra, háborúkra, a menekülthelyzetre gondolunk. De nincs. Csak úgy néznek.

Vissza a szamárpadba

  • A szerk.

Nagyszabású szélsőjobboldali összejövetelnek, öndefiníciója szerint egyenesen csúcstalálkozónak adott otthont a múlt hétvégén Lengyelország fővárosa. A The Warsaw Summit házigazdája a Jog és Igazságosság (PiS) és Jarosław Kaczyński pártelnök voltak, vélelmezett titkos célja pedig az, hogy az európai hasonelvű pártokat egységbe kovácsolja.

„Párizsban minden volt”

  • Artner Sisso

A Jel Színház alapítója a vajdasági Magyarkanizsáról indult képzőművészként, s előbb Budapesten, majd Párizsban lett táncos és koreográfus. Legutóbbi darabja, az OMMA kapcsán beszélgettünk, emlékezve az első előadására, a Pekingi kacsára is.

Hozza a kötelezőt

  • Sausic Attila (Berlin)

Németországban megszigorították a járványellenes intézkedéseket. Angela Merkel megjelenésünk napján adja át irodáját a parlament által szerdán megválasztott szociáldemokrata kancellárnak. Olaf Scholz általános oltáskötelezettség bevezetését tervezi. S mennyi szép törekvés és nemes szándék említhető az új kormány programjából!

„Rohadjon szét ott, ahol van!”

A szakértő szerint kisebbek, az építtető szerint megfelelő méretűek a Nagy-Magyarországot bemutató mórahalmi Mini Hungary Park makettépületei. A Szegedi Törvényszéken zajló büntetőper nem azt vizsgálja, mi mekkora, hanem hogy meg akarták-e rövidíteni az államot és az Európai Uniót.

„Innen csak elmenni lehet”

Négyszázszoros ingatlanár-különbség is lehet Budapest belvárosa és például a Békés megyei Kevermes vagy Kötegyán között. Kevermesen jártunk, s mellbevágó szegénységet és pusztulást láttunk.

„Ekkora szakadék máshol nincs”

Mivel elégedetlenek a mai fiatalok, és miért a magyarok a leg­op­ti­mistábbak a visegrádi négyek közül? Mi lehet az oka a politikai hovatartozás szerinti megosztottságnak, és mi az az egy kérdés, amelyben mégis egyetért fideszes és ellenzéki fiatal?