A Nemzeti Közszolgálati Egyetem új rektora: az NKE nem érintett az MTA átalakításában, "az egyetem a saját útját járja"

  • MTI
  • narancs.hu
  • 2019. február 24.

Belpol

Még csak véletlenül sem azért hozták létre az új kutatóközpontot, hogy befogadja az Akadémiáról leváló kutatóintézeteteket. Mert az egyetem az államot szolgálja, nem a politikát.

Az MTI-nek adott interjút Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora. Koltay Patyi Andrást váltva szeptember óta vezeti az egyetemet, amelyet 2012-ben hozott létre az Orbán-kormány, előtte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagjaként tevékenykedett.

A rektor többek között arról is beszélt, hogy az egyetemet gyakran kormányközeli egyetemként említik. Elmondta, az NKE speciális feladatokat lát el az államszervezet kiszolgálásában, például a rendőrtisztképzéssel, a honvédtisztképzéssel vagy a közigazgatásban dolgozók képzésével, hisz' más egyetemen nincsenek ilyen képzések.

"Az állam működése szempontjából ezek kiemelkedően fontos területek, az államszervezet hatékony működése pedig minden állampolgár érdeke és a mindenkori kormány felelőssége."

Koltay szerint ebben az értelemben az NKE nem is lehet más, mint megkülönböztetett fontosságú intézmény, hangsúlyozva, "az államot, annak polgárait szolgáljuk, és nem a politikát".

Koltay elmondta, hogy a Tisza István-program elindításával az egyetem a fejlődésének új szakaszába lépett, és folytatódik a Ludovika Campus fejlesztése is további építkezésekkel, és azzal a céllal, hogy a NKE ne csak egyetemi képzőhely legyen, hanem kulturális centrummá is válhasson.

Jelentősen bővül továbbá az egyetem kutatási tevékenysége: februártól megkezdte működését az Eötvös József Kutatóközpont, amely jelenleg hat, az év második felétől kilenc kutatóintézettel működik majd.

A kutatóintézetek az egyetem képzési portfóliójába illeszkedő olyan stratégiai jellegű kutatásokat végeznek, amelyek hozzájárulnak az NKE nemzetközi versenyképességének növeléséhez. A rektor az új intézetvezetők között említette Hatos Pált (Közép-Európa Kutatóintézet) és Hörcher Ferencet (Politika- és Államelméleti Kutatóintézet).

Szintén februárban hozták létre a Stratégiai Tanulmányok Intézetét, a vezetője Prőhle Gergely, tiszteletbeli elnöke pedig Martonyi János volt külügyminiszter. Ebben az intézetben – mint a rektor elmondta – két irányba kezdték el az építkezést. Egyrészt 2020 szeptemberétől indítanak egy új, kis hallgatói létszámú mesterképzést, amelynek célja az állami vezetők utánpótlásának biztosítása. Másrészt létrehozzák a Diplomáciai Akadémiát, amely a magyar diplomácia utánpótlásának és vezetői továbbképzésének lesz a bázisa.

Az NKE rektora szerint nem volt szerencsés, hogy az Eötvös József Kutatóközpontot létrehozó szenátusi határozat – amelyet tavaly novemberben hoztak - éppen február elsején lépett hatályba.

Így egy időbe esett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) finanszírozásáról, illetve az akadémiai kutatóintézetek jövőjéről szóló vitával, ez pedig hogy, hogy nem azt a látszatot keltheti, hogy az NKE-n azért hozták létre az új kutatóközpontot, hogy befogadja az Akadémiáról leváló kutatóintézeteket. Mindez csupán időbeli egybeesés – hangsúlyozta a rektor, kiemelve: az NKE nem érintett az MTA átalakításában, "az egyetem a saját útját járja".

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?