A Professzorok Batthyány Körének elnöke: A sorosozással nincs gond, mert az nem az értelmiségnek szól

  • Gera Márton
  • 2019. február 20.

Belpol

Interjút adott a Narancsnak Náray-Szabó Gábor, a kormánypárti kör elnöke, aki azt is elmagyarázta, szerinte miért nem gond Mészáros Lőrinc gazdagodása.

A holnaptól kapható Magyar Narancsban interjút olvashatnak Náray-Szabó Gáborral. A beszélgetésnek az volt az apropója, hogy olyan alapítványi felállást javasolt az MTA körüli problémák megoldására a Professzorok Batthyány Köre, ami nagyban hasonlít a kormány által még be nem terjesztett, de nagyrészt már elkészült törvényjavaslatra.

A szervezet elnöke azonban beszélt másról is: szerinte a sorosozással nincs gond, mert az nem az értelmiségnek szól, és Mészáros Lőrinc gazdagodása sem visszatetsző.

Íme, egy részlet az interjúból:

Magyar Narancs: A propaganda sem zavarja?

Náray-Szabó Gábor: Nem kell olvasni. A Batt­hyány Körben is vannak, akiket idegesít, őket arra buzdítom, hogy váltsanak csatornát, és ne olvassák a propagandát.

MN: Ezzel meg van oldva a probléma?

NSZG: Ugyanúgy idegesít engem, ha huszonötször elmondják a tévében, hogy vegyek meg egy gyógyszer-helyettesítő készítményt.

MN: Egy kereskedelmi reklám és a sorosozás közé azért nehéz egyenlőségjelet tenni.

NSZG: Úgy gondolom, hogy a sorosozás esetében nem egy személy elleni akcióról van szó, hanem egy irányzatot egyetlen szóval jelölnek meg, és ez a legegyszerűbb.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

MN: Mégiscsak kipécéznek egy embert, és ellene hangolják a közvéleményt.

NSZG: Én el tudom viselni a sorosozást, de sok embert ismerek, akik szerint sok.

MN: A Professzorok Batthyány Körében van is erről vita?

NSZG: Szokott lenni. De egy dolog nagyon fontos: a sorosozás nem az értelmiségnek szól. Az értelmiség ne érezze magát idegesítve. Azt már lehet mondani, hogy a népet nem szabad butítani, de ez nem biztos, hogy teljesen igaz lenne.

MN: És ez ön szerint felmenti a kormányt?

NSZG: Akkor nem mentené föl, ha Soros György személyét támadnák, de úgy gondolom, hogy nem ez történik.

(...)

Az interjúban szóba került az MTA ügye is:

MN: Az önök javaslatára hogyan reagált az MTA vezetése és Palkovics László?

NSZG: Írtak egy levelet, és mindketten azt írták, hogy tárgyalási alapnak tekintik.

MN: Ez azt jelenti, hogy a mostani tárgyalásokon a Professzorok Batthyány Köre is jelen lesz?

NSZG: Nem. Ha meghívnak, köszönettel vesszük, de nem hiszem, hogy igényt fogunk erre tartani.

MN: Akkor miből gondolja, hogy az önök koncepciója megvalósul?

NSZG: A válaszlevelekből, amelyekben azt állt, hogy továbbgondolhatónak tartják ezt a javaslatot.

MN: Azzal egyetért, amit Parragh László iparkamarai elnök mondott, hogy az alapkutatásokra nincs szükség?

NSZG: Árnyalnám a dolgot, illetve megpróbálnám megérteni, hogy miért tette ezt a kijelentést Parragh László. Kérdés, hogy ezek a szereplők miért nyilatkoznak negatívan az alapkutatásokról. Azt hiszem, hogy állami forrásokért megy itt a verseny, és nem látják, hogyan hasznosulhat az a sok pénz, amit az állam az alapkutatásokra költ.

Az Akadémia és Palkovics csörtéjét még hosszan elemezte Náray-Szabó, ahogy az is szóba került, hogy hátrébb kell-e sorolni a humán tudományokat, menynit kell költenie Magyarországnak atomkutatásra és Arany János életművének elemzésére. A kémikus azt is elárulta, mi a baja az MTA melletti tüntetésekkel, és tart-e attól, hogy a tudósok hátrahagyják az országot.

A teljes interjút a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatja. A lap csütörtöktől kapható a standokon, vagy megrendelheti itt.

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.