Önként kellene lemondania a vagyonáról az Akadémiának

  • narancs.hu
  • 2019. február 18.

Belpol

Alapítványba szerveznék és elvennék a teljes vagyonát.

A kormány teljesen elvenné az Akadémiától a kutatóintézeteket, azokat egy új alapítványba tenné át, megszüntetve ezzel a kutatók közalkalmazotti státuszát is  – derül ki a minisztérium és az MTA múlt héten megkezdett tárgyalásainak Index által megszellőztetett jegyzőkönyvéből.

A Corvinuséhoz hasonló alapítványi struktúrát a múlt heti tárgyalásokon Palkovics minisztériumának és Trócsányi ügyvédi irodájának emberei ismertették az Akadémia vezetőivel. Ennek értelmében a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) önként átadja székházait és az összes vonatkozó vagyontárgyát egy új alapítványnak, melynek a törvényi kereteit csak most kezdi tárgyalni a parlament. Ha az Akadémia belemegy, a kutatóintézetekben dolgozók elvesztik a közalkalmazotti státuszukat, és a kormány a jövőben parlamenti szavazás nélkül dönthet a finanszírozási kérdésekről.

A parlament most hétfőn kezdi tárgyalni annak az újfajta, nagy vagyonokra szabott alapítványi konstrukciónak a törvénytervezetét, melybe kivinnék az MTA kutatóintézeti vagyonát. Ebben a modellben működne július 1-től az idáig állami Corvinus Egyetem. A minimálisan 600 millió forinttal létesíthető, kedvező adózást ígérő vagyonkezelő alapítványokat komoly családi és közérdekű célt szolgáló vagyonok kezelésére hoznák létre.

Az Akadémia vagyonának alapítványba szervezésének terve múlt szerdán derülhetett ki az MTA vezetésének. Akkor hallgatták meg at MTA főtitkára és gazdasági vezetői a minisztérium képviselőit, akik között ott volt a Corvinus kancellárja (Pavlik Lívia), valamint két kormányközeli jogász tanácsadó, egyikük a volt államtitkár Gál András Levente ügyvédi irodájából, a másik (Bogdán Tibor IM főtanácsadó) pedig Trócsányi igazságügyi miniszter kormánymegbízásokkal szintén jól ellátott saját korábbi irodájából. A minisztériumi prezentáció egyetlen lényegi témája az új, vagyonkezelő alapítványi forma ismertetése volt.

Palkovics már két hete határozottan megüzente az MTA kutatóintézeti vezetői felé, hogy már nemcsak a finanszírozásuk a kérdés, hanem teljesen elvenné az MTA-tól az intézeteket, a fenntartást egy újonnan létrehozandó alapítványnak adná, melynek a kereteire és részletes tervekkel rendelkezett, azt is beleértve, hogy hány kormányzati delegált lenne az alapítványi kuratóriumban (75%) és a szenátusban (49%).

Az első tárgyaláson ennek az új vagyonkezelői alapítványi formának az előnyeiről igyekeztek meggyőzni az MTA-t, azt hangsúlyozva többek között, hogy angol és német modellen alapszik, az idáig érvényben lévő alapítványi szabályozásnál pedig azért is jobb lenne, mert kevesebb benne a megkötés, és alkalmasabb a rendes gazdálkodásra.

Az MTA egyelőre csak meghallgatta a részleteiben még nem ismert tervezetet, arra egyelőre nem reagáltak. Egyelőre nem tisztázott, hogy a kutatóintézetek és a tudomány milyen garanciákat tudna megőrizni a felkínált konstrukcióban. De az már most valószínűsíthető, hogy ebben az esetben a parlament nem szavazhatna az akadémiai költségvetésről, a kormány országgyűlési hozzájárulás nélkül befolyásolhatná, hogy mire mennyit költene. A jelenlegi törvényekhez képest alacsonyabb védelem illetné meg az akadémiai intézeteket. A kutatók és a többi munkatárs pedig elvesztené a közalkalmazotti státuszát.

A jegyzőkönyv szerint az MTA főtitkára rá is kérdezett: Mennyire garantálható, hogy ez a szabályozási rendszer változatlanul marad? A jegyzőkönyvben szereplő válasz szerint „az alapítvány, mint elkülönült tulajdon, alkotmányos védelem alatt áll. Az alapító részére sem ad lehetőséget a megszüntetésre. (...) Ha később egy jogszabály megszünteti, akkor az az alkotmány szabályai szerinti államosításnak minősíthető. Ez jogszerűen nem lehet, a mai ismeretek szerint.” Ez a magánnyugdíjpénztársak államosítása óta nem túl erős érv – mutat rá az Index.

A Magyar Tudományos Akadémia a lap információi szerint teljes hírzárlat mellett folytatja a tárgyalásokat a Palkovics-minisztériummal. Palkovics még februárban le akarja tárgyalni az intézményátadást.

Az MTA elleni támadásról többször is beszámoltunk már, például itt, meg itt, míg Palkovics László saját kutatói fizetéséről ebben a cikkben írtunk.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.