"A rabszolgatörvény visszavonása sem lesz elég, az elmúlt évek minden dühe és frusztráltsága tört most elő"

Belpol

Donáth Annával és Tordai Bencével, a tüntetéssorozat két emblematikus figurájával beszélgettünk.

A szerdán megjelenő karácsonyi duplaszámunkban páros interjút olvashatnak Donáth Annával, a Momentum alelnökével és Tordai Bencével, a Párbeszéd országgyűlési képviselőjével. Mindketten fontos szereplői az elmúlt egy hét tüntetéssorozatának.

A két politikus elmondja, miért indokolt rabszolgatörvényről beszélni túlóratörvény helyett, mit gondolnak a rendőrök dobálásáról és a felgyújtott szánkóról, hogy megy az egyeztetés az ellenzéki pártok és a szakszervezetek között. Ízelítőnek részlet az interjúból:

Magyar Narancs: Mi vitte ki az embereket az utcára?

Tordai Bence: A triviális válasz szerint a rabszolgatörvény, de akik erre felkapták a fejüket, már régóta figyelik, mit művel az állampolgáraival Orbán rendszere. Ez a törvény a sokadik csepp volt a pohárban. Talán az utolsó.

Donáth Anna és Tordai Bence

Donáth Anna és Tordai Bence

Fotó: Németh Dániel

 

Donáth Anna: Bár az első tüntetést szakszervezetek kezdeményezték, ma már mindegy, ki hirdeti meg az eseményt, a tömeg elindul magától. Ez egy rendszerellenes megmozdulás, aminek fontos része a rabszolgatörvény, de annál sokkal többről szól.

(...)

MN: Fontos kérdés, visszakozik-e a Fidesz, az internetadós tüntetések méregfogát is ezzel húzta ki. Ha visszavonják vagy kozmetikázzák a törvényt, folytatódhatnak a tüntetések?

DA: Nem véletlenül tolták át karácsony előtt a törvényt, az ünnepek alatt a családok visszahúzódnak, nehéz lesz januárban újraindulni. A tüntetéseken mégis úgy láttam, már nem lesz elég, ha a törvényt visszavonják vagy kozmetikázzák: az elmúlt évek minden dühe és frusztráltsága tört most elő.

TB: Megtanultuk már, hogyan használja az oszd meg és uralkodj taktikáját a Fidesz, vagy hogyan tesznek látszatengedményeket, amiket utána visszavonnak. A rabszolgatörvény tárgyalása alatt is volt ilyen: a szakbizottság elfogadott néhány lazítást, majd a törvényalkotási bizottság pár nappal később visszaszigorította a szöveget. Fontos, hogy észnél legyünk, és a sikerélményeink ne a Fidesz látszólagos kegyeiből táplálkozzanak.

(...)

DA: Parlamenten kívüli pártként fontosnak gondoljuk, hogy végre a parlamenti ellenzék is megmutatta a hangját. A sajtótájékoztatók már nem érdeklik, sőt fel is dühítik az embereket. „Azért kaptok milliós fizetést, hogy odaálljatok egy mikrofon elé?” Ezt gondolja az átlagember. Most órákon keresztül, élő adásban bizonyították, mennyire cinikus és képmutató ez a rendszer, hogyan röhögik ki Orbánék az ellenvéleményeket. Ezek után a parlamenti pártok sem térhetnek vissza az eddigi kényelmes politizáláshoz. Ez a szerda szép és jó volt, de ebből még nem lesz fordulat.

TB: Régóta szorgalmazom a parlamenten kívüli és belüli, a pártos, a civil és a szakszervezeti ellenzék együttes fellépését. Remélem, ez nem csak egy kivételes pillanat, hanem egy hosszú távú építkezés kezdete lesz. (...) A parlamenti munka az ellenzéki cselekvés egy terepe, teljesen újra kell gondolni, hogy a februári ülésszakban hogyan folytassuk az itteni politizálást.

Teczár Szilárd teljes interjúját a Magyar Narancs 2018. december 19-i lapszámában olvashatja. Az újságra itt lehet előfizetni.

Mindenki megkapja a magáét

Forradalmat a fa alá!

Újságot olvasni jó. Igazi újságot meg pláne. Magyar Narancsot olvasni meg aztán tényleg az élvezetek fennkölt csúcsa: maga a szellemileg aktív kikapcsolódás a karácsonyi forgatagban. Egy zavartalanul tiszta pillantás a körülöttünk lévő világra.

A karácsonyi Magyar Narancsban Donáth Anna elmeséli, mit tehetnek, s mi tesznek a fiatalok azért, hogy egy jobb országban élhessenek. Tordai Bence beszél az ellenzéki képviselők magukra találásáról. Alföldi Róbert a taókárosult színházak lehetőségeit boncolgatja, Tamás Gáspár Miklóspedig mondja a magáét.

Megismerkedünk Mészáros Lőrinc gazdatisztjével, és az egész magyar politikai hóbelevanccal.

De aki még ezekben a forrongó mínuszokban is rendületlenül utálja a politikát, az is megkapja a magáét a Magyar Narancs 120 oldalas karácsonyi dupla számában: több mint a fele életmód és kultúra!

Térey János Ady karácsonyi líráját idézi elénk, Víg Mihály meg a sajátját. Egymásnak adják a kilincset az új magyar filmek, hát beköszön Pálfi György és Reisz Gábor is. Szép esszé szól Petri Györgyről, s jön a magyar fiú az Abbey Roadról.

Feltétlenül vegyék meg a Magyar Narancs karácsonyi számát, hihetetlenül izgalmas olvasnivalóval szolgál az egész karácsonyi-szilveszteri szezonra!

false

 


Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.