A Református Egyház szerint egyenértékűre cserélték az államtól kapott telket

  • narancs.hu
  • 2025. március 9.

Belpol

Hogy pontosan milyen ingatlanra cserélték az óriási XII. kerületi területet, arról nem szól a közleményük.

A Református Egyház szerint azonos értékűre cserélték azt a XII. kerületi telket, amelyről Kovács Gergely (Magyar Kétfarkú Kutya Párt) polgármester posztolt szombaton.

A Hegyvidék polgármestere szerint a Magyarországi Református Egyház magánkézbe játszotta át azt a nagyjából 50 ezer négyzetméteres Virányos út és Szilágyi Erzsébet fasor közti területet, amelyet nemrég ingyen kapott a magyar államtól. "A tulajdoni lapon jelenleg az látszik, hogy az ingatlan nem sokkal később a Bank Center Kft.-hez került »csere« útján, amiből nem sok derül ki, hiszen cserélni 1 forintos értékre is lehet valamit" – írta Kovács Gergely.

A Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatala a szerkesztőségeknek küldött szombat esti közleményében azt írja: "A Virányos út és Szilágyi Erzsébet fasor közötti területet hitéleti-oktatási célra kapta meg a Magyarországi Református Egyház. Az állam tehát nem pénzzel, hanem ingatlannal segítette a Károli Gáspár Református Egyetem fejlesztését." Mivel azonban az egyetem széttagoltan működik a főváros több pontján, az egyház hosszú távú célja az volt, hogy az épülő egyetemvárossal megoldja ezt a szétszórtságot. 

Így született meg az a döntés, hogy az egyháznak juttatott ingatlant elcseréljék egyenértékű csereszerződéssel, bevonva az új épületet a Károli Gáspár Református Egyetem épülő campusának már megkezdett beruházásába.

"A csereszerződésben a szerződő felek rögzítették, hogy a csere tárgyát képező ingatlanok teljes (bruttó) vételára azonos értékű, a csere során a Felek azonos értékű csereingatlanhoz jutnak, így értékkülönbözet egyik fél javára sem merült fel. Lényeges továbbá, hogy az elidegenítési tilalom nem érintette a XII. kerületi ingatlant" – írja közleményében a Református Egyház.

Arról, hogy pontosan milyen ingatlanra cserélték el az említett Virányos út és Szilágyi Erzsébet fasor közti területet, az egyház közleménye nem szól. Csak annyi derül ki belőle, hogy a IX. kerületben van:

"Közismert, hogy a Károli Gáspár Református Egyetem campusának beruházása a magyar állam támogatásának köszönhetően kezdődhetett meg. Ezt szolgálta a XII. kerültben lévő ingatlan cseréje, amely lehetővé teszi, hogy az új épület az egyetem székhelyéhez közel, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar szomszédságában, a IX. kerületben valósulhasson meg. Itt kap majd helyet az Állam- és Jogtudományi Kar, illetve a Pszichológiai Intézet. A beruházás teljesen transzparensen zajlik, arról folyamatosan tájékoztatjuk a nyilvánosságot" – áll a közleményben.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult.