A sorosozás nem antiszemitizmus, de a gyűlöletkampány émelyíti – Köves Slomó-interjú a Narancsban

  • narancs.hu
  • 2017. május 17.

Belpol

Van fantázia a kóser hízott libákban.

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija a múlt héten azzal kavart vitát, hogy a kormánypárti médiában kijelentette: a sorosozás nem antiszemitizmus. Erről, valamint a Fideszhez fűződő viszonyáról, egy homályos hátterű médiabefektetésről, a kóser hízott libákról és Trumpról is beszélgettünk vele. Részlet a friss Magyar Narancs címlapinterjújából.

Magyar Narancs: Az intézményrendszer újabb darabja a frappáns nevű Quality Poultry Baromfifeldolgozó és Kereskedelmi Kft. Ez a cég kapott 1,76 milliárd forint igen kedvezményes hitelt az állami Eximbanktól, amelyet az oknyomozó cikkek fideszes kifizetőhelyként emlegetnek.

Köves Slomó: Nem nagyon tudnék olyan intézményt, aminek ne lenne rossz híre a sajtó valamely szegletében. Annak örülök, hogy tetszik a neve.

MN: És mivel foglalkozik ez a Quality Poultry?

KS: Magyarországon bevett toposz, hogy az egyházakat az állam tartja el az adófizetők pénzéből. Mi azt gondoljuk, hogy ezzel együtt, és az adománygyűjtés mellett, egy egészséges közösségnek az öngondoskodással is foglalkoznia kell. A Quality Poultry 2013-ban jött létre, és a tevékenysége egyetlen területre korlátozódik: a kóser hízott libából készült termékek előállítására. Ez egy egészen speciális termék, mivel Magyarországon kívül máshol ma már gyakorlatilag nem foglalkoznak hagyományos libatöméssel. 2005-ben Izraelben is betiltották. A világ egyetlen kóser hízottliba-vágóhídja jelenleg Jászberényben működik, a Quality Poultry vágóhídja pedig terveink szerint júniusban kezdi meg a termelést. Szinte csak exportra.

MN: És mindehhez a gáláns Eximbank mennyi önrészt kért?

KS: A hitel 70 százalékos intenzitású volt.

MN: Kanyarodjunk rá a sajtóra. Milyen kapcsolatban áll az EMIH és a Brit Média Kft., a 168 Óra többségi és a Klubrádió kisebbségi tulajdonosa?

KS: Nincs közvetlen viszony. Az EMIH-nek számos magyar és külföldi támogatója van; közülük kerestek meg pár évvel ezelőtt, és azt kérdezték, hogyan tudnának úgy segíteni, hogy az ne a hitélet közvetlen támogatása legyen, áttételesen mégis szolgálja a közösség érdekeit. Többek közt azt javasoltam nekik, hogy érdemes lenne az amúgy haldokló balliberális médiába beszállni. Kár lenne, ha ezek az értékek elvesznének.

MN: Azért annál többről van szó, mint hogy ön adta az ötletet a messziről jött befektetőknek. A Brit Médiát az EMIH emberei irányítják ugyanis. Először Megyeri András Jonatán igazgatta, aki az ön barátjának mondja magát, majd Megyeri bírósági eltiltása után az EMIH egyik cégének a vezetője vette át a helyét.

KS: Egy közösség autonóm emberekből áll, akiknek egyéb tevékenységei nem feltétlenül kötődnek a közösséghez. Attól még, hogy ezek az emberek aktívak a közösségben vagy akár az én személyes barátaim, a Brit Média még nem lesz az EMIH cége.

A folytatás, vagyis Urfi Péter teljes interjúja Köves Slomóval a legújabb Magyar Narancsban olvasható.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.