Repedezik a Liget Projekt – Mégsem a Városligetben lesz a Közlekedési Múzeum

  • narancs.hu
  • 2017. május 17.

Belpol

Közben Baán László „történelmi mérföldkövet” emleget.

Úgy tűnik, ami tegnap még csak feltételezés volt, mára bizonyossá vált. Nem a Városligetben épül meg – főleg a föld alatt – a Közlekedési Múzeum. Baán László miniszteri biztos ma kiadott közleményében ezt írja: „A kormány döntött a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum további fejlesztéséről is. A Közlekedési Múzeum lebontott épületében mintegy 4500 négyzetméter kiállítótér volt. A múzeum történeti épületének rekonstrukciójára vonatkozó, az elmúlt két évben készült tervek – az épület térszint alatti bővítésével számolva – ezt duplájára, 9000 négyzetméterre növelték. A kibővített kiállítótér az eddigi kiállításoknál minden szempontból jóval átfogóbb, sokkal több közlekedési eszközt bemutató közlekedési kiállítás megvalósítására

lett volna alkalmas,

de a Közlekedési Múzeum gyűjteményének (vasúti járművek, autóbuszok, villamosok stb.) teljes körű bemutatását ez sem tette volna lehetővé. A Kormány döntése történelmi mérföldkő a közel 120 éves Közlekedési Múzeum életében, ugyanis a döntés alapján, egy sok évtizedes hiányt orvosolandó, a Közlekedési Múzeum számára egy olyan új, fő kiállítóhelyet szükséges létrehozni, ahol lehetséges a közlekedési eszközök, illetve azok történetének teljes spektrumú bemutatása, az eddigi városligeti helyszínnél sokkal nagyobb területen.”

Baán közleményét Vitézy Dávid, a múzeum főigazgatója a Facebookon így kommentálta: „A döntés óriási lehetőséget nyit meg az intézmény számára: a Közlekedési Múzeum fő kiállítóhelye nem a Városligetben, hanem új helyszínen, a korábbi tervekben szereplőnél nagyobb területen, a közlekedési gyűjteményünk (vonatok, buszok, villamosok stb.) teljes spektrumú bemutatását lehetővé tevő környezetben valósulhat meg.

Az új helyszínt már keressük,

elsődlegesen a fővárosi vasút által felhagyott rozsdaövezeti ingatlanokon.”

Mindez összecseng azokkal a korábbi kritikákkal, amik a Közlekedési Múzeum helyszínével kapcsolatban megfogalmazódtak, ami persze nem azt jelenti, hogy mindenképp józan és meggyőző érveket kell keresni a döntés hátterében. Már csak azért sem, mert februárban még ezt írta a hvg.hu: „Úgy kapott építési engedélyt az új Közlekedési Múzeum, hogy a beruházáshoz nem kellett környezeti hatásvizsgálatot csinálni. Ráadásul a kormányhivatal még kapkodott is a döntésével, hogy az ügyben egy tiltakozó által beadott bírósági indítvány véletlenül se tudja megakasztani a kormánynak kedves projektet.”

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.