Repedezik a Liget Projekt – Mégsem a Városligetben lesz a Közlekedési Múzeum

  • narancs.hu
  • 2017. május 17.

Belpol

Közben Baán László „történelmi mérföldkövet” emleget.

Úgy tűnik, ami tegnap még csak feltételezés volt, mára bizonyossá vált. Nem a Városligetben épül meg – főleg a föld alatt – a Közlekedési Múzeum. Baán László miniszteri biztos ma kiadott közleményében ezt írja: „A kormány döntött a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum további fejlesztéséről is. A Közlekedési Múzeum lebontott épületében mintegy 4500 négyzetméter kiállítótér volt. A múzeum történeti épületének rekonstrukciójára vonatkozó, az elmúlt két évben készült tervek – az épület térszint alatti bővítésével számolva – ezt duplájára, 9000 négyzetméterre növelték. A kibővített kiállítótér az eddigi kiállításoknál minden szempontból jóval átfogóbb, sokkal több közlekedési eszközt bemutató közlekedési kiállítás megvalósítására

lett volna alkalmas,

de a Közlekedési Múzeum gyűjteményének (vasúti járművek, autóbuszok, villamosok stb.) teljes körű bemutatását ez sem tette volna lehetővé. A Kormány döntése történelmi mérföldkő a közel 120 éves Közlekedési Múzeum életében, ugyanis a döntés alapján, egy sok évtizedes hiányt orvosolandó, a Közlekedési Múzeum számára egy olyan új, fő kiállítóhelyet szükséges létrehozni, ahol lehetséges a közlekedési eszközök, illetve azok történetének teljes spektrumú bemutatása, az eddigi városligeti helyszínnél sokkal nagyobb területen.”

Baán közleményét Vitézy Dávid, a múzeum főigazgatója a Facebookon így kommentálta: „A döntés óriási lehetőséget nyit meg az intézmény számára: a Közlekedési Múzeum fő kiállítóhelye nem a Városligetben, hanem új helyszínen, a korábbi tervekben szereplőnél nagyobb területen, a közlekedési gyűjteményünk (vonatok, buszok, villamosok stb.) teljes spektrumú bemutatását lehetővé tevő környezetben valósulhat meg.

Az új helyszínt már keressük,

elsődlegesen a fővárosi vasút által felhagyott rozsdaövezeti ingatlanokon.”

Mindez összecseng azokkal a korábbi kritikákkal, amik a Közlekedési Múzeum helyszínével kapcsolatban megfogalmazódtak, ami persze nem azt jelenti, hogy mindenképp józan és meggyőző érveket kell keresni a döntés hátterében. Már csak azért sem, mert februárban még ezt írta a hvg.hu: „Úgy kapott építési engedélyt az új Közlekedési Múzeum, hogy a beruházáshoz nem kellett környezeti hatásvizsgálatot csinálni. Ráadásul a kormányhivatal még kapkodott is a döntésével, hogy az ügyben egy tiltakozó által beadott bírósági indítvány véletlenül se tudja megakasztani a kormánynak kedves projektet.”

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.