Repedezik a Liget Projekt – Mégsem a Városligetben lesz a Közlekedési Múzeum

  • narancs.hu
  • 2017. május 17.

Belpol

Közben Baán László „történelmi mérföldkövet” emleget.

Úgy tűnik, ami tegnap még csak feltételezés volt, mára bizonyossá vált. Nem a Városligetben épül meg – főleg a föld alatt – a Közlekedési Múzeum. Baán László miniszteri biztos ma kiadott közleményében ezt írja: „A kormány döntött a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum további fejlesztéséről is. A Közlekedési Múzeum lebontott épületében mintegy 4500 négyzetméter kiállítótér volt. A múzeum történeti épületének rekonstrukciójára vonatkozó, az elmúlt két évben készült tervek – az épület térszint alatti bővítésével számolva – ezt duplájára, 9000 négyzetméterre növelték. A kibővített kiállítótér az eddigi kiállításoknál minden szempontból jóval átfogóbb, sokkal több közlekedési eszközt bemutató közlekedési kiállítás megvalósítására

lett volna alkalmas,

de a Közlekedési Múzeum gyűjteményének (vasúti járművek, autóbuszok, villamosok stb.) teljes körű bemutatását ez sem tette volna lehetővé. A Kormány döntése történelmi mérföldkő a közel 120 éves Közlekedési Múzeum életében, ugyanis a döntés alapján, egy sok évtizedes hiányt orvosolandó, a Közlekedési Múzeum számára egy olyan új, fő kiállítóhelyet szükséges létrehozni, ahol lehetséges a közlekedési eszközök, illetve azok történetének teljes spektrumú bemutatása, az eddigi városligeti helyszínnél sokkal nagyobb területen.”

Baán közleményét Vitézy Dávid, a múzeum főigazgatója a Facebookon így kommentálta: „A döntés óriási lehetőséget nyit meg az intézmény számára: a Közlekedési Múzeum fő kiállítóhelye nem a Városligetben, hanem új helyszínen, a korábbi tervekben szereplőnél nagyobb területen, a közlekedési gyűjteményünk (vonatok, buszok, villamosok stb.) teljes spektrumú bemutatását lehetővé tevő környezetben valósulhat meg.

Az új helyszínt már keressük,

elsődlegesen a fővárosi vasút által felhagyott rozsdaövezeti ingatlanokon.”

Mindez összecseng azokkal a korábbi kritikákkal, amik a Közlekedési Múzeum helyszínével kapcsolatban megfogalmazódtak, ami persze nem azt jelenti, hogy mindenképp józan és meggyőző érveket kell keresni a döntés hátterében. Már csak azért sem, mert februárban még ezt írta a hvg.hu: „Úgy kapott építési engedélyt az új Közlekedési Múzeum, hogy a beruházáshoz nem kellett környezeti hatásvizsgálatot csinálni. Ráadásul a kormányhivatal még kapkodott is a döntésével, hogy az ügyben egy tiltakozó által beadott bírósági indítvány véletlenül se tudja megakasztani a kormánynak kedves projektet.”

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.