A sportlétesítmények fenntartása a GDP érzékelhető hányada lesz – Dénes Ferenc sportközgazdász

  • narancs.hu
  • 2017. június 21.

Belpol

Nincs a stadionépítések ellen, szereti az új MTK-arénát, de a magyar foci körül kialakított új rendszer szerinte rossz. Részlet a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsból.

Magyar Narancs: Mi lesz, ha a magyar foci támogatásából kiszáll az állam? Ha egyszer jön egy másik kormány, amelyik azt mondja, én erre nem fogok ennyit költeni?

Dénes Ferenc: Ha jól érzékelem, az a cél, hogy a NER olyan kényszerpályára állítsa a sportot, amiből nem lehet kiszállni. Ha felépült egy helyi stadion, azt fenn kell tartani. Mivel közpénzen épültek ezek a létesítmények, nehéz elképzelni olyan politikai váltást, ami azt mondja, én ezt bezárom. Folyamatosan politikai vita tárgya lesz, helyi szinten biztosan, hogy „mi” megépítettük, erre „ők” bezárnák. Ha lesz váltás, akkor szerintem lassú lerohadás következhet, és 8-10 év múlva használhatatlan létesítmények. Ez a kockázat persze politikai irányváltás nélkül is valós, ugyanis a most épülő és tervek szerint létesítendő sportlétesítmények üzemeltetési költsége a GDP érzékelhető hányada lesz. A fenntartás költséges, a javítások pár év múlva szükségesek lesznek. Az egyik legnagyobb kockázatot a magyar sportban ebben látom. És Nyíregyházán az nem fog jelenteni semmit, hogy a Videoton bejutott az Európa Liga főtáblájára, attól még nem lesz ott meleg víz. Hosszú Katinka aranyai se fognak helyettesíteni sehol semmit. A polgármesternek pedig döntenie kell, mire költsön: útfelújításra vagy stadionfenntartásra.

Nagy Gergely Miklós interjúja teljes terjedelmében a legújabb Magyar Narancsban olvasható.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.