Magyarországot elmarasztaló ítéletet hozott a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága, megállapítva, hogy sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét a magyar választási rendszer azon része, amely a kisebbségi, nemzetiségi voksolást szabályozza – számolt be a hvg.hu.
A Bakirdzi és E.C. kontra Magyarország ügyben hozott november 10-i ítéletében a bírói tanács megállapította, hogy a hatályos magyar választási törvény nem biztosítja kellően „a nép véleményének szabad kifejezését a törvényhozó testület megválasztása során”.
Az ítélet szerint aggályos, hogy a nemzetiségi listára szavazni kívánóknak le kell mondaniuk a pártlistára szavazásról. Sérül a választás titkosságához való jog a listára szavazás tényének rögzítése és az egyetlen listára szavazás lehetősége miatt, ráadásul a nemzetiségi lista zárt lista, amely nem biztosít lehetőséget a választói akarat valódi kifejezésére. Továbbá alapvető jogkorlátozást jelent, hogy a 13 magyarországi kisebbség nagy részének, a 13-ból 11-nek a kis létszáma miatt matematikai esélye sincs arra, hogy parlamenti képviselőt válasszon, írja a hvg.hu.
A lap megszólaltatta az egyik felperest, Bakirdzi Kalliopét, aki a görög nemzetiség tagjaként szembesült azzal, hogy milyen igazságtalan a jelenlegi kisebbségi választási rendszer. Kezdve azzal, hogy ha valaki a nemzetiségi listára kíván szavazni, az regisztráció után megteheti, de ezzel automatikusan elveszíti a pártlistára szavazás jogát, pártpreferenciáját pedig így nem tudja kifejezni.
Továbbá a választáson az országos nemzetiségi önkormányzatok egy-egy listát állíthatnak, amire csak úgy lehet szavazni, ha az adott nemzetiséghez tartozó szavazó felveteti magát a nemzetiségi névjegyzékbe. Így viszont nem szavazhat párt országos listájára, csak a nemzetiségi listára (a lakóhelye szerinti egyéni képviselőjelöltre viszont igen).
A 13 elismert hazai nemzetiség valamelyikéhez tartozók így 2014 óta (kellő számú választó és szavazat esetén) kedvezményes módon képviselőket választanak, vagy nemzetiségi szószólót küldhetnek a Parlamentbe. Csakhogy a nemzetiségek többségének számarányuknál fogva nincs esélyük a mandátumszerzésre – még a kedvezményes küszöb ellenére sem. A parlament 93 listás képviselője között most is csupán egy nemzetiségi van, Ritter Imre német nemzetiségi képviselő.
Bakirdzi Kalliopé azt mondta a hvg.hu-nak, hátrányos megkülönböztetésnek tartja, hogy a 13-ból 11 kisebbségnek a lélekszáma miatt esélye sincs arra, hogy „rendes” mandátumot szerezzen, vagyis parlamenti képviselői helyre juttassa be jelöltjét, legfeljebb érdemi hatás- és jogkör nélküli nemzetiségi szószólót juttathat a törvényhozásba, az ő politikai mozgásterük pedig egy „rendes”, egyéniben vagy pártlistán mandátumhoz jutott képviselővel összehasonlítva valójában nem is létezik. Emlékeztetett, hogy a 2014-es választáson mindössze 140 görög regisztrált, és közülük 102-en szavaztak végül. Ez szerinte még a magyarországi görögök becsült 3000-3500 fős létszámához viszonyítva is nagyon kevés. Pláne úgy, hogy ennél sokkal több érvényes szavazatra van szükség egy nemzetiségi képviselő parlamentbe juttatásához is: a kedvezményes mandátumhoz is körülbelül 22 ezer szavazat kell, ezt pedig eddig csak a legnépesebb és választójogi szempontból legaktívabb német nemzetiségnek sikerült megugornia.
Bakirdzi Kalliopé azt is kifogásolta, hogy a nemzetiségi listát minden esetben a nemzetiségek országos önkormányzatának közgyűlései állítják össze, ráadásul nem lehet azon belül szavazni, csak az első helyen álló listavezető lehet egyáltalán képviselő, a felperes szerint pedig „egy jelölt nem jelölt”. Továbbá szerinte, ha a nemzetiségi listára szavaz, „akkor mindenki tudhatja, kire szavaztam, tehát sérül a titkos választás elve”. Ezt azzal magyarázta, hogy mivel fel kell vetetnie magát a nemzetiségi listára, úgy mehet csak szavazni, ahol aztán egy listára, a görögre szavazhat, így „eleve tudható”, kire voksol.
A hvg.hu cikke szerint Bakirdzi Kalliopét leginkább az zavarja, hogy a nemzetiségi képviselő és a nemzetiségi szószólók soha nem kifogásolták érdemben a választási rendszer fenti problémáit. Úgy látja, a rendszer leginkább csak annak a mintegy tucatnyi embernek jó, aki képviselő vagy szószóló, ráadásul a kormányzat a kisebbségekre szánt támogatásokkal befolyást is tud gyakorolni.
A strasbourgi ítélet egyébként megállapítja, hogy valóban sérül a titkos szavazás elve a nemzetiségi választásnál, a kisebbséghez tartozók számára aránytalan nehézséget okoz a mandátumszerzési küszöb elérése, továbbá számukra a választási lehetőség jelentősen korlátozott, összességében pedig inkább csökkenti, mint növeli a sokszínűséget és a kisebbségek részvételét a politikai döntéshozatalban.
Mindezek miatt az ítélet „megállapítja, hogy a kérelmezők választójogát érintő fenti korlátozások együttesen, azok teljes hatását figyelembe véve” megsértik az Emberi Jogok Európai Egyezményének a megkülönböztetés tilalmát kimondó 14. cikkével összefüggő, 1. jegyzőkönyvnek a szabad választásokról szóló 3. cikkét. A Bakirdzi Kalliopét képviselő ügyvéd, Karsai Dániel azt mondta a hvg.hu-nak, az ítélet nem szab határidőt a magyar törvényhozásnak a jogsértés felszámolására, de „ha nem akarnak több ilyen elmarasztaló ítéletet, hozzá kell nyúlni a választási törvény nemzetisági választást érintő szabályaihoz”.
A kormány kitettei
A Magyar Narancs 2021 nyarán részletesen foglalkozott a nemzetiségi választási rendszerrel, valmint Ritter Imre német nemzetiségi képviselővel, aki az előző ciklusban több esetben is kisegítette a kormányt, ha a Fidesznek nem lett volna meg a kétharmada az Országgyűlésben. A választási rendszerrel kapcsolatban megkérdeztük Kállai Pétert, az ELTE Társadalomtudományi Karának adjunktusát, aki azt mondta, „az új rendszer hibája, hogy bár nagyon kedvezményesnek tűnik – elég a pártlistás rendszerben mandátumot érő szavazatok számának negyedét elérni –, az alacsony létszámú nemzetiségek, ha mindenkit sikerülne is mozgósítaniuk, akkor se lennének elegen ahhoz, hogy esélyük legyen képviselőt küldeni”.
Mint mondta, a szabályozás szerint legfeljebb a 316 ezres roma, a 186 ezres német, a 36 ezres román és a 27 ezres horvát kisebbség lehet esélyes a nemzetiségi képviselői mandátum megszerzésére. A listára érvényesen le is szavazók szükséges számát azonban mindeddig egyedül a német kisebbségnek sikerült teljesítenie 2018-ban. Így került be teljes jogú képviselőként a német országos nemzetiségi lista vezetője, Ritter Imre a parlamentbe.
Hozzátette, „a nemzetiségek mindig is kitettek voltak a kormánynak, 2010 előtt is, de azóta talán még inkább. Alapvetően jónak tűnik, hogy legalább szószólók vannak a parlamentben, és a németeknek képviselője is, de hogy ezt ne tudná befolyásolni a kormány akár informálisan, azt nehéz elképzelni. A roma önkormányzatnál például először sorra iratkoztatták fel a tagokat, hogy nemzetiségiként szavazzanak, majd elkezdték leiratkoztatni őket, hogy mégse. Hogy ez a kormányhoz közeli roma politikusok nélkül történt volna, az nehezen elképzelhető. A németeknél viszont valóban sikeresnek tűnt a mozgósítás, kampány futott, hogy sokan regisztráljanak és szavazzanak, ez önmagában pozitívnak tekinthető, de az biztos, hogy a kormány sem volt emiatt szomorú.”
A teljes cikket itt érheti el.
