A strasbourgi bíróság szerint jogsértő a magyar nemzetiségi választási rendszer

  • narancs.hu
  • 2022. november 29.

Belpol

Az Emberi Jogok Bírósága szerint több gond is van a magyar választási rendszer nemzetiségi voksolást szabályozó részérvel. El is marasztalta Magyarországot két nemzetiségi szavazónak igazat adva.

 

Magyarországot elmarasztaló ítéletet hozott a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága, megállapítva, hogy sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét a magyar választási rendszer azon része, amely a kisebbségi, nemzetiségi voksolást szabályozza – számolt be a hvg.hu

A Bakirdzi és E.C. kontra Magyarország ügyben hozott november 10-i ítéletében a bírói tanács megállapította, hogy a hatályos magyar választási törvény nem biztosítja kellően „a nép véleményének szabad kifejezését a törvényhozó testület megválasztása során”. 

Az ítélet szerint aggályos, hogy a nemzetiségi listára szavazni kívánóknak le kell mondaniuk a pártlistára szavazásról. Sérül a választás titkosságához való jog a listára szavazás tényének rögzítése és az egyetlen listára szavazás lehetősége miatt, ráadásul a nemzetiségi lista zárt lista, amely nem biztosít lehetőséget a választói akarat valódi kifejezésére. Továbbá alapvető jogkorlátozást jelent, hogy a 13 magyarországi kisebbség nagy részének, a 13-ból 11-nek a kis létszáma miatt matematikai esélye sincs arra, hogy parlamenti képviselőt válasszon, írja a hvg.hu. 

A lap megszólaltatta az egyik felperest, Bakirdzi Kalliopét, aki a görög nemzetiség tagjaként szembesült azzal, hogy milyen igazságtalan a jelenlegi kisebbségi választási rendszer. Kezdve azzal, hogy ha valaki a nemzetiségi listára kíván szavazni, az regisztráció után megteheti, de ezzel automatikusan elveszíti a pártlistára szavazás jogát, pártpreferenciáját pedig így nem tudja kifejezni.

Továbbá a választáson az országos nemzetiségi önkormányzatok egy-egy listát állíthatnak, amire csak úgy lehet szavazni, ha az adott nemzetiséghez tartozó szavazó felveteti magát a nemzetiségi névjegyzékbe. Így viszont nem szavazhat párt országos listájára, csak a nemzetiségi listára (a lakóhelye szerinti egyéni képviselőjelöltre viszont igen).

13 elismert hazai nemzetiség valamelyikéhez tartozók így 2014 óta (kellő számú választó és szavazat esetén) kedvezményes módon képviselőket választanak, vagy nemzetiségi szószólót küldhetnek a Parlamentbe. Csakhogy a nemzetiségek többségének számarányuknál fogva nincs esélyük a mandátumszerzésre – még a kedvezményes küszöb ellenére sem. A parlament 93 listás képviselője között most is csupán egy nemzetiségi van, Ritter Imre német nemzetiségi képviselő. 

Bakirdzi Kalliopé azt mondta a hvg.hu-nak, hátrányos megkülönböztetésnek tartja, hogy a 13-ból 11 kisebbségnek a lélekszáma miatt esélye sincs arra, hogy „rendes” mandátumot szerezzen, vagyis parlamenti képviselői helyre juttassa be jelöltjét, legfeljebb érdemi hatás- és jogkör nélküli nemzetiségi szószólót juttathat a törvényhozásba, az ő politikai mozgásterük pedig egy „rendes”, egyéniben vagy pártlistán mandátumhoz jutott képviselővel összehasonlítva valójában nem is létezik. Emlékeztetett, hogy a 2014-es választáson mindössze 140 görög regisztrált, és közülük 102-en szavaztak végül. Ez szerinte még a magyarországi görögök becsült 3000-3500 fős létszámához viszonyítva is nagyon kevés. Pláne úgy, hogy ennél sokkal több érvényes szavazatra van szükség egy nemzetiségi képviselő parlamentbe juttatásához is: a kedvezményes mandátumhoz is körülbelül 22 ezer szavazat kell, ezt pedig eddig csak a legnépesebb és választójogi szempontból legaktívabb német nemzetiségnek sikerült megugornia.

Bakirdzi Kalliopé azt is kifogásolta, hogy a nemzetiségi listát minden esetben a nemzetiségek országos önkormányzatának közgyűlései állítják össze, ráadásul nem lehet azon belül szavazni, csak az első helyen álló listavezető lehet egyáltalán képviselő, a felperes szerint pedig „egy jelölt nem jelölt”. Továbbá szerinte, ha a nemzetiségi listára szavaz, „akkor mindenki tudhatja, kire szavaztam, tehát sérül a titkos választás elve”. Ezt azzal magyarázta, hogy mivel fel kell vetetnie magát a nemzetiségi listára, úgy mehet csak szavazni, ahol aztán egy listára, a görögre szavazhat, így „eleve tudható”, kire voksol. 

A hvg.hu cikke szerint Bakirdzi Kalliopét leginkább az zavarja, hogy a nemzetiségi képviselő és a nemzetiségi szószólók soha nem kifogásolták érdemben a választási rendszer fenti problémáit. Úgy látja, a rendszer leginkább csak annak a mintegy tucatnyi embernek jó, aki képviselő vagy szószóló, ráadásul a kormányzat a kisebbségekre szánt támogatásokkal befolyást is tud gyakorolni.

A strasbourgi ítélet egyébként megállapítja, hogy valóban sérül a titkos szavazás elve a nemzetiségi választásnál, a kisebbséghez tartozók számára aránytalan nehézséget okoz a mandátumszerzési küszöb elérése, továbbá számukra a választási lehetőség jelentősen korlátozott, összességében pedig inkább csökkenti, mint növeli a sokszínűséget és a kisebbségek részvételét a politikai döntéshozatalban.

Mindezek miatt az ítélet „megállapítja, hogy a kérelmezők választójogát érintő fenti korlátozások együttesen, azok teljes hatását figyelembe véve” megsértik az Emberi Jogok Európai Egyezményének a megkülönböztetés tilalmát kimondó 14. cikkével összefüggő, 1. jegyzőkönyvnek a szabad választásokról szóló 3. cikkét. A Bakirdzi Kalliopét képviselő ügyvéd, Karsai Dániel azt mondta a hvg.hu-nak, az ítélet nem szab határidőt a magyar törvényhozásnak a jogsértés felszámolására, de „ha nem akarnak több ilyen elmarasztaló ítéletet, hozzá kell nyúlni a választási törvény nemzetisági választást érintő szabályaihoz”.

A kormány kitettei

A Magyar Narancs 2021 nyarán részletesen foglalkozott a nemzetiségi választási rendszerrel, valmint Ritter Imre német nemzetiségi képviselővel, aki az előző ciklusban több esetben is kisegítette a kormányt, ha a Fidesznek nem lett volna meg a kétharmada az Országgyűlésben. A választási rendszerrel kapcsolatban megkérdeztük Kállai Pétert, az ELTE Társadalomtudományi Karának adjunktusát, aki azt mondta, „az új rendszer hibája, hogy bár nagyon kedvezményesnek tűnik – elég a pártlistás rendszerben mandátumot érő szavazatok számának negyedét elérni –, az alacsony létszámú nemzetiségek, ha mindenkit sikerülne is mozgósítaniuk, akkor se lennének elegen ahhoz, hogy esélyük legyen képviselőt küldeni”.

Mint mondta, a szabályozás szerint legfeljebb a 316 ezres roma, a 186 ezres német, a 36 ezres román és a 27 ezres horvát kisebbség lehet esélyes a nemzetiségi képviselői mandátum megszerzésére. A listára érvényesen le is szavazók szükséges számát azonban mindeddig egyedül a német kisebbségnek sikerült teljesítenie 2018-ban. Így került be teljes jogú képviselőként a német országos nemzetiségi lista vezetője, Ritter Imre a parlamentbe.

Hozzátette, „a nemzetiségek mindig is kitettek voltak a kormánynak, 2010 előtt is, de az­óta talán még inkább. Alapvetően jónak tűnik, hogy legalább szószólók vannak a parlamentben, és a németeknek képviselője is, de hogy ezt ne tudná befolyásolni a kormány akár informálisan, azt nehéz elképzelni. A roma önkormányzatnál például először sorra iratkoztatták fel a tagokat, hogy nemzetiségiként szavazzanak, majd elkezdték leiratkoztatni őket, hogy mégse. Hogy ez a kormányhoz közeli roma politikusok nélkül történt volna, az nehezen elképzelhető. A németeknél viszont valóban sikeresnek tűnt a mozgósítás, kampány futott, hogy sokan regisztráljanak és szavazzanak, ez önmagában pozitívnak tekinthető, de az biztos, hogy a kormány sem volt emiatt szomorú.”

A teljes cikket itt érheti el. 

 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Neked ajánljuk