Ritter Imre nemzetiségi képviselő pályája

A társutas

Belpol

Az elmúlt három évben több esetben is Ritter Imre szavazata segítette ki a kormányt, ha a Fidesznek épp nem lett volna meg a kétharmada az Országgyűlésben. A német nemzetiségi képviselő saját krédója szerint mindent megszavaz az aktuális kormánynak, amíg az jól kezeli a nemzetiségi kérdést.

Nemzetiségi képviselők kedvezményes mandátummal a 2014-es választáson kerülhettek (volna) be először a magyar Országgyűlésbe; a választási törvény 2011-es módosítása értelmében a 13 országos nemzetiségi önkormányzat választási listát állíthat, amelyre a nemzetiségiként regisztráló választók szavazhatnak csak, cserébe lemondva a pártlistára szavazásról. Azok a nemzetiségek, amelyeknek nem sikerül mandátumot szerezni, szószólót küldhetnek a parlamentbe. (Jelen állás szerint amúgy sincs esélye minden nemzetiségnek képviselőt küldeni az Országgyűlésbe.)

„Az új rendszer hibája, hogy bár nagyon kedvezményesnek tűnik – elég a pártlistás rendszerben mandátumot érő szavazatok számának negyedét elérni –, az alacsony létszámú nemzetiségek, ha mindenkit sikerülne is mozgósítaniuk, akkor se lennének elegen ahhoz, hogy esélyük legyen képviselőt küldeni” – mutat rá Kállai Péter, az ELTE Társadalomtudományi Karának adjunktusa. A szabályozás szerint legfeljebb a 316 ezres roma, a 186 ezres német, a 36 ezres román és a 27 ezres horvát kisebbség lehet esélyes a nemzetiségi képviselői mandátum megszerzésére. (A 2011-es népszámláláson ennyi volt ezeken a listákon a nemzetiségiként feliratkozók száma.) A listára érvényesen le is szavazók szükséges számát azonban mindeddig egyedül a német kisebbségnek sikerült teljesítenie 2018-ban (33 ezer feliratkozó, 26,5 ezer ténylegesen szavazó). Így került be teljes jogú képviselőként a német országos nemzetiségi lista vezetője, Ritter Imre a parlamentbe.

A rendszert már a bevezetésekor sokan bírálták, mert nem ad egyenlő esélyeket minden nemzetiségnek, 2018-ban aztán az is egyértelművé vált, hogy ezzel gyakorlatilag plusz egy szavazatra tett szert a kormány. És nem csak azért, mert Ritter bevallottan keresztény-konzervatív értékrendű, illetve korábban Fidesz-tag is volt. „A nemzetiségek – mondja Kállai Péter – mindig is kitettek voltak a kormánynak, 2010 előtt is, de az­óta talán még inkább. Alapvetően jónak tűnik, hogy legalább szószólók vannak a parlamentben, és a németeknek képviselője is, de hogy ezt ne tudná befolyásolni a kormány akár informálisan, azt nehéz elképzelni. A roma önkormányzatnál például először sorra iratkoztatták fel a tagokat, hogy nemzetiségiként szavazzanak, majd elkezdték leiratkoztatni őket, hogy mégse. Hogy ez a kormányhoz közeli roma politikusok nélkül történt volna, az nehezen elképzelhető. A németeknél viszont valóban sikeresnek tűnt a mozgósítás, kampány futott, hogy sokan regisztráljanak és szavazzanak, ez önmagában pozitívnak tekinthető, de az biztos, hogy a kormány sem volt emiatt szomorú.”

Az Orsz?ggy?l?s plen?ris ?l?se

 
Hang nélkül
Fotó: Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Futsal és sváb gyökerek

A Ritter Imrét listavezetőként a parlamentbe küldő Magyarországi Németek Országos Önkormányzata (MNOÖ) Steh’ dazu! (Vállald!) című programjában megfogalmazott cél alapvetően a kulturális autonómia: az anyanyelv használata és ápolása, az identitás erősítése, a német nyelv és kultúra átadása, a hagyományok őrzése, és mindehhez hatékony szervezeti háttér és intézményrendszer kiépítése. A nagyrészt Heinek Ottó volt elnök által lefektetett alapelvek szerint a nemzetiségi önkormányzat éppen ezért hivatalosan nem is folytat pártpolitikát.

Ritter budaörsi sváb családból származik, s bár többek szerint korábban nem beszélt különösebben jól németül, a második – szintén sváb származású – feleségével már a gyerekeikkel is németül beszélnek otthon. Végzettségét tekintve közgazdász és alkalmazott matematikus, a rendszerváltás előtt a BKV-nál volt üzemgazdász, majd vezérigazgató-helyettes, 1990 után saját könyvvizsgáló és adótanácsadó céget alapított. Ezt a tevékenységét a képviselősége óta szünetelteti, de 2020-as vagyonnyilatkozata szerint összesen hét változatos tevékenységi körű, többségében a családjához köthető vállalkozásban van kisebb-nagyobb érdekeltsége.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Szálldogálni finoman

Úgy hírlik, a magyar könyvpiacon újabban az a mű életképes, amelyik előhúz egy másik nyuszit egy másik kalapból. A szórakoztatás birodalmában trónfosztott lett a könyv, az audiovizuális tartalom átvette a világuralmat. Ma tehát a szerző a márka, műve pedig a reklámajándék: bögre, póló, matrica a kisbuszon. 

Ja, ezt láttam már moziban

Dargay Attila ikonikus alkotója volt a világszínvonalú magyar animációs filmnek. A Vukot az is ismeri, aki nem olvasta Fekete István regényét, de tévésorozatain (Pom Pom meséi, A nagy ho-ho-horgász stb.) generációk nőttek fel, halála után díjat neveztek el róla. Dédelgetett terve volt Vörösmarty klasszikusának megfilmesítése. 

Desperados Waiting for the Train

  • - turcsányi -

Az a film, amelyikben nem szerepel vonat, nos, bakfitty. S még az a film is csak határeset lehet, amelyikben szerepel vonat, de nem rabolják, térítik vagy tüntetik el. Vannak a pótfilmek, amelyekben a vonatot buszra, tengerjáróra, repülőgépre, autóra/motorra, egészen fapados esetben pedig kerékpárra cserélik (mindegyikre tudnánk több példát is hozni). 

Lentiből a világot

Nézőként már hozzászoktunk az előadások előtt kivetített reklámokhoz, így a helyünket keresve nem is biztos, hogy azonnal feltűnik: itt a reklám már maga az előadás. Kicsit ismerős az a magabiztosan mosolygó kiskosztümös nő ott a képen, dr. Benczés Ágnes Judit PhD, MBA, coach, csak olyan művien tökéletesre retusálták, kétszer is meg kell nézni, hogy az ember felismerje benne Ónodi Esztert.

Crescendo úr

A Semiramis-nyitánnyal kezdődött koncert, és a babiloni királynőről szóló opera szimfonikus bombákkal megtűzdelt bevezetője rögtön megalapozta az este hangulatát. Szépen adta egymásnak a dallamokat a klarinét, a fuvola, a pikoló, a jellegzetes kürttéma is könnyed fesztelenségét domborította Rossini zenéjének, akit a maga korában Signore Crescendónak gúnyoltak nagy ívű zenekari hegymászásai okán. A Danubia Zenekarra a zárlatban is ilyen crescendo várt.

A miniszter titkos vágya

Jövőre lesz tíz éve, hogy Lázár János a kormányinfón közölte, megépül a balatoni körvasút abból az 1100 milliárd forintból, amit a kormány vasútfejlesztésekre szán. A projektnek 2023-ban kellett volna befejeződnie, és egy ideig a gyanús jelek mellett is úgy tűnt, hogy minden a tervek szerint alakul: 2021. június 18-án átadták az észak-balatoni vasútvonal Szabadbattyán és Balatonfüred közötti 55 kilométeres, villamosított szakaszát.

Ahol mindenki nyer

Orbán Viktor magyar miniszterelnök hétfőn baráti látogatáson tartózkodott a szomszédos Szlovákiában, ahol tárgyalásokat folytatott Robert Fico miniszterelnökkel és Peter Pellegrini államfővel. Hogy miről tárgyaltak, arról sok okosságot nem lehetett megtudni, az államfő hivatala nem adott ki közleményt, posztoltak egy kényszeredett fotót és lapoztak; a miniszterelnök, Orbán „régi barátja” ennél egy fokkal udvariasabbnak bizonyult, amikor valamiféle memorandumot írt alá vendégével; annak nagyjából annyi volt a veleje, hogy Fico és Orbán matadorok, és reményeik szerint még sokáig azok is maradnak (Robert Fico szíves közlése).

„Inkább magamat választom”

A Budaörsi Latinovits Színház fiatal színésze a versenysport helyett végül a színház mellett döntött, és ebben nagy szerepe volt Takács Vera televíziós szerkesztőnek, rendezőnek is. Bár jelentős színházi és ismert filmes szerepek is kötődnek hozzá, azért felmerülnek számára a színház mellett más opciók is.

Az irgalom atyja

Megosztott egyházat és félig megkezdett reformokat hagyott maga után, de olyan mintát kínált a jövő egyházfőinek, amely nemcsak a katolikusoknak, hanem a világiaknak is rokonszenves lehet. Ügyesebb politikus és élesebb nyelvű gondolkodó volt, mint sejtenénk.