A szakképzési fordulatot nem a gimnáziumot választó gyerekek elterelésével kellene elérni

  • narancs.hu
  • 2019. április 29.

Belpol

Nyílt levélben kérik Kásler Miklóstól az Ámbédkár Gimnázium megmentését.

Mentsük meg az Ámbédkár Gimnáziumot! címmel írt nyílt levelet csaknem négy tucat civil szervezet, illetve magánszemély – adja hírül a Roma Sajtóközpont.

Az aláírók azt kérik Kásler Miklós emberi erőforrások minisztertől. hogy biztosítsa az országban egyedülálló képzést nyújtó Dr. Ámbédkár Gimnázium zavartalan működését.

Mint írják, a gimnázium több mint tíz éve folytat hiánypótló tevékenységet Borsod megyében, ott, ahol az országban a legmagasabb a roma gyerekek aránya, mégis az egyik legkevesebb a gimnáziumba járó szegény és roma diákok száma. A megyében gimnáziumba járó háromszáz halmozottan hátrányos helyzetű fiatal harmada az Ámbédkárban tanul. Arra is felhívják a tárcavezető figyelmét, hogy az iskola egy olyan térségben dolgozik, ahonnan menekül az értelmiség. Ilyen körülmények között különösen megbecsülendő, hogy "egy szakmai gárda arra tette fel az életét, hogy a szinte reménytelen szegénységben élő gyerekeket nemcsak, hogy benntartsa az iskolában, de hasznos, a munkaerőpiaci elhelyezkedéshez nélkülözhetetlen tudással és érettségivel vértezze fel őket".

Ráadásul sikeresek is, hiszen az elmúlt bő évtizedben több mint száz olyan diák szerzett náluk érettségit, akiknek az örökös közmunkáslét lett volna az alternatíva. Ehelyett majd mindannyian sikeresek a munkaerőpiacon, jónéhányan pedig az egyetemig is eljutottak. Olyan diákokról beszélünk, akik korábban a hagyományos iskolarendszerből – esetenként többször is – már kihullottak – teszik hozzá.

Nem tagadják, hogy az  elmúlt években a szakképzésbe beiratkozott szegény gyerekeknek járó ösztöndíjrendszer, valamint a közmunkaprogram teremtette „versenyhelyzetben” rendkívüli módon lecsökkent a gimnáziumot választó szegény és roma gyerekek köre. Mindez súlyosan veszélyezteti többek között az Ámbédkár Gimnázium működését is. A nyílt levél aláírói nem vitatják a minőségi szakképzés megteremtésének szükségességét, de a fordulatot szerintük nem a gimnáziumot választó gyerekek elterelésével, hanem a szakképzésbe jelentkező fiatalok lemorzsolódásának megakadályozásával kellene elérni.

Elhibázottnak tartják, hogy a kormány kizárólag a szakképzésbe járó diákokat motiválja magas ösztöndíjjal. Levelükben arra kérik Káslert, hogy vizsgálja felül a Szabóky Adolf ösztöndíjrendszer feltételeit és módosítsa oly módon, hogy az bármely érettségit adó intézménybe járó diák részére is elérhető legyen. Az átmeneti időszakban – ameddig a jelentkezők száma nem éri el a fenntartható szintet – biztosítsa az Ámbédkár Gimnázium független és zavartalan működését.

Mint arról a Magyar Narancs korábban beszámolt, az oktatási kormányzat javaslatot tett arra, hogy 2019. szeptemberétől államosítsák a sajókazai Dr. Ámbédkar Gimnáziumot, ahová leginkább 16-20 éves, nagyrészt roma fiatalok járnak az érettségi, a diplomához való továbblépés, valamint a nyelvtudás reményében.

Az iskola nem kap állami finanszírozást, mivel a közösség az Országgyűléstől nem kapta meg az egyházi státuszt. Eddig a Balog Zoltán volt humánminiszterrel kötött egyéni megállapodás alapján finanszírozták az intézményt, de az ő távozásával az oktatásirányítás ezt a megállapodást megszüntette.

Figyelmébe ajánljuk

Münster egén

Több mint húsz év telt el azóta, hogy az HBO bemutatta Tom Hanks és Steven Spielberg háborús sorozatát, az elég szerencsétlen magyar fordításban Az elit alakulatként futó Band of Brotherst.

Aki soha nem járt Tulsában

  • - turcsányi -

Mathew Brady a fotográfia történetének kétségkívül kimagasló alakja, az első fotoriporter, az első PR-szakember, az első bármi.

Elsüllyedt Budapest

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében. 

Búcsú a gonosztól

A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.

Kedvezmény

Az idén 125 éves Közlekedési Múzeumot bombatalálat érte a 2. világháborúban, az épület és a gyűjtemény nagy része elpusztult. Csak 1965-ben nyílt meg újra, majd ötven éven át működött, a hiányosságai ellenére is hatalmas érdeklődés mellett. A Liget-projekt azonban a Közlekedési Múzeumot sem kímélte, 2015-ben bezárták, 2017-ben lebontották.

Isten nevében

Egy gyermek ára: három miatyánk, két üdvözlégy – pimf összeg, mindenkinek megéri, vevőnek, eladónak, az üzlet hivatalos tanújának (ezúttal a Jóisten az, lakcím, anyja neve, három példányban), de legfőként a Fidesznek. Most még pénzbe se kerül: alsónadrágokban fizetik ki a papságot. Választások jönnek, tartják a markukat, lökni kell nekik valamit, hogy misézés közben rendesen korteskedjenek, Isten akarata szerint.

Távolságtartás

A három még logikus és észszerű. Sőt, a három elvárható (a Tisza Párt és az MKKP potenciális szavazói szemszögéből mindenképpen), s aligha sérelmezhető (a rivális pártok híveinek perspektívájából) – ennyi kerületi polgármesterjelölt kell ugyanis a fővárosi listaállításhoz. És már miért ne állítana listát, miért is ne akarna bejutni a Fővárosi Közgyűlésbe Magyar Péter pártja és az MKKP? Hisz’ nem csak a szűk pártérdek, hanem demokratikus közéletünk, illetőleg közéletünk demokratikusságának imperatívusza is azt követeli, hogy ha egy párt van, létezik és kitapintható közösségi igény is van rá, az méresse meg magát a nemes versenyben, és a verseny legyen nemes!

Mint parton a hal

  • Földényi F. László

Pontosan húsz évvel ezelőtt egy német napilap többeket megkérdezett, mit várunk mi, magyarok a küszöbön álló EU-csatlakozástól. Én akkor habozás nélkül ezt válaszoltam: Komp-ország hajója végre kiköt – Nyugaton. Vagyis: Európában. A Fidesz épp ellenzékben volt. De már jóval korábban kiadta a velejéig antidemokratikus jelszót: „a haza nem lehet ellenzékben”, s előre tudni lehetett, merre kormányozzák majd a hajót, ha újra hatalomra jutnak.

„Mi nem tartozunk bele a nemzetbe?”

A Nemzeti Összetartozás Hídja egyelőre nem annyira a nemzet összetartozását, sokkal inkább azokat az emberi és eljárásjogi anomáliákat testesíti meg, amelyekkel ma Magyarországon egyre könnyebb bármilyen, NER-nek kedves beruházást végigvinni.

Dermedt figyelem

Az elbitangolt ellenzéki szavazók jó részét néhány hónap alatt becsatornázta Magyar Péter és a Tisza Párt. De mire jutnak így az elhagyott pártok?