A szégyen napja – antiszemita uszítás a parlamentben

  • narancs.hu
  • 2012. november 26.

Belpol

Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő felszólította a kormányt, számolja meg, hány zsidó van az Országgyűlésben és a kormányban – mert nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek. A felvetésen senki nem háborodott fel. A felszólalás vonatkozó részének leiratát közöljük.

Gyöngyösi Márton Mikor várható, hogy az értékelvűséget hangoztató külügyminisztérium kiáll a szenvedő palesztinokért is? című azonnali kérdését ma délelőtt tette fel Martonyi János külügyminiszternek, aki helyett Németh Zsolt államtitkár válaszolt. Gyöngyösi szerint a kormánynak a palesztinok mellett kellett volna kiállni. Németh Zsolt azt válaszolta, hogy a magyar kormány nem a palesztinok és nem is Izrael oldalán áll, hanem „alapvetően az ott élő emberek érdekeit képviseljük”.


Fotó: Kovács Attila/MTI

Gyöngyösi viszontválaszának végét idézzük:

„Úgy gondolom, hogy pont itt lenne az ideje egy ilyen konfliktus kapcsán annak, hogy felmérjük, hogy az itt élő, és különösen a Magyar Országgyűlésben és a magyar kormányban, hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára. Úgy gondolom, hogy adósai egy ilyen felméréssel Magyarországnak.”

Németh Zsolt viszontválaszának vonatkozó része:

„Hát tisztelt képviselő úr, ne haragudjon, de ennek a kutatásnak én nem tudok a támogatója lenni. Úgy gondolom, hogy az, hogy hány zsidó származású személy van a magyar kormányban, az nem nagyon kapcsolódik ahhoz, hogy milyen súlyos konfliktus zajlik a Közel-Keleten.”

Gyöngyösi felszólalása után szórványos taps, Németh finomkodó válasza után szintén. Hogy a Jobbik zsidózik, nem meglepő. De hogy ez elhangozhat a magyar parlamentben anélkül, hogy bárki felállna, hogy bárki hangot adna felháborodásának – ez szégyen. Mi szégyelljük magunkat. Pedig nem nekünk kéne.

Szerkesztőségi véleményünket Gyöngyösi kijelentéséről és az alább olvasható kormányzati reakcióról lásd a Magyar Narancs csütörtökön megjelenő számában.

Másnap

Hétfői kijelentése miatt kedden elnézést kért Gyöngyösi Márton, és elismerte, hogy félreérthetően fogalmazott, amikor zsidó származásról beszélt, de "fel sem merült benne", hogy lemondjon, az ügyet pedig ezzel lezártnak tekinti. A Kormányszóvivői Iroda kedden azt közölte: "A magyar kormány a leghatározottabban elítéli Gyöngyösi Márton, a Jobbik képviselője  Parlamentben tett kijelentését. A Kormány a legszigorúbban fellép minden szélsőséges, rasszista, antiszemita megnyilvánulás ellen és mindent megtesz annak érdekében, hogy a gyűlölködő és az európai normákkal összeegyeztethetetlen hangokat visszaszorítsa. A kormány egyúttal világossá teszi, hogy az ország valamennyi polgárát megvédi az ilyen inzultusoktól." Németh Zsolt külügyi államtitkár szerint Gyöngyösi hétfőn, az Országgyűlésben egy új, számára elfogadhatatlan és a leghatározottabban elítélendő fajelméletet fogalmazott meg, amikor arról beszélt, hogy a kormányban, illetve a parlamentben helyet foglaló zsidó származású személyek nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek Magyarországra nézve.
Kedden a Demokratikus Koalíció (DK) a Jobbik betiltását követelte Polt Péter legfőbb ügyésztől. Az LMP pedig azt várja az esetet követően, hogy Gyöngyösi Márton adja vissza parlamenti mandátumát.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége a jobbikos képviselő felszólalására reagálva – közleményében- felhívta a demokratikusan gondolkodó parlamenti képviselőket, hogy egyenként, és kollektívan is utasítsák vissza Gyöngyösi Márton antiszemita kijelentéseit. „Ez a javaslat a Teleki-féle zsidótörvények visszahozatalát szeretné, olyanokét, amelyek alapján több százezer magyar állampolgárt vettek listába és pusztítottak el.”
Tiltakozott a Kereszténydemokrata Néppárt is.
Kedden néhány képviselő sárga csillaggal a ruháján ült be, a Kossuth téren pedig civilek tartottak tiltakozó demonstrációt délután.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.