A választási eljárásról szóló törvény (Ve.) alkotmányellenes tételeinek (legfőképpen az előzetes regisztrációnak) a megsemmisítésére – hacsak a kétharmad nem gondolja meg magát – kizárólag az AB jogosult. Minél hamarabb mondja ki a testület, hogy az előzetes regisztráció ellentétes az alaptörvénnyel, a jogállamisággal és az általános választójoggal, annál jobb. Ennek kimondásában az AB-t nem kell hogy kösse az a tény, hogy a parlament beleírta az alaptörvény átmeneti rendelkezései közé a regisztrációt – ugyanis az átmeneti rendelkezés nem az alaptörvény, és mint arra Sólyom László is utalt minap megjelent írásában, az AB-nek pontosan ezt kellene kimondani az átmeneti rendelkezések alkotmányosságára irányuló ombudsmani indítványról szóló döntésében. Az AB-hez két módon juthat el a törvény. Vagy az államfő, vagy az ombudsman kér rá normakontrollt.
A legfontosabb szereplő momentán az államfő: neki két vétólehetősége is van, de fontos tudni, hogy ezek közül csak az egyiket használhatja.
1. Ha politikai okokból nem ért egyet egy törvénnyel, de nincsenek a jogszabállyal szemben alkotmányos kifogásai, akkor a megszavazott törvényt aláírás helyett visszaküldheti a parlamentnek: az alaptörvény értelmében erre 5 napja van, hogy eldöntse. Ami nagyon fontos: ha most Áder ezzel él és visszaküldi, akkor azzal megakadályozza az alkotmányossági vétót. Vagyis ha visszaküldi, és a parlament ismét elfogadja a jogszabályt, akkor azt már nem küldheti sem vissza, sem az AB-nek. Az is nagyon fontos, hogy ha esetleg ezzel a jogkörével él az államfő, milyen indokolással teszi ezt: politikai indokokat kell említeni – mert ha alkotmányos aggályai vannak, akkor az az AB-re, és nem a parlamentre tartozik. Ez azért nem másodlagos, mert Áder már kijátszotta ilyen módon az alkotmányosság intézményét, amikor közjogi-alkotmányossági aggályokkal nem az AB-hez fordult, hanem a parlamentnek küldte vissza a jogszabályt (például tavasszal a médiatörvény esetében, csak akkor kevesen olvasták ezt a kezdő elnök fejére).
2. A másik, esetünkben talán legjobb megoldás az lenne, ha az államfő megemberelné magát, és a megszavazott jogszabályt egyenesen az AB-hez utalná. Erre szintén öt napja van – az alkotmányossági aggályokhoz meg csak körbe kell néznie a neten; akár hivatali elődje kommentárjait, akár jogvédők álláspontját, akár alkotmányjogászok, politológusok vagy egyes ellenzéki pártok véleményének tömkelegét olvassa, semeddig sem tartana összedobni egy AB-nek szóló indítványt. Ez azért is kiemelten fontos, mert az alaptörvény szerint ilyen esetben az AB soron kívül dönt az indítványról, vagyis a törvény inkriminált részeinek alkotmányosságáról: erre maximum 30 napja van a taláros testületnek. (Érdemes megjegyezni, hogy az AB csak a beterjesztésben kifogásolt pontokról dönthet.)
És itt jön a lényeg: ha Áder a hatáskörükbe utalja a törvényt, akkor a szűk többséget jelentő, jobb érzésű, a jogállamiságra még valamit adó alkotmánybírák kimondhatják a törvény alkotmányellenességét.
Természetesen mindez csak egy pecsétes papír, de két szempontból is fontos. Az egyik: az AB lassú, de nyilvánvaló agonizálása vége felé még egyszer életjelet adhatna magáról – bebizonyíthatná, hogy azért a legalapvetőbb jogok korlátozása mégiscsak tűrhetetlen, és legalább annyit megérdemlünk mi is meg az alkotmányosság és a jogállamiság elve is, hogy erről egy papírunk legyen. Az ugyanis szinte kizárt, hogy ha a mostani AB ezt a förmedvényt meg is semmisíti, akkor azt a parlament ennyiben hagyja, és ne fogadja el az egész borzalmat újra (ahogy ezt a különadók esetében is láttuk), legfeljebb kivárja a kétharmad azt a néhány hónapot, amíg már a sajátjaival teletömött AB lesz hivatalban, akik – az eddigi csinovnyik bírák ítéleteit ismerve – alighanem alkotmányosnak ítélik a jogfosztó törvényt.
De pont ez a másik szempont: ha a mostani AB-nek van bátorsága kimondani e törvény alkotmányellenességét, akkor azzal egyértelművé és nyilvánvalóvá teszi, hogy minden másfajta döntés nem alkotmányos, hanem kizárólag politikai megfontolásokon nyugszik. Előre tudja jelezni, hogy a következő, Fidesz-díszlet Alkotmánybíróság már csupán bábjáték, nem tényleges alkotmánybíráskodó és alkotmányvédő testület.
Ennyit tehet Áder. De ott van még néhány hónapig Szabó Máté ombudsman: neki, és csak neki van joga a törvényt az AB elé citálni, ha az államfő nem lépi meg a fent vázolt eljárást (AB elé küldést). Azt viszont tudjuk, hogy ebben az esetben nincs szó sürgősségi eljárásról – és a magánnyugdíjakra vonatkozó beadványok teljes annulálása, vagy a mostani átmeneti rendelkezésekről szóló döntés folyamatos halogatása nem sok jóval kecsegtet. Az AB ráülhet a döntésre, és majd esetleg néhány év múlva dönt valamit – ha egyáltalán. Ráadásul azt se feledjük, hogy a fülkeforradalom térhódításával egyenes arányban egyre aktívabb ombudsman sincs már sokáig hivatalában: Szabó Máté mandátuma jövő szeptemberben lejár. És amit láttunk az adatvédelmi biztos hivatalának szétzúzása terén, amikor is az ab ovo állampolgári jogainkat az állammal szemben védeni hivatott intézményből egy az államot az állampolgárokkal szemben védő és képviselő adatvédelmi hivatalt farigcsált a kétharmad, úgy nem sok kétségünk lehet afelől, hogy az ombudsmani pozíciót is megbízható és lojális pártkatona kapja majd.
Ezen a héten tehát aggódó tekintetünk Áder Jánoson – megteszi-e a minimálisan elvárhatót, és az AB-hez fordul-e? Ha igen, akkor a Paczolay-bíróság jogállamot tisztelő tagjai méltó módon búcsúzhatnak el az alkotmánybíráskodás 22 éves magyar hagyományától – és mielőtt a Fidesz ténylegesen politikai bábszínházzá fokozza le a joguralom legfőbb védelmezőjét, megmutathatják, amit az elmúlt két évben nem mertek. Annál is inkább megtehetik ezt, mert már nincs vesztenivalójuk. Nekünk nagyon sok van még – de nekik már semmi. Alkotmány helyett egy színvonaltalan, értelmezhetetlen alaptörvényük van, a tagjaikat szakmai rátermettség helyett a politikai lojalitás mentén mérik, a hatásköreik pedig kizárólagosan egy pocakos miniszterelnök akaratától, aznapi hangulatától és az általa kézi vezérelt parlamenti többségtől függenek. Foszladozó, megtépázott becsületüket ezzel az utolsó lépéssel még megmenthetik.
| Pártreakciók Két párt van, amelyik felszólította Áder Jánost, hogy ne írja alá a választási eljárásról szóló törvényt. Az MSZP – miután Áder a múlt héten elhárította Mesterházy Attila kezdeményezését, hogy a törvény kapcsán megbeszélést tartsanak – ma átnyújtotta jogi érvelését tartalmazó petícióját a Köztársasági Elnöki Hivatal főigazgatójának. Az MSZP bízik abban, hogy érvényesül az alkotmányosság és az AB megsemmisíti a törvényt, ugyanakkor meggyőződése, hogy amíg titkos szavazás van Magyarországon, addig az Orbán-kormány leváltható és le is lesz váltva – kommentálta a törvény elfogadását a magyarnarancs.hu-nak Harangozó Tamás, a párt frakcióvezető-helyettese. A DK demonstrációt szervez november 28-ára, ha Áder nem kér előzetes normakontrollt. Az LMP, amelyik belső feszültségeivel van elfoglalva, hivatalosan nem reagált a törvény elfogadására (korábban többször kifejtették, hogy alkotmánysértő), kedd este Karácsony Gergely a fideszes Gulyás Gergellyel együtt vesz részt a törvényről szóló nyilvános beszélgetésen. A Jobbik nemmel szavazott a törvényre, de alkotmányossági kifogással nem élt. |
