A Tesco lehet az első multi, amely nem alkalmazza a túlóratörvényt

  • MTI
  • narancs.hu
  • 2019. január 9.

Belpol

A cég elmondása szerint az eddigi 250 órás keretet sem tudták kihasználni.

A Tesco Globál Áruházak Zrt. lehet az első multinacionális cég, amely megállapodásban vállalja több mint 16 ezer munkavállalója felé, hogy a következő két évben nem alkalmazza a túlóratörvény által megengedett 400 órás munkaidőkeretet – írja az MTI a Magyar Időkre hivatkozva.

A cég jogi képviselője hétfőn átvette a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) írásbeli indítványát, amely arra irányul, hogy kössenek megállapodást az áruházi munkavállalók egészségvédelme érdekében. Ebben a munkaadó garantálná, hogy 2019-ben és 2020-ban áruházaiban és logisztikai központjaiban nem alkalmazza a 400 órás munkaidőkeretet, hanem továbbra is az eddigi gyakorlatot követi, és a dolgozókkal 250 óra rendkívüli munkaidőn túl önkéntes túlmunkára nem köt megállapodást.

A KDFSZ elnöke, Bubenkó Csaba szerint a Tesco dolgozói már most is túlterheltek, és a táppénzen lévő munkavállaló a munkáltatónak sem érdeke. Bubenkó megjegyezte, egy ilyen megállapodás növelné a cég vonzerejét a nehéz munkaerőpiaci helyzetben.

A Magyar Idők megkeresésére a Tesco azt közölte, hogy tanulmányozzák a szakszervezeti javaslatot. Hozzátették, hogy a cég a 250 órás túlórakeretet sem használja ki, csak egyes régiókban és munkakörökben. A vállalat a túlórát havonta fizeti ki a dolgozóknak, nem élt a jogszabály által korábban megengedett egyéves elszámolási lehetőséggel.

A lap úgy tudja, az áruházláncnál folyamatban lévő, titkosított jövő évi bértárgyalásoktól független írásos megállapodást más cégeknél is kezdeményezhetik a szakszervezeti képviselők.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.