A vadászati világkiállítás 17 milliárd forintba került, és mindössze 654 milliós bevételt termelt

  • narancs.hu
  • 2022. május 28.

Belpol

Elkészült a kiállítást és annak kísérőrendezvényeit szervező Egy a Természettel Kft. mérlege.

Határidő előtt közzétette a 2021. évi beszámolóját a vadászati világkiállítás szervezéséért és lebonyolításáért felelős állami cég, az Egy a Természettel Kft. A dokumentumokból eddig még nem ismert részleteket lehet megtudni az összesen 17 milliárd forintból megrendezett esemény pénzügyeiről.

Így például az egyik legfontosabbat is, hogy pontosan mennyit hozott a konyhára a világkiállítás – azaz mennyi bevétel folyt be a kasszába és a legvégén mennyi maradt vagy épp mennyi hiányzik onnan – írja az Mfor.hu.

Mint a lap írja, a rendezvényeknek köszönhetően összesen 654,8 millió forint bevétel keletkezett.

Ennek kicsivel több mint a harmada, 239 millió az, amit jegybevételeknek köszönhet a cég. Emellett nagyobb összeg folyt még be szponzori bevételekből (171,4 millió), bérleti díjakból (99,3 millió) és újsághirdetések bevételeiből (52,2 millió forint).

A cikk szerint az értékesítésből származó saját bevételeknél sokkal nagyobb mértékben kapott egyéb bevételt a társaság, egészen pontosan majdnem 17,6 milliárd forintot. Erre szüksége is volt, hiszen a szervezés-lebonyolítás feladatai nagy költségűek voltak. Anyagjellegűként kicsit több mint 15 milliárd forintot költöttek el, melyből a legnagyobb tételt, 14,9 milliárdot az igénybe vett szolgáltatások emésztettek fel. Ennek zöme (14,01 milliárd forint) semmi másra nem ment el, mint a kommunikációra és a rendezvény költségeire.

A személyi jellegű ráfordítások közel egymilliárd forintot tettek ki. Az átlagos létszám a cégnél 47 fő volt, viszont a fluktuáció és a munkaerőigény meglehetősen változatosan alakult. Mint a kiegészítő mellékletben írják, a csúcsidőszak ebből a szempontból a június-szeptember volt, majd utána folyamatosan csökkenni kezdett a létszám. Mindenesetre még így is kimagasló átlagos havi bért kapunk a bérköltség alapján – teszi hozzá az Mfor.hu.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.