Magyar Narancs: A karácsonyi szünet előtt videóüzenetben ajánlott taktikákat a momentumosoknak, amelyekkel lebeszélhetik szüleiket, nagyszüleiket a Fidesz támogatásáról. Önnek sikerült meggyőznie valakit a családból?
Fekete-Győr András: A Fekete-Győr családban már mindenki meg van győzve arról, hogy a 21. századra adja a voksát, így az ünnepek alatt nem volt ilyen feladatom. Édesapám volt a legnehezebb falat, de 2018-ban ő is a Momentum-generációra szavazott.
MN: Biztos, hogy csak az idősebbeket kell megnyerni a Fidesztől? A legutóbbi Aktív Fiatalok Magyarországon kutatás szerint az egyetemisták körében a kormánypárt népszerűsége még mindig gyakorlatilag megegyezik a Momentuméval.
FGYA: Hajszállal a Momentum lett a legnépszerűbb. A 21. századi fiatalok a szabadságot szeretik, miközben a Fidesz sötét középkori, feudális rendszert épített. Az Y és a Z generáció tagjaiban sokkal erősebb a vállalkozószellem, mint felmenőinkben, ha valami nem tetszik nekünk, könnyen odébb költözünk néhány határral. Nem jön be, hogy a mai Magyarországon csak az emelkedhet fel, aki megcsókolja Orbán Viktor focicipőjét; több Európát szeretnénk, nem pedig több Moszkvát.
A Fidesz számára veszett ügy a fiatalság megnyerése, amit most csinálnak, az nem több elkeseredett kapálózásnál.
| ||
MN: A fiatalabb politikusok előtérbe tolására utal?
FGYA: Igen. A fiatalokra nézve is megalázó, hogy Orbán Viktornak egy fiatal politikus nem több, mint valami kabalafigura. A fiatalok fantáziáját nem fiatal politikusokkal lehet megragadni, hanem egy 21. századi, haladó szellemű Magyarország ígéretével. Ha a Fidesz ennek az ellenkezőjét építi, akkor teljesen mindegy, hogy 22 vagy 50 éves az ifjúságpolitikáért felelős államtitkár.
MN: A Fidesz a teljes népesség körében mért népszerűségéhez képest rosszul áll a fiataloknál, de az említett kutatás azért azt mutatja, hogy ott is a legerősebb pártok között van. Miért szavaz ma a Fideszre egy fiatal?
FGYA: Az adatfelvétel 2018 végén készült, azóta a Momentum megduplázta támogatottságát a teljes népességben. Sokkal láthatóbbá, sikeresebbé, erősebbé váltunk 2019-ben, ezért feltehetően ma már az egyetemisták körében is sokkal népszerűbbek vagyunk a Fidesznél. Hogy a Fidesz is támogatott, az azért lehet, mert ők vannak hatalmon, az erőhöz pedig sokan húznak. Ezért is volt fontos, hogy a tavalyi két sorsdöntő választáson a Momentum komoly erőt tudott felmutatni, mostanra egy ország látja, hogy érdemes ránk szavazni.
MN: A Momentum erősödésében a puszta demográfia is szerepet játszhat, tehát az, hogy a néhány éve még 15–17 éves középiskolások szavazókorúvá válnak?
FGYA: Az előző évtizedben az Y és Z generáció képviseletében a Momentum berúgta a közélet ajtaját. Jöttünk, láttunk, de még nem győztünk. A következő évtizedben az lesz a feladatunk, hogy nyugdíjba küldjük a múltat, és lerakjuk a 21. századi Magyarország alapjait. Egyre többen vagyunk, hiszen évente 110–130 ezer fiatal válik választókorúvá. A Momentum az egyetlen politikai közösség, amely – ifjúsági szervezetén, a TizenX-en keresztül – több száz taggal van jelen a középiskolákban. Egy átlagos párt fiataljai – ha vannak egyáltalán – 25–30 évesek, a TizenX-ben viszont 14–16 évesek vannak.
MN: Hogyan tudnak pártot építeni a központosított iskolarendszerben, miközben a pártszervezetek még az egyetemekről is ki vannak tiltva?
FGYA: A pártszervezés az iskola falain kívül zajlik, de a közéleti vitákat nem lehet és nem is szabad kitiltani az iskolákból. 18 év alattiak nem léphetnek be pártba, a TizenX egyesületként működik, oda 14 éves kortól jönnek a fiatalok. Az ifjúsági szervezet egy előszoba. Nagyon aktívak, imádják a terepmunkát, és külön öröm, hogy a tagság nagyobb része vidéki. Míg a Momentum tagjainak körülbelül fele él Budapesten, a TizenX-eseknek csak egyharmada.
| ||
MN: Azt nyilatkozta, október 13. óta tud abban hinni, hogy 2022-ben rendszerváltás lesz. Korábban nem hitt benne?
FGYA: Hinni mindig lehet, inkább úgy fogalmaznék, hogy október 13. óta látom reálisnak a 2022-es kormány-, rendszer-, majd politikaikultúra-váltást. Az önkormányzati választás rövid távú következményeként az ellenzék megkezdte a rendszerbontást, a helyi politika, kultúra és gazdaság formálását. A hosszabb távú hatás, hogy esélyt kaptunk az Orbán-rendszer leváltására és egy új, 21. századi magyar világ felépítésére. Ez egy folyamat: a kormányváltással még nem váltottad le az Orbán-rendszert, ahhoz minimum fél év kell, de az is lehet, hogy több évbe beletelik. A politikai kultúra megváltoztatása – a lopás helyett a becsület és a tisztesség, az elhallgatás helyett a konstruktív vita kultúrájának meghonosítása – ennél is nagyobb falat.
MN: Májusban látszott, hogy önök sem számítottak ilyen jó momentumos szereplésre az EP-választáson. Az októberi ellenzéki sikerek mennyire lepték meg?
FGY: Október 13-án este jobban kirázott a hideg, jobban megérintett az eredmények történelmi jelentősége, mint május 26-án. El tudtam képzelni, hogy meglehet a két EP-képviselőnk, azt viszont nem gondoltam, hogy a 100 legnagyobb város közel felében az ellenzék átveheti a kormányzást. A Momentumnak és az egész ellenzéknek nagy lehetőség ez: 2022-ig megmutathatjuk, hogy tudunk kormányozni.
MN: A 6 momentumos polgármester és a 140 körüli önkormányzati képviselő kevésnek tűnik a Momentum támogatottságához képest, különösen az MSZP-vel összehasonlítva.
FGYA: Alul vagyunk reprezentálva az országos támogatottságunkhoz képest. Szerényen, alázattal álltunk ehhez a választáshoz, nem a polgármesteri helyekre fókuszáltunk. Ebben az is benne van, hogy tagjaink többsége 30 év körüli, ilyen korban pedig nehezebben nyergel át valaki a versenyszférából politikai pozícióba. Öt év múlva teljesen más lesz a helyzet: számtalan városban válhatnak majd momentumosokból polgármesterek.
MN: Azt nem látja hibának, hogy az MSZP vezetésével még az EP-választás előtt megszületett a budapesti megállapodás? Így a Momentum meglepően jó és az MSZP meglepően rossz szereplésének nem sok következménye volt.
FGYA: Nem tartottuk korrektnek az EP-választás után felrúgni a polgármesterjelölti megállapodást. Választókerületi szinten viszont a nyilvánosság számára kevésbé látható átrendeződés zajlott, az EP-választás után megdupláztuk képviselőjelöltjeink számát. Azt se felejtsük el, hogy az MSZP-nek vannak hosszú évek, akár évtizedek óta regnáló polgármesterei; azt a stratégiai döntést hoztuk, hogy nem indulunk rájuk, ha nyerni tudnak, nyerjenek. Türelmesek vagyunk.
MN: A párt fejlődése szempontjából előny vagy hátrány, hogy 2018-ban nem jutottak be a parlamentbe?
FGYA: Előny. A kétharmados kirakatparlament rengeteg energiát vihet el az ellenzéki pártoktól, valójában a semmiért. Az Orbán-rendszerben az intenzív és megállás nélküli közösségszervezésnek van értelme és eredménye. Persze, ez egy hosszú folyamat, egy politikai közösség nem válhat egyik napról a másikra kispártból tömegpárttá. A Momentum ma egy országos középpárt, városi szinten aktívak vagyunk, de még kevés faluban van momentumos tag. Azon fogunk dolgozni, hogy ez megváltozzon.
MN: Az önkormányzati választás megyei listás eredményei alapján a Momentum a DK-val és a Jobbikkal focizik egy ligában vidéken. Elégedett ezzel a szerepléssel?
FGYA: Az éremnek két oldala van. Egyrészt a Fidesz továbbra is a legnépszerűbb a kistelepüléseken, a következő két évben át kell törnünk ezt a narancssárga falat. Néhány helyen már tavaly is sikerült. Ahol a Momentum indított polgármesterjelöltet – például Vámospércsen vagy Dencsházán –, ott a Momentum listája minimum 20 százalékot kapott, Baján 31 százalékot. Ennyit számít, hogy van-e alternatívája a Fidesznek egy településen. Az meglepett, hogy a Momentum ilyen gyorsan el tudta érni a DK szintjét vidéken, sőt Pest megyében nagyon lehagytunk mindenkit, Győr-Moson-Sopron megyében is a Fidesz mögött végeztünk, máshol meg a DK szerepelt jobban. Országosan mindenesetre feljöttünk, holtversenyben a második helyre, úgy, hogy 2019 elején még hatodikok voltunk.
| ||
MN: A Jobbik látványos gyengüléséből tudtak profitálni?
FGYA: Sok jobbikos fiatal lett Momentum-szavazó, tagjaink is jöttek szép számmal a Jobbik ifjúsági tagozatából. Többek között azt a cselekvő energiát látják most bennünk, ami régen a Jobbikban volt meg, igaz, akkor ők borzasztó dolgokra használták.
MN: A XIII. kerületi időközi választáson megállapodhat még a Momentum és az MSZP?
FGYA: Mi úgy állunk hozzá, hogy nem; verseny lesz az MSZP, a Momentum és a Fidesz között. Az MSZP helyi szervezete felrúgta a kerületi megállapodást. Ez egy momentumos körzet, Kerpel-Fronius Gábor nyerte meg októberben. Az MSZP-nek van 13 képviselője a kerületben, a helyben legerősebb ellenzéki pártként minimum egy a Momentumnak is jár. Sajnálom, hogy ennyire önző, beszűkült módon viselkedtek a helyi szocialisták. De ez van, nem hátrálunk meg.
MN: Nem veszélyes, hogy éppen az MSZP-nek legkedvezőbb terepen mennek bele versengésbe a szocialistákkal? A rendkívül népszerű Tóth József polgármester az MSZP-s jelöltet támogatja majd.
FGYA: Tóth József népszerű polgármester, a Momentum viszont a legnépszerűbb ellenzéki párt volt májusban a XIII. kerületben. Nekünk persze sokat számít, lesz-e Polyák Krisztina személyében momentumos a testületben, de ez az időközi – bármi lesz is az eredménye – az erőviszonyokat érdemben nem befolyásolja, mert a Fidesz gyakorlatilag nem létezik a kerületben.
MN: A tavalyi két választás azt is megmutatta, hogy a személyek rengeteget számítanak. Beszélhetünk egyáltalán Momentum-szavazókról, vagy inkább ellenzéki szavazók vannak, akik mindig az erősnek tűnő szereplőkhöz húznak?
FGYA: Is-is. Érthető, hogy a taktikai szempontból felkészült szavazóink a kormányváltás érdekében a legnépszerűbb, leginkább alkalmasnak látszó jelölteket támogatják. Ugyanakkor ők Momentum-szimpatizánsok, látják, hogy a mi közösségünk érti a 21. század kihívásait, és válaszokat is tud adni rájuk. Nekik mi már nem a jövő vagyunk, hanem a jelen.
MN: Az ellenzéki pártok közötti bizalmat erodálják az önkormányzati szintű összezörrenések, amilyeneket Zuglóban, Pesterzsébeten vagy Czeglédy Csaba DK-s megbízásai kapcsán láttunk?
FGYA: A közös önkormányzásnak éppen hogy építenie kellene a bizalmat. Összecsiszolódási fázisban vagyunk, és ha abból indulunk ki, hogy 2022-ben is több ellenzéki párt lesz, akkor választási együttműködésre, majd közös kormányzásra lesz szükség. Az önkormányzati munka ennek a próbaüzeme, ha úgy tetszik, a tesztidőszak. Kötelességünk megálljt parancsolni a rossz, múlt századi reflexeknek. Figyelünk a mutyizásra, a közpénzek hanyag kezelésére, a fenntarthatatlan szerződésekre. Ott vagyunk, és erős a szimatunk. Ha jön egy Czeglédy-ügy, egy kispesti közétkeztetési ügy, oda fogunk csapni az asztalra. A partnereinknek is tudniuk kell, mire számíthatnak tőlünk. Ez a megszoksz vagy megszöksz helyzete, azzal együtt, hogy számos óbaloldali politikus városvezetői tevékenységét elismerjük.
MN: Nem ellentmondás, hogy Czeglédy megbízásai miatt bírálják a DK-s polgármestereket, miközben Szombathelyen önök sem indítottak ellene senkit, így egyéni mandátumot szerzett?
FGYA: A szombathelyi tárgyalásokba nem szóltam bele, de érthető elvárás a részünkről, hogy egy magánokirat-hamisításért és adócsalásért elítélt ügyvéd ne világíthasson már át önkormányzatot. Ez ellen léptünk fel, egyébként sikeresen, a DK-s polgármesterek minden olyan ügyről levették Czeglédy Csabát, amelyben önkormányzati pénzek merülhetnek fel. Sajtó-helyreigazítási pereket visz csak, ami számunkra végső soron elfogadható.
MN: Kerpel-Fronius Gábor korábban azt mondta, a Momentum nem szeretne atlétikai vb-t. A főváros feltételeit ugyanakkor a Momentum-frakció is megszavazta a közgyűlésben. Mivel győzték meg?
FGYA: Nehéz volt belemennünk ebbe a megállapodásba. Abból indultunk ki, hogy ha a budapestiek által megválasztott főpolgármester az illetékes kerületi polgármesterrel karöltve úgy látja, megfelelő garanciák és feltételek mellett támogatható az atlétikai centrum, akkor megyünk velük. Nem akartuk megbontani az ellenzéki egységet, viszont a háttérben mi diktáltuk a legszigorúbb feltételeket. A Momentum kérte a szerződések nyilvánosságát, a diákfalu megtartását és az olimpiával összefüggő elemek törlését a projektből, valamint azt is, hogy a budapesti járóbeteg-ellátásra fordítandó 50 milliárd az eddigi kormányzati ígéretekhez pluszban jöjjön. Én még keményebb feltételeket szabtam volna, de nem én vezetem Budapestet, hanem Karácsony Gergely.
| ||
MN: El is hiszik, hogy a kormány majd mindent nyilvánosságra hoz, és nem haverokat bíz meg a munkálatokkal?
FGYA: Ha valamit nem tartanak be, ütni fogjuk az asztalt, és a budapestiek is árgus szemekkel fogják figyelni, hogy lopnak-e. Ha a kormány ezt a sporteseményt sem tudja megrendezni lopások nélkül, azért legközelebb 2022-ben fognak megfizetni.
MN: Az MSZP és a DK máris előállt a közös lista, közös miniszterelnök-jelölt tervével 2022-re. Mi a Momentum álláspontja?
FGYA: Ez egy fontos formai kérdés, de mégiscsak formai. A célunk a 2022-es kormányváltás, ehhez kell megtalálni a legcélravezetőbb együttműködést. Két és fél év múlva lesz választás, az ellenzéknek 2021 nyaráig meg kell állapodnia a választási együttműködés hogyanjában. A magunk részéről sok mindenre nyitottak vagyunk, de konkrétumokba még nem bocsátkoznék, mert tartalmilag sokkal fontosabb sorskérdések megoldása előtt állunk, ilyen a klímakatasztrófa elkerülése vagy a mesterséges intelligencia szabályozása. Soha nem állt még ekkora téttel bíró évszázad az emberiség, és így a magyarság előtt.
MN: Hogyan lehet eldönteni, hogy a közös lista vagy mondjuk a két ellenzéki lista plusz koordináció hoz több szavazatot? Közvélemény-kutatással?
FGYA: Lesznek közvélemény-kutatások, és a következő másfél évben intenzív diskurzus lesz a magyar nyilvánosságban, amit nekünk figyelnünk és alakítanunk kell. Semmi jónak nem leszünk az elrontói, a formai kérdésekben nyitottak vagyunk, tartalmi kérdésekben lesznek szigorú elvárásaink.
MN: Olyat érzékel a Momentum-tagok vagy szimpatizánsok körében, hogy egy MSZP-vel vagy DK-val közös listára nem szavaznának?
FGYA: Biztos vannak ilyenek is, de egyre kevesebben. A tendencia az, hogy a választók egy kihívót szeretnének látni a Fidesszel szemben. Mi a Momentum identitását, 21. századi vízióját megtartva készek leszünk kompromisszumokat kötni a kormányváltásért. Más politikusokkal ellentétben nem szeretnénk előrerohanni, megmondani a tutit, mert ezt most puszta időpocsékolásnak érzem. A Momentumnak 2020 az építkezés éve lesz: a vidéki közösségek, a szakmai holdudvar terén és az önkormányzati politizálásban.
MN: Annyiban belement a 2022-ről szóló játékba, hogy kijelentette: túl sok párt van az ellenzéki oldalon.
FGYA: Kevesen vitatkoznának velem, a választók egyértelmű képet szeretnének látni, ennyire sok pártra nincs kereslet. 2019 két választása arról szólt, hogy az ellenzéki választók kiemeltek két pártot: a DK-t a múltból, a Momentumot a jövőből. Elsősorban ez a két párt fogja meghatározni az ellenzék 2022 utáni politikáját. A választók döntöttek, ők maguk tisztítják meg az ellenzéki palettát. Idő, amíg ez be is érik, de a ’22-es választás több pártnak is a véget fogja jelenteni.
MN: Mert nem jutnak be a parlamentbe, vagy mert már korábban beolvadnak egy másik pártba?
FGYA: Mert feloldódnak a választási együttműködésben.
MN: A kétlistás elképzelés általában Momentum–Jobbik–LMP szövetséggel kalkulál. Ezt a két pártot közelebb érzik magukhoz, mint a többit?
FGYA: Minden ellenzéki párttal együtt kívánunk működni, és mindegyikről vannak jó meg rossz tapasztalataink is. Mind az LMP, mind a Jobbik keresi önmagát. Várjuk ki ennek a végét, akkor tudunk majd világos véleményt formálni.
MN: Voltak már tárgyalások pártok összevonásáról?
FGYA: Köztünk és más párt között biztosan nem.
MN: Két éve, amikor a Momentumnak még nem volt európai pártcsaládja, úgy nyilatkozott lapunknak, „az sem elképzelhetetlen, hogy kitúrjuk a Fideszt az Európai Néppártból”. Ha végül távozik a Fidesz az EPP-ből, átülnének?
FGYA: A Fidesz – úgy néz ki – kitúrja saját magát, de minket nem érdekel az Európai Néppárt. Egy elvtelen katyvasszá vált, súlyosan lejáratta magát Orbánnal. Jó helyen vagyunk az Európa Megújul (Renew Europe) családban, Cseh Katalin a frakció zöld platformjának vezetője, klímavédelmi kérdésekben az európai zöldekkel is intenzív a kapcsolatunk.
MN: Mi a véleménye arról, hogy a pártcsaládjuk meghatározó alakja, Emmanuel Macron ellenállásán bukott meg az észak-macedón és az albán EU-csatlakozási tárgyalások megnyitása?
FGYA: Nem értettem egyet Macron fenntartásaival. A britek kiválása az elmúlt 50 év legnagyobb tragédiája, ebben a helyzetben még fontosabb lenne az EU erősödése, sikerélmények felmutatása. A bővítés ilyen lehetne, ez most Macron ellenállásán elbukott, de csak ideig-óráig.
MN: Ha a Fidesz kikerül a Néppártból, annak lehetnek belpolitikai következményei?
FGYA: A Fidesz megmaradt értelmiségi holdudvara fájlalhatja majd a dolgot, de az európai következmények fontosabbak. Orbánék kiesnek a pixisből, nem lesz ráhatásuk az európai döntéshozatalra, egy kis pártcsalád tagjai lesznek a lengyel szélsőséges barátaikkal együtt, ahol nem sok babér terem. Az európai kormánykeréktől való eltávolodás nagy veszteség nekik és az országnak is, bár a feudális kormányzás mellett a néppárti tagság előnyeit sem az állampolgárok érezték.
MN: A Momentum ellen a NAV nyomoz, és a Fideszben egyébként is élénken dolgoznak az ellenzéki munka további nehezítésén. Budapesttel szemben viszont békülékenyebb hangot ütött meg Orbán. Merre mozdulhat a rendszer a következő két évben?
FGYA: A Fidesz nem békülékeny párt, Orbán Viktor az erő nyelvén beszél, csak azt érti, ezért vonult vissza például a NOlimpia-kampány sikere után. Most tesztelik a megfelelő hozzáállást az ellenzékhez: az asztal felett mosolyognak, az asztal alatt pedig úgy rugdosnak, ahogy csak tudnak. Ők ilyenek. Kevés idő telt még el október óta ahhoz, hogy kiforrott stratégiát láthassunk, a Fideszen belül is vita van az ellenzék „kezeléséről”, és nem vagyok benne biztos, hogy megvan már a győztes álláspont. Mi mindenre fel leszünk készülve.
(Interjúnk a Magyar Narancs hetilap 2020. január 8-i számában jelent meg, most újraközöljük teljes terjedelmében online is.)
