A Balettintézet magánosítása: Terézvárosi piruett

szerző
Kovács Róbert
publikálva
1998/3. (01. 22.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A jelek szerint nyomott árak jellemezték 1997-ben a fővárosi ingatlanpiacot: az Operaházzal szemközti Balettintézet épületének négyzetmétere például annyiba sem került, mint egy pesti komfort nélküli, szoba-konyhás, udvari lakásé. A 105 éves Dreschler-palota eladásáról még októberben döntött a VI. kerületi képviselő-testület. Akkoriban nemcsak az alkalmi vételár keltett feltűnést, hanem az is, hogy a vevő, egy bizonyos Andrássy út 25. Kft. kilétéről senki sem tudott semmit. Az eladásról szóló határozatot azóta törvénytelennek ítélte a Közigazgatási Hivatal, s emiatt a múlt héten bírósághoz is fordult - igaz, azt kifogásolta, hogy az adásvétel során nem vették figyelembe az épületben lakó bérlők elővásárlási jogát.

A jelek szerint nyomott árak jellemezték 1997-ben a fővárosi ingatlanpiacot: az Operaházzal szemközti Balettintézet épületének négyzetmétere például annyiba sem került, mint egy pesti komfort nélküli, szoba-konyhás, udvari lakásé. A 105 éves Dreschler-palota eladásáról még októberben döntött a VI. kerületi képviselő-testület. Akkoriban nemcsak az alkalmi vételár keltett feltűnést, hanem az is, hogy a vevő, egy bizonyos Andrássy út 25. Kft. kilétéről senki sem tudott semmit. Az eladásról szóló határozatot azóta törvénytelennek ítélte a Közigazgatási Hivatal, s emiatt a múlt héten bírósághoz is fordult - igaz, azt kifogásolta, hogy az adásvétel során nem vették figyelembe az épületben lakó bérlők elővásárlási jogát.

A több mint tízezer négyzetméteres Andrássy úti épület 220 millió forintba - azaz négyzetmétere körülbelül 20 ezer egységbe - került. A Lechner Ödön tervezte háromemeletes, négy homlokzatos, eklektikus stílusban épült palotában nemcsak táncművészeti iskola, hanem 38 önkormányzati lakás is van. A dolog érdekessége, hogy a négyzetméterár a bérlők kiköltöztetési költségeit figyelembe véve sem szökött 35 ezer forint fölé.

Palota eladó

Arra a kérdésre, hogy miért is kell eladni egy városképileg meghatározó, műemlékileg védett ingatlant, a terézvárosi képviselő-testület határozata adja meg a választ: "Az épület felújítása nem gazdaságos (mintegy másfél milliárd forint), ezért került a Trivest Kft.-vel való együttműködési megállapodás hatálya alá. Az elfogadott értékbecslés az ingatlan értékét üres állapotban 554 millió forintban állapította meg, tekintettel az épület jelentős károsodására és arra, hogy átépítése a műemlékvédelmi előírásoknak megfelelően igen magas többletköltséget jelent. Az ingatlan szállodai célú hasznosítása csak a kiürítést követően lehetséges, amelynek költségeit a leendő tulajdonos vállalja. (...) A vételi jog gyakorlására nyitva álló idő 24 hónap."

Az adásvétel nem is keltett volna különösebb feltűnést, ha öt kerületi ellenzéki képviselő októberben nem lármázza fel a sajtót azzal, hogy a vevő, egy bizonyos Andrássy út 25. Kft. nem is létezik. A VI. kerületi képviselők e fantomcégnek adták el nagy szavazattöbbséggel - ráadásul mindenféle pályáztatás nélkül - a Balettintézet épületét. Azóta viszont kiderült egy s más: a titokzatos kft mögött nem más, mint a VI. kerület ingatlanfejlesztésével megbízott Trivest Kft. társtulajdonosa, Márton István áll, aki egyben az Andrássy út 25. Kft. ügyvezetője is (most már; a kft bejegyzési kérelmét a testületi döntés után ugyanis benyújtották a cégbíróságra). Egy októberi interjúban ezt azzal indokolta a kft képviselője, hogy "az idő senkit sem sürget, a vételi jog gyakorlására két évet biztosított a testület".

Az öt képviselő gyanúsnak tartja az alacsony vételárat is: számításaik szerint az Andrássy úti palota négyzetméterára nem éri el egy Paulay Ede utcai udvari lakás árszintjét. Ezekre a vádakra az MTI-n keresztül már egy Trivest Holding Kft. nevű fejlesztési társaság válaszolt, mondván: "az ingatlan jelenlegi piaci értékét alapvetően meghatározó tényezők között az egymilliárd forintot meghaladó ingatlankiürítési, továbbá az >>állagba hozási<< kötelezettségekből eredő helyreállítási költségek szerepelnek. (...) A fejlesztési társa-ság feladata egy új és korszerű Balettintézet megépítése és átadása, továbbá az épület más bérlőivel kapcsolatos és egyedi megállapodásokon alapuló költségek megfizetése." A közleményben említett egymilliárdos kötelezettségből az következik, hogy az ingatlan forgalmi értéke (az önkormányzatnak kifizetett árat is figyelembe véve) legalább 1,2 milliárd forint. Vagyis az ugyancsak a Trivest által készíttetett 554 millió forintos értékbecslés és e között az érték között több száz millió forint a differencia.

A Balettintézet igazgatója, Gál Jenő egyébként a sajtónak nyilatkozva örömét fejezte ki, hogy egy új, háromezer négyzetméteres épület felépítését ígérték nekik 1999. szeptemberi határidővel. Az új épületszárnyat állítólag a Táncművészeti Főiskola Kazinczy utcai épületéhez tartozó üres telken fogják felhúzni. Ám egy napilapban ugyanő cáfolta, hogy a Balettintézet épülete nagyon rossz állapotban lenne. Még húsz éve sincs annak, hogy teljesen felújították az épületet; az ingatlant állítólag éppen a viszonylag jó műszaki állapotának köszönhetően 1993-ban levették a műemlékek listájáról, és átsorolták a védett kategóriába.

Egy kft

Az Andrássy út 25. Kft.-hez hasonlóan nem egyértelmű a Trivest Holding kiléte sem: kutakodásaink során mindössze annyit sikerült megtudnunk, hogy a holdingot a Trivest Kft. és három másik társaság alkotja, a holding alaptőkéje információink szerint hatvanezer forint.

A Trivest nem ismeretlen Terézvárosban: a képviselő-testület 1995 tavaszán ezt a céget bízta meg a kerület lerobbant épületállományának "ingatlanfejlesztésével". Akkoriban ütemterv is készült arról, hogyan lehetne az összedőlés határán álló városrészt rendbe tenni - tudniillik a VI. kerületben nyolcvannál is több az életveszélyes épületek száma. Az önkormányzat nagyvonalú terveket dédelgetett: két év alatt több parkolóházat és mélygarázst álmodtak a kerületbe, párhuzamosan sok-sok épületfelújítást és új lakások építését. A Trivest Kft. vállalta a "fejlesztési koncepciók" kidolgozását, a befektetők felkutatását. A képviselői testület által megerősített megbízás értelmében a nagyszabású munka közben felmerülő költségeket "a kölcsönös kockázatviselés elve alapján" számolják el.

A Trivesttel kötött együttműködés azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a tervekből nem sok minden valósult meg, ezt az önkormányzat vagyonkezelő társaságának vezetője ismerte el nemrégiben. Az ütemterv szerint 1997 végére öt parkolóháznak, illetve mélygarázsnak és 120 új lakásnak kellett volna elkészülnie, valamint 150 épületnek megújulnia. Ehhez képest csak annyi történt, hogy a Trivest közreműködésével eladtak néhány telket, valamint a cég jó áron megvette a Balettintézet épületét, amit egyébként már ezerrel árul is.

Egyes hírek szerint az izraeli Control Centers Ltd. komolyan érdeklődik a palota iránt, más forrásokból származó információk szerint több érdeklődő sokallta az 1,8 milliárdos irányárat - merthogy az ingatlan immáron ennyit kóstál. Minderre rákérdeztünk a Trivest Kft.-nél is, Márton István ügyvezető igazgató titkárnője azonban közölte, főnöke nem kívánja kommentálni az ügyet.

Megtudtuk viszont, hogy a Trivest Kft. korábban már készített egy tanulmányt a Balettintézet épületéről, s ebben az öt éven belül esedékes ráfordítás költségeit mindössze 48 millió forintra becsülte. A szakvéleményben az is szerepel, hogy ha az épületre 215 millió forintot fordítanának, akkor az egyes ingatlanrészek eladásából 365 millió forintnyi bevételt lehetne elérni. Más szóval az önkormányzat 215 milliós ráfordítással 150 millió forintot nyerhetne, és a palota tulajdonjogát is megtarthatná.

A hivatal közbeszól

Az önkormányzatok törvényességi felügyeletét ellátó Közigazgatási Hivatalnak (KH) azonban voltak kifogásai az eladással kapcsolatban. Az önkormányzatnak küldött levelében a KH leszögezi, hogy az Andrássy út 25. szám alatti ingatlan eladásáról szóló testületi döntés jogsértő, mivel nem veszi figyelembe az ingatlan bérlőinek elővásárlási jogát. Szabó Lajos hivatalvezető szerint: mivel a kerületi döntés többek között a lakástörvény 49. paragrafusának első és második bekezdését sérti, az eladás érvénytelen. Továbbá az ügylet lebonyolításához az önkormányzat nem kért engedélyt a műemlékvédelmi hivataltól, s ez szintén jogellenes. A törvényességi észrevétel nem vert fel nagy port a VI. kerületben, a képviselő-testület még decemberben elutasította, csendben és indoklás nélkül. Szabó Lajos ezek után bírósághoz fordult. Kérdésünkre lépését a következőkkel indokolta: "Mivel a közérdeket súlyosan sértő esetről van szó, ezért bíróságnál kezdeményeztem a határozat végrehajtásának felfüggesztését. A bíróság egy-két hónapon belül dönt az ügyben. Ha hasonlóan látják a problémát, mint mi, akkor a jogerős ítélet kihirdetése után az egész adásvétel semmisnek minősül."

Borsány György VI. kerületi polgármester azonban másként látja az esetet. Mint a Narancsnak elmondta, nem hiszi, hogy a Közigazgatási Hivatal észrevétele befolyásolhatná az adásvételt. Az elővásárlási jog szerinte nem illeti meg a bérlőket, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal határozata ugyanis tiltja, hogy védett épületeket részenként adjanak el - de a vitát majd eldönti a bíróság. A polgármester nem érti, mi ez a nagy felhajtás az eladás körül, hiszen mindenki jól járt: a kerület gazdagodik egy ötcsillagos szállodával, az önkormányzat megszabadul sok százmilliós kötelezettségétől, sőt még kap is 220 millió forintot. "Kérhettünk volna persze kétmilliárdot is az épületért, de annyiért senki sem vette volna meg", érvelt.

Valami majd kiderül

Azt egyelőre nem tudni, ki jár jól, az viszont biztos, hogy a palota bérlakásainak lakói többször jelezték, eszük ágában sincs elköltözni, őket ugyanis senki sem tájékoztatta semmiről, az eladásról is csak a sajtóból értesültek. Perre készülnek az önkormányzat ellen, már ügyvédet is fogadtak. A kiköltöztetés költségeit az önkormányzat cége, a Terézváros Kft. közel százmillióra becsülte. Végeredményben az sem elképzelhetetlen, hogy az önkormányzat az ügylet során legalább harmincmilliót fizet azért, hogy eladja az épületet, a lakókat is neki kell elhelyeznie, továbbá több tízmilliós felújítási kötelezettségek is terhelik.

Lászay János, az eladásokat támadó öt képviselő egyike a furcsa ügyek hátterében vagy dilettantizmust, vagy kétes üzleti elképzeléseket sejt. A döntések alapjául szolgáló szakanyagokat mindenesetre tragikomikusnak tartja. "Az ország egyik legpatinásabb épületének, a Balettintézetnek 554 millió forintról szóló értékbecslése például mindössze egymondatosra sikeredett", jellemzi a dokumentumot Lászay, aki az előző ciklusban a kerület egyik alpolgármestere volt. A kerületi "ingatlanfejlesztési módszereket" furcsának és megmagyarázhatatlannak tartja.

Lehet, hogy nagyon is megmagyarázható: a bíróságon elválik.

Kovács Róbert

Egyéb

A Közigazgatási Hivatal észrevétele egy másik VI. kerületi ingatlan eladását is érinti, a Király utca 36. szám alatti lakóházét; ennek értékesítéséről a Balettintézettel együtt szavaztak a képviselők.

A Király utcai lerobbant, ám műemlékként védett épületről ugyancsak a Trivest Kft. javaslata alapján döntöttek a képviselők: e szerint lakókkal együtt egy "Király u. 36. Kft.-nek" adják el 55 millióért. A bérlőket az 55 millió terhére a vevőnek kellett volna más önkormányzati lakásokba elhelyeznie, a testület azonban időközben meggondolta magát, és ezt magára vállalta; igaz, a vételárat felemelte 65 millióra.

szerző
Kovács Róbert
publikálva
1998/3. (01. 22.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra