Film

A kutya mellett

Raha Amirfazli, Alireza Gaszemi: A testvérek földjén

  • 2025. június 18.

Kritika

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

A szintén 2001-ből indító, három, egymást tízévenként követő epizódból álló A testvérek földjén is lehetne egy izzó, beteljesülni nem tudó szerelem története, van hozzá menekült fiú és menekült lány. Mohamednek van papírja és tanul, Leilának nincs papírja és csak abban bízhat, hogy majd olyan férjet talál neki bátyja és gondviselője, Kászim, akinek van – természetesen csak egy idősebb úr jöhet számításba, aki szintén a hómező kellős közepén melegházi paradicsomot termesztő afgán menekültközösséghez tartozik. (Erősen szimbolikus hely a fűtött üvegházak világa: egyszerre óvó és fojtogató.) És nem az a legnagyobb tragédia, hogy a szerelmesek nem lehetnek egymáséi, mert lehetnek – húsz év múlva, amikor már elszenvedtek a menekültsorsukkal összefüggő egy-két traumát –, hanem ezeknek a traumáknak a megélése és főleg a traumák elfojtása mint életstratégia, mint az emberi méltóság kényszerű feladása.

Az első epizódban Mohamedet megerőszakolja egy rendőr. Nincsenek nála a papírjai, ezért beviszik az őrsre – egyáltalán nem azért, hogy ellenőrizzenek bármit is: más afgánokkal együtt dolgoztatják a csőtörés miatt elárasztott épület rendbe hozásában, és este elengedik az összes ingyenmunkást. A következő napon hiába mutatja az igazolványát, már várja a rendőrautó az iskola előtt, aztán egy félreeső helyiségben megtörténik az erőszak, amiről otthon jobbnak látja nem beszélni. Az (iráni) iskolaigazgató nyilván tudja, mi történt, de nem tesz semmit, úgyhogy a fiú szándékosan sérülést okoz magának, hogy begipszelt karral már ne vihesse el „dolgozni” a rá várakozó rendőrautó.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."

Éltanulók

Az elmúlt években Magyarországon is részben marketinges buli lett a Budapest Pride, ám most, hogy a kormány betiltaná a felvonulást, elkezdtek mellőle eltűnni a multik. Úgy tűnik, idén a legnagyobb látható partner Budapest önkormányzata lesz.

Kutyaharapást szőrivel

Néhány milliárd forint és a működő külföldi módszer átvétele kellene a kóborkutya-állomány felszámolásához. A kormány ehelyett szigorú szabályokat hozott, amelyek irreálisan nagy büntetést szabnak ki a vétkes gazdákra, az önkormányzatok pedig nem tudják az előírásokat betartatni.

Néha vízbe vetnek

Valaha 50 ezer hektáron termeltek rizst Magyarországon, most 2300 hektár a teljes vetésterület. Ez a növény ötször annyi munkát igényel, mint a kukorica, viszont kevésbé érzékeny a klímaváltozásra. Az elárasztott rizsföldek sajátos módon hatnak a környezetükre.