Film

A kutya mellett

Raha Amirfazli, Alireza Gaszemi: A testvérek földjén

  • 2025. június 18.

Kritika

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

A szintén 2001-ből indító, három, egymást tízévenként követő epizódból álló A testvérek földjén is lehetne egy izzó, beteljesülni nem tudó szerelem története, van hozzá menekült fiú és menekült lány. Mohamednek van papírja és tanul, Leilának nincs papírja és csak abban bízhat, hogy majd olyan férjet talál neki bátyja és gondviselője, Kászim, akinek van – természetesen csak egy idősebb úr jöhet számításba, aki szintén a hómező kellős közepén melegházi paradicsomot termesztő afgán menekültközösséghez tartozik. (Erősen szimbolikus hely a fűtött üvegházak világa: egyszerre óvó és fojtogató.) És nem az a legnagyobb tragédia, hogy a szerelmesek nem lehetnek egymáséi, mert lehetnek – húsz év múlva, amikor már elszenvedtek a menekültsorsukkal összefüggő egy-két traumát –, hanem ezeknek a traumáknak a megélése és főleg a traumák elfojtása mint életstratégia, mint az emberi méltóság kényszerű feladása.

Az első epizódban Mohamedet megerőszakolja egy rendőr. Nincsenek nála a papírjai, ezért beviszik az őrsre – egyáltalán nem azért, hogy ellenőrizzenek bármit is: más afgánokkal együtt dolgoztatják a csőtörés miatt elárasztott épület rendbe hozásában, és este elengedik az összes ingyenmunkást. A következő napon hiába mutatja az igazolványát, már várja a rendőrautó az iskola előtt, aztán egy félreeső helyiségben megtörténik az erőszak, amiről otthon jobbnak látja nem beszélni. Az (iráni) iskolaigazgató nyilván tudja, mi történt, de nem tesz semmit, úgyhogy a fiú szándékosan sérülést okoz magának, hogy begipszelt karral már ne vihesse el „dolgozni” a rá várakozó rendőrautó.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.