Politikai hírek

publikálva
1998/3. (01. 22.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Algéria: nem kell EU-segítség

Bár a múlt hét elején még úgy tűnt: Luxemburg, Nagy-Britannia és Ausztria képviselőiből álló delegáció utazik Algériába, az algériai külügyminiszter váratlanul lemondta az EU-delegációnak hosszú huzavona után elküldött meghívót. Az algériai terrorhullám utóbbi hónapokban tapasztalható megerősödése után többször jelezte az EU és az Egyesült Államok is, hogy tényfeltáró bizottságot küldene az afrikai országba, ezt azonban Algírban - egészen a múlt hét elejéig - kategorikusan elutasították. A küldöttség meghívását az idő rövidségére (két napig tartózkodtak volna a delegáció tagjai az országban) és a delegáció tagjaira (Algír szerint az EU nem magas rangú képviselőket küldött volna) hivatkozva mondta le Algéria külügyminisztere. Közben egy dezertált algériai katonatiszt állította: az algériai biztonsági szolgálat is tevékenyen közreműködik a terrorban; a napokban újabb 26 civilt öltek meg terroristák.

Izraeli csapatkivonás: nincs döntés Az izraeli kormány a ciszjordániai csapatkivonás mértékéről csak Benjamin Netanjahu kormányfő washingtoni látogatását követően hoz határozatot. Így Netanjahu nem tud ugyan konkrét adatokat felmutatni (lapzártánk után kezdődő) amerikai tárgyalásain, de úgy véli, képes lesz érdemi tárgyalásokat folytatni Bill Clinton amerikai elnökkel. Habár az amerikaiak gyors és nagymértékű csapatkivonást sürgetnek, Izrael legfeljebb a megszállt területek 10-12 százalékát hajlandó kiüríteni. A csütörtökön Washingtonba érkező Jasszer Arafat lemondta a Holocaust Emlékmúzeumba tervezett látogatását, mivel az intézmény - amerikai sajtóértesülések szerint zsidó szervezetek nyomására - nem részesíti a palesztin vezetőt az ilyenkor szokásos megkülönböztetett bánásmódban.

Boszniai szerbek: új kormány, régi feszültség Milorad Dodik, a Független Szociáldemokrata Párt (SNS) vezetője lett a boszniai Szerb Köztársaság (RS) új miniszterelnöke. A külügyi tárcát is felügyelő Dodikot és húszfős kormányát - amelyben Manojlo Milovanovic tábornok a hadügyminiszter - vasárnap, az RS képviselőházának bijeljinai ülésén választották meg úgy, hogy a Radovan Karadzichoz hű erők, a Szerb Demokrata Párt (SDS) és az RS Szerb Radikális Pártja (SRS RS) képviselői nem vettek részt a törvényhozás munkájában. Az új miniszterelnök feladatai közül a daytoni békeszerződés pontos végrehajtását, a bűnözés és a korrupció elleni harcot emelte ki, valamint azt, hogy az RS hadseregének (VRS) mielőbb csatlakoznia kell a NATO békepartnerségi programjához. A nemzetközi közösség - amely már az RS protektorátus alá helyezését fontolgatta - üdvözölte a Biljana Plavsic elnök hívének tartott Dodik megválasztását, és támogatásáról is biztosította egyben. A szerb entitás kettészakadásával is fenyegető válság azonban nem múlt el: Bosznia-Hercegovina elnökségének szerb tagja, Momcilo Krajisnik - Karadzic politikai utódja - "váratlan fordulatnak" minősítette Dodik megválasztását, és bejelentette, hogy a parlament következő ülésén az illetékes bizottság megvizsgálja a szavazás törvényességét; tehát számítani lehet arra, hogy Plavsic ellenlábasai igyekeznek megőrizni befolyásukat az RS keleti részein, és megkísérlik leváltani Dodikot. Az SFOR cáfolta, hogy az RS-ben észlelt gyakoribb járőrözésnek köze lenne a fejleményekhez.

MDF: "megvétózott" ellenzéki együttműködés A Magyar Demokrata Fórum "megvétózta" azt a megállapodást, amelyet a választási együttműködésről kötött volna akorábbi MDF-tagokból szerveződöttMDNP a Fidesszel. Az MDF a korábban a Fidesszel kötött megállapodása értelmében most csak a számára is megfelelő feltételekkel hagyta volna jóvá az egyezséget. Az MDF feltétele az volt, hogy abban a 71 körzetben, ahol az MDF és a Fidesz közös jelöltet állít, az MDNP ne induljon. Gémesi György, az MDF ügyvezető alelnöke szerint az MDNP-re leadott szavazatok a szocialistákat erősítik, mert a "polgári alternatívától vonnának el szavazatokat". Az MDNP szóvivője, Zsigmond Attila "ócska trükknek" nevezte az MDF feltételeit.

Horn: "elhatárolódni a bűnözőktől" A cigányságnak "el kell határolódnia a bűnöző elemektől" -ismételte meg már többször hangoztatott nézetét Horn Gyula kormányfő az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat (OCKÖ) bázisát adó Lungo Drom cigány szervezet közgyűlésén. A miniszterelnök a romák és a bűnözés kapcsolatának fejtegetésén túl bírálta a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökét, Hegyesiné Orsós Évát, mondván: a hivatal nem áll a helyzet magaslatán, mert nincs jó kapcsolatban a Lungo Drommal és az OCKÖ-vel. Horn elismerte, hogy a romák oktatásában nem érvényesül az esélyegyenlőség, de rámutatott: elfogadhatatlan, hogy roma családok egyetlen megélhetési forrása a családi pótlék legyen; ezen a helyzeten, mint mondta, munkavállalással lehetne segíteni. A tanácskozáson újraválasztották tisztségébe Farkas Flórián elnököt (képünkön), aki egy személyben az OCKÖ elnöke is. Farkas Flórián a közgyűlésen - nem először -felvetette: a kormány által a magyarországi romák helyzetének jobbítására szánt kormányzati pénzeket az OCKÖ-nek kellene ellenőriznie, elosztania; felvetésére a miniszterelnök úgy reagált: jogos ez az igény, és ebben a kormány partner lesz.

Románia: a koalíciós válság vége A több hete tartó koalíciós válság megoldása érdekében Emil Constantinescu román államfő a román parlament (lapzártánk utáni) rendkívüli ülésének összehívását rendelte el. Az államfő javaslatára Victor Ciorbea kormányfő olyan, a reformok szempontjából fontos törvényjavaslatokat terjeszt a parlament elé, amelyek a kormány felelősségéhez kötik az egyes törvényeket. Így a törvényjavaslatok automatikusan törvényerőre emelkednek, hacsak nem nyújtanak be és fogadnak el a kormány ellen bizalmatlansági indítványt három napon belül. Ha a törvényeket a parlament elfogadná, az jelentősen erősítené a Demokrata Párt által támadott kormányfő pozícióját. Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke kijelentette: pártja támogatja a reformtörvényeket, de továbbra is ragaszkodnak a jelenlegi kormányfő távozásához. Az RMDSZ és az ellenzéki pártok egy része is üdvözli a köztársasági elnök kezdeményezését.

Kökény marad A kórházak és a szakrendelők forráshiánya miatt lemondásra szólította fel Kökény Mihály népjóléti minisztert a Magyar Orvosi Kamara (MOK) képviselő-testülete. A miniszter a MOK álláspontjával szemben úgy látja: nincs válság az egészségügyben, ezért nem kíván posztjáról távozni. A MOK elnöke, Gógl Árpád szerint Kökény nem képviseli megfelelően az orvosok érdekeit, nem sikerült hárommilliárd forintnyi hiányzó bérkeretet elkülönítenie. A MOK úgy látja továbbá: a kormány nem teljesítette az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezetével (EDDSZ) kötött megállapodást, ezért lehetségesnek nevezett egy ágazati sztrájkot, a betegellátás fenntartása mellett. Kökény szerint az egészségügyi dolgozók bérnövekedése országos átlagban el fogja érni a 16 százalékot. A kormány és az EDDSZ képviselői megállapodtak: a kormány egymilliárdot ad 500 szociális szakdolgozói státusra, és a három műszakban dolgozók munkahelyi pótlékalapját 100 százalékra egészíti ki.

Palotást felmentették Bűncselekmény hiányában, valamint büntethetőséget kizáró ok miatt valamennyi vádpont alól felmentette a Fővárosi Bíróság Palotás Jánost, a Vállalkozók Országos Szövetségének elnökét. A magánokirat-hamisítás vádja már a tárgyalás első napján megdőlt. Az ítélet jogerős, a vád, a védelem és Palotás is tudomásul vette. A Fővárosi Főügyészség háromrendbeli, összesen százmillió forintot meghaladó adócsalással és magánokirat-hamisítással vádolta a vállalkozót. A szövevényes ügy hátterében ingatlanügyletek állnak: az ezekkel összefüggő forgalmi adó és személyi jövedelemadó be nem fizetésével vádolták Palotást. Az ítélethirdetés után a vállalkozó kifejtette: az ügy visszhangjától teszi függővé, hogy indul-e az 1998-as választásokon; ha igen, úgy független jelöltként, egyéni választókörzetben indulna -mondta. Palotás fontolgatja, hogy az őt ért erkölcsi és anyagi kár miatt kártérítési pert indít.

Szabó Albertet felmentették Bűncselekmény hiányában felmentette a közösség elleni izgatás vádja alól Szabó Albertet és Györkös Istvánt a Legfelsőbb Bíróság: hétfőn kihirdetett végzésével nem adott helyt a Legfőbb Ügyészség (LÜ) felülvizsgálati kérelmének, és ezzel fenntartotta hatályában a korábbi jogerős, felmentő határozatot. Az ügy előzménye, hogy - az azóta feloszlatott - Világnemzeti Népuralmista Párt (VNP) egy 1994. januári rendezvényén Szabó Albert (képünkön), illetve egy 1994. áprilisi sajtótájékoztatón - ahol bejelentették a Hungarista Mozgalom megalakulását - Szabó és Györkös István nagyobb nyilvánosság előtt a zsidóságra, illetve a fekete bőrűekre sértő kijelentéseket tettek; az eseményen az egykori nyilaskeresztes mozgalom jelképrendszerét használták. Magatartásuk azonban az elkövetéskor nem ütközött a Btk. rendelkezéseibe (ezeket később módosították), mivel kijelentéseik nem voltak gyűlöletkeltésre, uszításra alkalmasak. Az LB indoklása szerint az ügyben első és másodfokon eljáró bíróság törvényesen döntött, amikor a vádlottakat felmentette az izgatás bűntettének vádja alól - áll a Legfelsőbb Bíróság immár megfellebbezhetetlen határozatának indoklásában.

Amerikai csapás Irak ellen? Önkéntesek bevonulására szólított fel Szaddám Huszein iraki elnök szombati tévébeszédében. A mozgósításban részt venni nem kötelező, de korhatár nélkül számítanak minden férfira és nőre, hogy felkészüljenek egy esetleges amerikai támadásra. Az iraki elnök kijelentette: ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa hat hónapon belül nem oldja fel az országot hét éve sújtó gazdasági embargót, akkor beszünteti az együttműködést az ENSZ fegyverzetellenőreivel. Madeleine Albright amerikai külügyminiszter szerint ezzel a fenyegetőzéssel Szaddám Huszein nem éri el a szankciók feloldását. Richard Buttler, az Irakból ismét kitiltott fegyverzet-ellenőrző bizottság (UNSCOM) elnöke hétfőn tárgyalásokba kezdett az iraki vezetőkkel. Buttler útját az Egyesült Államokban a békés megegyezés utolsó esélyének tartják. Amerikai források szerint sikertelenség esetén nem kizárt, hogy az USA az ENSZ felhatalmazása nélkül is katonai csapást mér Irakra.

Morze

Kelet-Szlavóniából és a baranyai háromszögből távoztak az ENSZ békefenntartói; az egykori Szerb Krajinai Köztársaság területe visszakerült Horvátországhoz. A vukovari szerb vezetők annak a félelmüknek adtak hangot, hogy a visszacsatolás után kezdetét veszi a horvát és magyar menekültek hazatérése, és ez káoszhoz vezethet.

A kisebbségi parlamenti képviselők megválasztására nem májusban, hanem októberben kell sort keríteni, egy időben az önkormányzati választásokkal - javasolja a kormány; a kabinet úgy döntött: átdolgozásra visszakéri a parlamenttől a törvény tervezetét. A belügyminiszter szerint a leendő, átdolgozott javaslat el fogja oszlatni egyes pártok alkotmányossági aggályait és a kisebbségek regisztrációhoz fűződő félelmeit.

A Csecsenföldön elrabolt magyar túszok élnek - állítja egybehangzóan Magyarország moszkvai nagykövete és a magyar Külügyminisztérium. Moszkvai lapértesülések alapján olyan hírek láttak napvilágot, hogy az egyik túszt kivégezték; az egyik elrabolt férfi apja egy rádióműsorban sejteni engedte, hogy a magyar kormány tárgyalásokat folytat a váltságdíj összegéről.

A szlovákiai magyar koalíció tiltakozik a szlovák-magyar alapszerződés végrehajtását segítő vegyes bizottság Vladimír Meciar által kijelölt magyar nemzetiségű tagjának személye ellen. A szlovákiai magyar politikusok által feltételezett jelölt (nevéről lapzártánkig csak találgattak) az előző rendszerben a Csemadok egyik vezetője volt, most a Magyar Népi Mozgalom a Megbékélésért tagja, ezzel a szövetséggel azonban a szlovákiai magyar politikusok nem tartanak kapcsolatot.

Zászlót bontott G. Nagyné Maczó Ágnesnek, a kisgazdapárt nemrég eltávolított második emberének új mozgalma, amelyet pártként jegyeztek be. Az Új Szövetség egyik feladatának az -egyébként nem alapító tag -elnök Maczó azt nevezte, hogy rákényszerítse a szövetségkötésre a kisgazdapárt, a MIÉP és a KDNP vezetőit. A szervezet tagja Kósa Gyula, a radikális gazdaszervezet, a Metész egyik vezetője is.

A török alkotmánybíróság betiltotta az ország legnagyobb pártját, az iszlám fundamentalizmussal vádolt Jólét (Refah) Pártot, és a párt elnökét, a 71 éves Necmettin Erbakant, aki tavaly júniusig az ország miniszterelnöke volt, öt évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Süleyman Demirel török elnök sajnálatos, de szükséges lépésnek tartja a 95-ös választásokon hatmillió szavazatot kapott párt feloszlatását.

publikálva
1998/3. (01. 22.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra