Sződön és Csörögön évek óta visszatérő gond a gyerekek beiskolázása. A probléma 2002-ben kezdődött, amikor a kétezer lakosú Csörög - sokak szerint elhamarkodott népszavazással - kivált Sződ községből és önállósult. Saját oktatási intézménye azóta sincs, így a közel háromszázötven ottani gyerek a környező településekre, jobbára Vácra és a szomszédos Sződre jár óvodába, iskolába. Miután a tisztiorvosi szolgálat (ÁNTSZ) felszólítására a sződi iskola "régi" épületét bezárták, 29 csörögi gyerek őszi beiskolázása vált kérdésessé. Lássuk, mi történt a tanévnyitó előtti utolsó napokban.
Augusztus 28.
A csörögi kisebbségi önkormányzat elnökének, Virág Józsefnek a nappalijában hét magát romának valló (születésük szerint nem mindegyikük az), felhergelt ember üli körbe a nagyasztalt. Három hónappal ezelőtt mindegyikük egy rövid polgármesteri értesítésből tudta meg, hogy az idei tanévben gyermekeik "iskolai elhelyezése hely hiányában nem sikerült".
Virág Józseffel képtelenség szót váltani ezen a délutánon. A mobiltelefonja egyfolytában csörög, "nem, Szokolyára nem mennek a gyerekek, az ötven kilométerre van, nagyon messze nekünk" - magyarázza egy jogvédelmi alapítvány munkatársának. "Mindjárt hívom az Aladárt, ő ígért Pesten iskolát, oda járhatnának együtt a gyerekek." Hangos egyetértés, a kisebbségi elnök bepötyögi a számot. Úgy néz ki, a VIII. kerületben fogadnák azokat a hetedikeseket, akiknek egyelőre nincs helyük. "Holnap elmegyünk, megnézzük" - nyugtatja a többieket Virág.
"Itt 1982 óta ígérik az óvodát, és már rég meg kellene lennie az iskolának, akkor nem kerültünk volna ilyen helyzetbe, de az itteni magyarság azt mondja, ők oda viszik a gyerekeiket, ahol dolgoznak, a cigányoknak meg nem építenek iskolát. Semmibe veszik a szavunkat, pedig több jogvédő szervezet is bekapcsolódott az ügybe. Múlt pénteken kijöttek az oktatási minisztériumból és a közigazgatási hivataltól, hogy tárgyaljanak a polgármester asszonyunkkal, de engem be sem engedtek, csak akkor, amikor megérkezett az Aladár (Horváth Aladár miniszteri biztos - M. I.). Ott azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a tíz negyedikes gyereket átveszi Vác, a hetedikesek mennek Sződre elkülönítve, nekik a sportszertárat alakítják át tanteremmé, a tíz elsősnek meg itt helyben a védőnői szobát. Volt, aki elfogadta, volt, aki nem. El sem tudom képzelni, hogyan lesz a védőnő szobájából két nap alatt osztályterem, és hová megy akkor a védőnő."
Nemsokára kiderül, Horváth Aladár mégsem a VIII. kerületi iskolában talált alkalmasnak látszó helyet, hanem a X. kerületben. Az Iványi Gábor lelkész vezette intézmény a nehéz szociális helyzetben élő gyerekek gyűjtőhelye - de ezt Virágék akkor még nem tudják. "A nevét kérdezd meg legalább" - kéri a felesége, de a kisebbségi elnök nem hallja, megállapodnak, megnézik ugyan az iskolát, de a X. kerület nagyon távol esik Csörögtől, még úgy is, ha a beígért iskolabusz hozná és vinné a hetedikes gyerekeket.
Egy asszony újságot lobogtatva érkezik, a főváros XI. és XIII. kerületi önkormányzata eszközökkel segítené a védőnői szobában alakuló első osztályt. "Köszönjük szépen, de ne táblát adjanak, inkább a gyerekeinket fogadják be egy közelebbi, jobb kerületbe, ahol színvonalas oktatást kapnának. Meg lehet kérdezni a sződi iskolában, mikor mentek a csörögi roma gyerekek koszosan, felszerelés nélkül iskolába. Jó, ezek a tizennégy éves fiúk - vált megengedőre a hangja - problémásak, nagy baj volt, hogy korábban elkülönítették őket Sződön a többiektől abba a bizonyos C osztályba. Azt mondják, szemtelenek, meg összetörnek mindent, valamelyik felrakja a lábát órán a padra, és szotyizik, hát miért nem szólnak rájuk?" Virág József előtt ismerősek a panaszok; a járatos buszon előfordult verekedés, köpködés, a faluban bolti lopás. "Nem vagyunk egyformák - tárja szét a kezét a kisebbségi vezető -, de kérdem én, miért nincs nekik szemléltetőeszköz, miért küldi el őket a tanár a boltba a szünetben vásárolni, és miért szedet velük szemetet az informatikaórán? Ezek a gyerekek beleviszik egymást, még ha otthon nem is ezt látják. Ha ugyanezt magyar gyerek teszi, eltussolják."
Elhangzik még az is, tudják, ki az a tíz ember, aki lop a faluban - ők nem tősgyökeres csörögiek -, nem volna szabad mindenkit egy kalap alá venni; azért kell már az óvodába együtt járni, hogy később elfogadják egymást.
Augusztus 29.
Vác egy hónapos tárgyalássorozat után tíz negyedik osztályos csörögi gyereket fogadott be két önkormányzati iskolába, összesen hat párhuzamos osztályába - mindegyikbe legfeljebb ketten kerültek, a testvérek együtt maradtak.
Csörögön színvonalas általános iskolai oktatás folyt egészen a hetvenes évek közepéig, amikor az iskolakörzetesítés következtében több évtized után a településen megszűnt az oktatás - tudjuk meg a kistérség oktatási ügyeivel foglalkozó váci alpolgármestertől, Molnár Lajostól. "A szegregációt nem Sződ, nem Vác és nem Csörög okozza, a szegregációt a szülők okozzák. Miután van lehetőség az iskolaválasztásra, senkit nem lehet abban meggátolni, hogy oda költözzön, illetve olyan iskolába vigye a gyerekét, ahol biztosítva látja a fejlődését. Ez is szegregáció, de ki idézi ezt elő? Az állam is vizsgálhatná a saját felelősségét abban, miért adja meg olyan települések számára az önállóságot, ahol erre a minimális feltételek sem biztosítottak. Csörögön sem gondolták végig, mit jelent egy óvodát, iskolát megépíteni és a mai érvényes szabványoknak megfelelően működtetni, tartalommal megtölteni, kiegészíteni azokat a pénzeket, amiket kapnak, mert hiszen egy iskolát a fejkvótából nem lehet fenntartani" - mondja Molnár Lajos, aki úgy fogalmaz: "kicsit zavarta őket", hogy Csörögön nem tudják pontosan, hány gyerek él a településen. Amikor a kora tavasszal elkészítették a Dunakanyar Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás ötéves közoktatási intézkedési tervét, jelezték a polgármester asszonynak, hogy szükség lesz erre az adatra. A csörögi polgármester asszony szerint "a folyamatos és nagyléptékű" betelepülés miatt az adatszolgáltatás csak részleges volt.
Augusztus 30.
Sződön 2001 után komoly fejlődés indult, pályázati pénzekből leaszfaltozták az utakat, iskolát építettek, idén befejeződött az óvoda bővítése (ahová járnak helybéli és csörögi gyerekek is). Falufejlesztésileg nagyon bejött a parcellázás, az új gazdasági övezetek kialakítása és a lakópark építése.
"A település valóban rengeteget haladt előre az utóbbi években, de ez nem megy a végtelenségig, az önkormányzat költségvetése minden évben hiánnyal van tervezve. Lehetetlen fenntartani 14 kis létszámú osztályt ott, ahol háromezer-ötszázan laknak. Amikor a csörögiek döntöttek az önállósulásukról, arról is döntöttek, hogy ellátják a közigazgatási, egészségügyi és oktatási alapfeladatukat. Sződ és Csörög között társulási megállapodás van életben, ugyanakkor Csörög vállalta, hogy megkezdi egy négy tantermes iskola építését, és ebből a 2007/2008-as tanévre két tantermet átad" - magyarázza Hertel László sződi polgármester, aki úgy véli: az, hogy a csörögi roma gyerekek ilyen helyzetbe kerültek, korántsem tudatos elkülönítés eredménye, hiszen a sződi Hunyadi János Általános Iskola vegyes osztályaiba járó negyvenöt csörögi gyerek 98 százaléka roma.
A 2006-2007-es évben elvégzett osztályösszevonások után csupán két évfolyamon volt több gyerek, mint amennyi egy osztályban elfért, de úgy tűnt, hogy a kistérségi társuláson belül megoldhatják a problémát. Mikor kiderült, hogy mégsem, akkor - bízva a csörögi önkormányzat ígéretében, miszerint az odavalósi gyerekek záros határidőn belül a saját iskolájukba járnak majd - a létszámon felüli összes csörögi gyereket külön osztályba tették és a régi épületben helyezték el. A csörögiek a tavalyi tanévnyitón értesültek erről, mire a nem roma szülők rögtön kivették a gyerekeiket az iskolából, és elvitték őket máshová. "El lehet képzelni a helyzetünket - emlékezik vissza a polgármester. - Csörögön a tanköteles gyerekeknek csak a negyven százaléka roma, mi meg hirtelen itt maradtunk egy tízfős harmadik és egy kilencfős hatodik, tiszta roma osztállyal. Így tanítottunk tavaly, és idén minden ott folytatódott, ahol tavaly abbamaradt. Nézze, én a gyerekeket is megértem, meg vannak hurcolva, mert egy-két nagyokos szerepelni akar, de én elsősorban Sződ polgármestere vagyok, és nem Csörögé, és én a választópolgáraim érdekeit képviselem - mondja Hertel László. - A kistérségben egyébként több iskolai férőhely van, mint gyerek. Nem arról van szó, hogy gyerekeket nem lehet elhelyezni, hanem hogy roma gyerekeket nem lehet elhelyezni más településeken. És tudja, miért? Mert akkora hírverést csaptak körülöttük, hogy mindenütt felkapják a fejüket: ja, ezek a csörögi roma gyerekek, és a szülők máris tiltakoznak a polgármesternél. Ez a csupasz valóság. Pedig muszáj lenne lépni, mert jövőre a sződiek teljesen megtöltik az első osztályt, és Csörögön is lesz egy osztályra való beiskolázandó gyerek. Holnap évnyitó, még ma is várom, hogy mi fog történni." A polgármester azt is közli, hogy kilenc tanulóról van szó, ebből a három lányt még be is tudná tenni a vegyes osztályba, de a hat fiúnak tényleg nincs hely. Pontosabban: ha sehol nem tudják őket befogadni, akkor Sződön kell tanításra alkalmas helyiséget kialakítani. Ezenkívül azonban nagy szükség lenne fejlesztő szakemberekre, pszichológusra, logopédusra, de erre sem a sződi, sem a csörögi önkormányzatnak nincs kerete.
Augusztus 31.
Idős asszony tolja maga mellett a kerékpárját, mellette tízévesforma fiú lépeget. "Az újságnak fotózik? - szólít meg. - Biztos a neveletlenekről, mindenki miattuk jön. Na, csak azt írja meg, de név nélkül, hogy Sződnek elege lett a zsarolásból, lopásból, rongálásból, fenyegetésből, ebből lett elege Sződnek, meg azt, hogy az unokámat lefogták a vécében, és elvették a pénzét. Azzal fenyegetnek, hogy idejön kétszáz cigány tüntetni? Hát hol vannak? És megmondjam, miért nem jönnek? Azért, mert több köztük a normális ember. Itt együtt van az óvodában meg az iskolában paraszt, cigány, aztán elvannak. A szülőt nem lehet leváltani, meg géppuska elé sem lehet állítani, de azért nekünk is legyen jogunk megvédeni magunkat. Csodálkoznak, hogy a magyar fiatalok gárdáznak? Nem értik, hogy ez mekkora baj, igen - gondolkodik el, aztán visszatér a dühe. - Mi csak nyugalmat akarunk, és ha sokat ugrálnak - mutat a polgármesteri hivatal felé -, még megérik, hogy a magyarok felállnak, megtehetik, közel van Pest, itt az autópálya, és akkor fizessen adót, akinek idejár a gyereke. Csörögön 400 gyerek van legalább, miért nem építenek maguknak iskolát?"
Csörögön a háromgyermekes Lakatos Katalin ikerfiainak egyike tavaly osztályt ismételt, így ő is a hat iskola nélkül maradt hetedikes fiú közé került. A másik ikerfiú most nyolcadikos, és vegyes osztályba jár. "Az egyikkel nincs probléma, a másikkal van. Ha az Attilát nem különítik el a beleegyezésem nélkül, állítom, vele sem lenne gond. Egyébként ő is alig várja, hogy menjen iskolába, ma is elkezdett hisztizni reggel, hogy hová megy holnap évnyitóra, én meg mondtam neki, lehet, hogy egy-két hétig nem mész, mert nincs helyed" - mondja Katalin, aki szerint mindenhol válogatnak a jó és a "problémásabb" gyerekek között. Tavaly a szülők tiltakozása ellenére rakták a "létszám feletti", kizárólag csörögi és kizárólag roma gyerekeket a dohos, málladozó falú régi iskolaépületbe. Az osztálylétszám sajátos kialakítása során volt, aki hat tantárgyból is sikeres pótvizsgát tehetett - különben még kevesen maradnak, és nem lett volna szükség az elkülönített C osztályra.
"Minket úgy megsértettek Sződön, hogy ha engednék, se vinnénk vissza oda a gyerekeket. De én megértem a sződi polgármestert is, nekünk színvonalas, saját iskolát kell építeni. Az itteni cigányok társadalmi munkában is felépítenék, ha a magyarok is idejáratnák a gyerekeiket, nem Vácra. De hát nem lehet kényszeríteni őket. Tudom, hogy van szlovák meg német nemzetiségi iskola, de mi nem akarunk cigányiskolát, mert az szegregáció. Én tanulok a gyerekekkel, és járok rendesen szülőire. Voltam kísérő is a buszon egy évig, de aztán más kapta meg a munkát. Azt is tudom, hogy sokan nem mennek el szülőire, de hát mi sem vagyunk egyformák, vannak köztünk kövérek, soványak, olyanok, akik nem törődnek a gyerekükkel, és olyanok, akik törődnek. Mint az ikerfiaim: a Gyuri megy évnyitóra, az Attila nem. Én nem tudom, mi lesz ebből, de az biztos, hogy aki gyereknek sehol sem kell, az sértett emberré válik."
Hegedűsné Kripák Ildikó, Csörög polgármestere a közigazgatási hivatal tisztviselőjének magyarázza telefonon: "Nem, a hat hetedikes fiút sem helyezheti el Csörögön, ugyanis a védőnői szobában nincsenek meg a felsős oktatás személyi és tárgyi feltételei." A beszélgetés befejeztével felém fordulva folytatja: "A hat fiúnak kell, hogy legyen helye, tanulói jogviszonyban állnak a sződi iskolával", majd indulatosan hozzáteszi: a csörögi gyerekek nem ingyen járnak a kistérség más településeinek iskoláiba, 150 milliós költségvetéséből a falu ebben az évben közel 40 millió forintot fizet ki közoktatásra.
"Amíg egy közigazgatás alatt voltunk Sződdel, addig sem volt pénz csörögi iskolára, illetve óvodára, az itteni gyerekek eljártak a szélrózsa minden irányába. Az önállósulás óta, habár a gyereklétszám megengedné, nem tudtunk elkülöníteni erre pénzt, segítséget hiába kérünk, nem kapunk. A különvált önkormányzatnak semmilyen vagyona, értékesíthető területe nem maradt a szétválás után" - vázolja a helyzetet a polgármester asszony, majd a következő telefon után bejelenti: végre minden elsősnek lett helye Vácon, illetve Sződön. Arról viszont szó sincs, hogy hetedikes gyerekeket iskolabusz hozzon és vigyen Pestre iskolába, de Sződ és Csörög között idén jár majd, Vácra pedig vonattal és járatos busszal juthatnak el a diákok. Ám az igazi megoldás valamennyi helyben lakó gyerek számára a saját iskola lehet, az 500 millió forintosra tervezett beruházás pénzügyi hátterét pályázatok útján kívánják előteremteni.
Körmagyarka
"Pincér akarok lenni, vagy szakács. Nem nagyon szeretek iskolába járni, mert kiközösítenek. Ha nem engednek a többiekkel focizni, akkor beszólok. Keményet. Van, akivel jóban vagyok, a történelem- és a biológiatanárt szeretem, mert érdekel a tantárgyuk. Beszélgetni nem nagyon szoktunk az osztálytársaimmal, de mindig mondják, hogy nem kellünk itt, építsünk magunknak iskolát Csörögben."
(Gábor, 13 éves)
"Én Vácra megyek a testvéremmel. Már megvettük az iskolatáskát, tündéreset, nagyon szép. Jó, hogy ketten leszünk együtt, mert nem fogok félni, ha csúfolnak. Azt szokták mondani, hogy büdös cigány meg tetves cigány. Az iskolába vettünk szép cipőt is, lakkosat."
(Kati, 7 éves)
"Ha egyest viszek haza, anyukám megpofoz. Azt mondja, te se vagy rosszabb a gádzsóknál, de neked mindig kétszer annyit kell tanulni, ha akarsz valamire jutni, én meg nem szólok vissza. Csak fodrász leszek, más nem."
(Anikó, 12 éves)
