„A KDNP szegedi frakcióvezetőjeként vettem részt a hagyományos, zártkörű Szent István-napi népünnepélyen a Felső-Tisza-parton, a Betyárok tanyájánál. Ünnepi beszédek, kenyérszentelés és közös ebéd tette emlékezetessé ezt a napot – méltó módon tisztelegtünk államalapító királyunk előtt” – tette közzé szerdán a Facebookon a szegedi Ruzsa Roland önkormányzati képviselő.
A képeken látható még az egymással zúgolódás nélkül összebékülő szimbólumrendszerek közepette Haág Zalán önkormányzati képviselő, Mihálffy Béla kormánypárti országgyűlési képviselő, népviseletbe öltözött fiú zászlóval, lány, nemzetiszín szalaggal átkötött, megszentelt kenyér. Nem látható a Horthy (mármint a Csónakház), de ott van a közelben.
Fontos megörökíteni, és nem éppen az ironizálás, hanem a dokumentálás szándékával, ezt a korra jellemző rendezvénytípust, mert nem csak Szegeden kedvelik. Praktikus keret, amikor a közéleti programokat lépten-nyomon provokátorok/érdeklődő állampolgárok zavarják meg. Abból a szempontból pedig humánus, hogy biztosan azok vannak jelen, akiket meghívtak és részt is akarnak venni rajta. Nincsenek rosszkedvű iskolások, kivezényelt köztisztviselők.
A zártkörű népünnepély ellentétét országnyi falunapnak képzelem el, amikor a gyerekeknek kézműves foglalkozásokat tartanak, kitelepül a rendőrség, a tűzoltóság, a honvédség. Sokféle zene szól, lehet táncosokat nézni, nem kell ünneplő ruhába öltözni, és egy politikus sem tart beszédet, ami miatt bárkit rossz érzés töltene el. Beszélgetnek, bográcsoznak az emberek, sátrak alatt.
Brüsszelben élő kollégámmal találkoztam nemrég a szegedi Mars téri piacon. Tv-, vagyis tölteni való paprikáért jött, ilyet Belgiumban hiába keresett. Arra készült, hogy hazaérve nekiáll töltött paprikát főzni. Ahogy beszélgettünk, szóba került, milyen ott a nemzeti ünnep. Azt mondta,
„olyankor külön sátra van a meleg rendőröknek is”.
