Narancs XIX. évf. 36. szám (2007-09-06)
Madártávlatból úgy tűnhet, Romániában a mindenre elszánt, sajátos tehetségű államelnök magánakciói határozzák meg a belpolitika alakulását. Szerencse és szeszély diktálja, hogy mi történik az országban - és ami történik, az most éppenséggel és véletlenül jó.
Kettős ellenfedezék Nem szívelem a sporthasonlatokat (már). Magát a sportot nem feledem, de még a Schalke 04 is csak akkor dobbant szívemről (távolba ugorván rögtön), ha veszít. Fájni fáj azért, ami örömnek sem öröm. Így a kettős fedezék sem kedvencem, az öklözésből, ahogy a fociból se, hogy lesről engedte el, egész pályás letámadás, a bíró háta mögött, a gólvonalról kaparta ki, netán közelről nézi a játékot. Nekem ez a kettős fedezék az ellenkezőjeként ugrott be.
Izmos zsidók 1. Hakoah Wien A 19. század végén a közép-európai zsidóság számára a sport az asszimiláció kiváló terepének bizonyult: egyrészt a kimagasló eredmények (gondoljunk Hajós Alfrédra, első olimpiai aranyérmesünkre) cáfolhatták a "gyenge, esetlen zsidó" képzetét, másrészt a zsidók a klubokban egyenrangú, kooperáló félként szerepelhettek keresztény társaikkal.
Van-e fasiszta veszély Magyarországon? Alig is akadna két olyan történész vagy filozófus a világon, akik ne tudnának - még akkor is, ha ugyanahhoz az interpretációs iskolához tartoznak - jóízűen elvitatkozgatni azon, hogy mit is jelent ez a kifejezés.
Közeledik a szeptember végi határidő, amelyet a kormány az egészségbiztosítási törvény parlamenti beterjesztéséig önmaga elé kitűzött - de a koalíciós pártok alapvető kérdésekben egyelőre csak a magukét fújják. Márpedig az elképzelés szerint év elején hatályba lépne a jogszabály, s rá egy évre már működnének a magán-állami vegyes pénztárak.
Augusztus elején még 29 tanköteles csörögi roma gyerek volt iskola nélkül, a tanévnyitó napján már "csak" hatuk beiskolázása volt kérdéses, míg végül az első tanítási napra buzgó alkudozások eredményeként mindegyiküknek megoldódott az elhelyezése. Sikersztori? Aligha.
Hét végi tapolcai frakcióülésén az MSZP az őszi parlamenti-kormányzati szezont készíti elő. Nagy izgalmak nem várhatók az összejövetelen - de szó sincs arról, hogy minden a legnagyobb rendben van.
Vasárnap éjjel megállapodott a bérfejlesztésről a BKV Zrt. vezetősége a szakszervezetekkel, így elmaradt a fővárosi közlekedési dolgozók szeptember 4-re tervezett sztrájkja. Mintha az élet ismételné önmagát: elhúzódó bértárgyalások, sztrájkfenyegetés, az utolsó pillanatban gyors kompromiszszum. Vagy mégsem?
Magyarország NATO- és EU-csatlakozásával érvényét veszítette a kilencvenes évek elején felállított prioritásrendszer, 2004 óta a magyar külpolitika nehézkes, esetleges. A magyar diplomácia lehetséges újrapozicionálásáról Eörsi Mátyással, az SZDSZ frakcióvezetőjével, a parlament európai ügyek bizottságának elnökével beszélgettünk.
1968 tavaszán a Lengyel Egyesült Munkáspárt felső vezetése nagyszabású antiszemita propagandakampányt indított. Katasztrofális következményekkel: nemcsak a sztálinista irányvonal erősödött meg, de több tízezer értelmiségi emigrált az országból. A közelmúlt feldolgozására szakosodott Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) lódzi részlege nemrégiben nyomozást indított az ügyben.
Itt a szeptember, lassan kénytelenek leszünk búcsút mondani a nyárnak, megsiratni a harsogóan színes, leves nyári gyümölcsök (dinnyék, ribizlik, őszibarackok) emlékét, ízüket elraktározzuk a gondolatainkban, s szinte észrevétlenül áthangolódunk a soron következő társaikra. Ha az időjárás nem is mindig engedi meg azt a luxust, hogy elmerülhessünk az őszi színkavalkád gyönyörűségében, a piacon biztos, hogy legeltethetjük szemünket a szebbnél szebb gyümölcshalmok látványán.
Két, viszonylag rossz külsejű darab egy lepukkant furgonnal megérkezik valami feltűnően mexikóinak látszó porfészekbe. Gyér fo-gazatú helyi erők sorfala közt előcibálják a vigyorgó, fekete öltönyös, olajos hajú földit, aki aztán mutat nekik valami finomat - jobb helyeken ilyenkor lépnének közbe az ukránok vagy a marszejiek, de ekkor még (1969) a kolumbiainak látszó statisztát sem találták fel Hollywoodban.
Ha Fischer Ádám megalapította a nagyszerű Wagner-napokat, testvére, Iván lerakta a szintén remek budapesti Mahler-ünnep alapköveit, már amennyiben ez képzavar nélkül lehetséges. Az áldozás a Budapesti Fesztiválzenekar fellépéseivel kezdődik (9-én, 11-én és 13-án, először 15.30-kor, a másik két este 19.45-kor a Művészetek Palotájában), szólót énekel Miah Persson.
Még mindig divatos mulatság Miskolc lesajnálása bizonyos körökben, pedig a dal már régóta nem arról szól, hogy "egyszer, egy szép napon, tudom, hogy elhagyom..." Nem soroljuk a fejleményeket, legyen elég, hogy nagyot téved, aki acélvárosozik, dévétékázik, parázik, s még most is Pataky Attilát gondolja a város címerállatának. Miskolc a nyári verőfényben kimondottan élhető helynek mutatja magát, ellentétben például Budapesttel.
A maestrót mi voltaképpen szeretjük, ám elsősorban két rövidke dolga miatt. 2003-ban láttuk a Tíz perc: trombita című szörnyű szkeccsfilmet, amiben a talán Wim Wenders által összetrombitált marha híres filmrendezők tíz-tíz percben elmélkedtek az idő múlásának, hogy is mondjuk, művészaspektusairól (olyan is volt persze, de annyira bejött, hogy csellóra is megcsinálták, mert valakinek az eszébe jutott, hogy van még legalább hét másik híres filmrendező is a világon).
Legfőbb ideje, hogy megtudjuk: a mi erdeink a legfélelmetesebbek szerte Európában, a barna medvék néha átlépik a román-magyar határt, a gombaárus kofának álcázott díler csiperke helyett meszkalint sóz a gyanútlan angol marketing-szakemberekre, és bunkók a magyar buszsofőrök.
Pszichiáterkörökben vált ismertté a mondás: a felnőtt lét nem szól másról, mint hogy az ember megpróbálja kiheverni a gyermekkorát.
Az írófeleségeket rendszerint valami kimondatlan, néma szemrehányással övezi a magyar irodalmi emlékezet.
Ha betévedünk egy jobb küllemű lemezboltba, nem kisebb meglepetés érhet minket, mint hogy Szabó Gábornak négy-ötféle CD-je is kapható. Már-már úgy fest, mintha reneszánsza volna, pedig az ember azt gondolná, ezen az égtájon lassacskán semmit nem mond a neve huszonöt évvel a halála után.
Az utazgató rajongó ("der reisende Enthusiast") iratainak egy újabb előkerült részletére nem illik megalkotója, E. T. A. Hoffmann jellemzése: "Valóság és képzelet oly kevéssé válnak el egymástól, hogy ember legyen a talpán, aki képes megkülönböztetni őket."
Három év késéssel íme, most hozzánk is eljutott az Utál a csaj című filmje; egy jórészt francia pénzből forgatott, kilencmilliós büdzséjű társadalmi szatíra. A Malcolm X, a Dzsungelláz, a Mo' Better Blues, A belső ember ötvenéves rendezőjével Velencében beszéltünk.
Szofia Gubajdulina, Salvatore Sciarrino, Valentyin Szilvesztrov - világhíres zeneszerzők, a jövő ének-zene tankönyveiben a nevük vastagon jellemzi majd korunk zenéjét. Az Arcus Temporum minden nyár végén egy ma élő, a nemzetközi zenei életben kiemelkedőnek számító kortárs zeneszerzőre fókuszál, aki mellett a fesztivál 3 napja alatt egy klasszikus szerző áll: idén Valentyin Szilvesztrov párja Franz Schubert volt.
Augusztus utolsó hétvégéjén rendezték a IV. Pannonhalmi Művészeti Fesztivált, amelynek idei díszvendége a jeles ukrán zeneszerző volt.
Lassan ötven éve, hogy sikerült Föld körüli pályára állítani az első, ember által készített űrobjektumot. Az űr meghódítása azóta is tart, de az elsőbbséget már soha nem lehet elvenni a Szputnyik-1 szovjet építőitől.
Szeged város turistáknak szóló honlapján a dómot és egy biciklijét szorongató lányt láthatunk. Biztosan azért kapaszkodik bele annyira, mert fél, hogy ellopják. Jó oka van rá.
A kutya az ember legjobb barátja, így hát az lenne logikus, hogy a magyar ember legjobb barátja pedig a magyar kutya. Noha rövid szőrű vizslánkat és a pulit viszonylagos népszerűség övezi, a többieket szinte alig ismerjük.
