A Horn-kormány és ellenzéke: Minősítő többség

  • Seres László,Vultur Csaba
  • 1996. július 18.

Belpol

Nem éppen új keletű manőver a miniszterelnök részéről, hanem az antalli haladó hagyomány felélesztése, amikor a kormányzati munka mivoltáról az amúgy is gyenge ellenzék minősítgetésével tereli el a figyelmet. Szolgálati idejének félidejéhez érkezvén, Horn az elmúlt héten négy napilapnak nyilatkozott négyfélét, majd ment a Remetehegyre, lakberendezni. Mi viszont arra voltunk kíváncsiak, hogyan látja őfelsége ellenzéke őfelségét.
Nem éppen új keletű manőver a miniszterelnök részéről, hanem az antalli haladó hagyomány felélesztése, amikor a kormányzati munka mivoltáról az amúgy is gyenge ellenzék minősítgetésével tereli el a figyelmet. Szolgálati idejének félidejéhez érkezvén, Horn az elmúlt héten négy napilapnak nyilatkozott négyfélét, majd ment a Remetehegyre, lakberendezni. Mi viszont arra voltunk kíváncsiak, hogyan látja őfelsége ellenzéke őfelségét.

Félidejéhez érkezett a koalíciós kormányzás, és bár senki sem mosná össze az MSZP-t az SZDSZ-szel (TGM nagyon jól látta, hogy a legkomolyabb elméleti csaták köztük dúltak, nem kormány és ellenzék között), annyi már most látszik, hogy egy kicsit egymásra utalódtak és egymásba szürkültek, Kuncze kicsit elvesztette humorát, Horn a kisember-imázsát, és együtt a fél ország bizalmát. Így aztán Horn a "koalíciós szerződés felülvizsgálatát" helyezi kilátásba, úgy téve, mintha tudná, mi van benne. A balhét persze együtt viszik el az elvtársak, már csak az a kérdés, kik az elvtársak, mi a balhé, és hogy azt hová viszik.

Horn Gyula 72 százalékos parlamenti többséggel (ld. még: hátszéllel) bíró kormányzati munkája egy harmadik éve tartó nagy improvizáció, amely nem éppen sikersztori, így talán nem csoda, csak éppen

roppant ízléstelen,

ha a "torgyánosodó" ellenzék "obstrukcióját" állítja be minden baj okának. A nagy nemzetközi gazdasági intézetek szerint a magyar makrogazdaság még csak hagyján, mikro- és még mikróbb szinten azonban a nép mintegy magához nyúl.

Például amikor Magyarország miniszterelnöke azt mondja négy vezető újság írójának: "több területen megkezdődött a fellendülés, pénzügyi-gazdasági mutatóink többsége ma már megközelíti az Európai Unió átlagát", csak éppen az a fránya ellenzék nem marad békibe´, "egyetlen nap türelmi időt sem adott" számukra, rálépett a "torgyánosodás" útjára; "obstrukciós magatartást" észlel gyakran a kormányfő, akit külön felháborít a "kormányzati politika átfogó elutasítása", az "eldurvult stílus", valamint pártjával szemben "egyfajta kommunistázás". Elismeri viszont: ők is gyakrabban megvizsgálhatták volna az ellenzék indítványait (ld. még: kritika és önkritika elve). A miniszterelnök önmagát "golyóálló mellényként" jellemezte, akire az ellenzék minden tüzet rázúdít, például a házügyet, ami merő hazugság volt. Jó, de túl olcsó példa cáfolatra. Az ellenzéknek azért vannak jobb érvei is.

Pokorni Zoltán, a Fidesz - Magyar Polgári Párt alelnöke a kormánykoalíció legnagyobb sikerének azt tartja, hogy

nem esett szét,

hisz egymás folyamatos támadásával épp a két fél tett meg mindent az ország kormányozhatóságának veszélyeztetéséért. Pokorni Horn szemére veti a hétvégék ígérgetős politizálását, és ennek fényében visszautasítja az obstrukciós vádakat. "Az ellenzék természetesen politikai vitákat is folytat a parlamentben, de hát ez ennek a fóruma. Sok fontos ügynél, például a közoktatási törvénynél lett volna rá okunk, mégsem vonultunk ki a teremből. A Fidesz az elmúlt két évben 32 önálló törvényjavaslatot nyújtott be, ebből csak kettőt fogadtak el, húszat még napirendre tűzni sem engedtek."

A Fidesz az elmúlt két év legnagyobb kudarcának a társadalmi-gazdasági megállapodás elmaradását, a tiszta szerződéses viszonyok helyetti zavaros alkukat, a tarthatatlanul magas inflációt, az ebből következő feketegazdaságot és korrupciót, valamint az összeférhetetlenségi törvény meg nem hozatalát tartja. Továbbra sem látja indokoltnak a tavalyi Bokros-csomag okozta társadalmi feszültségeket, mivel szerintük annak kevés költségvetési haszna volt, és túl sokat rontott a családok helyzetén. A Fidesz elismeri, hogy szűk a kabinet mozgástere, éppen ezért tulajdonítanak nagy jelentőséget a szimbolikus gesztusoknak (például a kizsákmányoltak kormányfője ne építsen látványosan házat). "A kormány csak akkor kérhet időt és türelmet a társadalomtól, ha áttekinthetőbbé és ellenőrzöttebbé válik a politikai és gazdasági élet, a privatizáció" - véli a Fidesz alelnöke.

Raskó György, az MDNP elnökségének tagja szerint a kormány amúgy

"jó szándékú és helyes"

gazdasági stabilizációs intézkedései egyoldalúan a monetáris szférára és a makrogazdaságra koncentráltak. "Az egészből maga az ember kimaradt." Hiába kezdett csökkenni az infláció, hiába mentek lejjebb a kamatok, egyszerűen nincs új beruházás. Nemcsak az új beruházások száma csökken, de az eddigi kapacitással megtermelt árukat is egyre nehezebb eladni. Még a kormány számításai szerint is 20 százalék körüli az elmúlt két évben a reálbérek értékvesztése. "Kérdem én, hogy induljon fejlődésnek egy olyan gazdaság, melyben a vásárlóerő csökken, a vállalkozók és a vállalatok hitelképtelenek, a kormány pedig - mint azt a kenyérügy kapcsán láthatjuk - a piacgazdaság működését önkényesen befolyásolja?" - kérdi Raskó a Narancstól anélkül, hogy választ kapna.

Jereváni szakértőnk szerint egyébként Örményországban mindez nem így van, a fürdőkádipar például virágzik, amióta az állam kivonult a fürdőkádból. Raskó szerint az elmúlt két év törvényhozási munkája, összehasonlítva az Antall-, illetve Boross-kormány négy évével, egy "nagyon laza, nyugodt, mérsékelt törvénykezési tevékenység" volt. Sok törvény megkésve készült el, illetve rettenetesen elhúzták, az új privatizációs törvénnyel egy éven át szórakozott előbb a kormány, majd a parlament. Élénk vitákat váltott ki az alkotmánnyal kapcsolatos állítólagos konszenzusos beterjesztés, és megszületett a Nagy Imre-törvény. "Ugyanakkor továbbra sincs a parlament elé terjesztve a pénzintézeti és az értékpapírokról szóló törvény, holott ezt legalább egy évvel ezelőtt meg kellett volna tenni."

Horváth Bélát autóvezetés közben érte utol a Narancs.

Az FKgP kabinetvezetője

leparkolt, majd elmondta: mivel mindig magánál hordja a kormányprogram szövegét, pontosan hivatkozhat arra, hogy a kabinet - megalakulásakor - társadalmi békét ígért, a valóságban azonban "súlyosan megosztotta" a magyar társadalmat. A privatizáció szerinte nem más, mint botrányok sorozata, a külpolitikai kérdésekben pedig rég megszűnt a hat-, majd hétpárti konszenzus: "Magyarország a külföld szemében súlytalanná vált."

Horváth Béla is kifogásolja, hogy a kormánytöbbség nem mérlegeli elég komolyan az ellenzék javaslatait. "Sok indítványból egyet sem vettek figyelembe a kormányzó pártok frakciói. Az ellenzék pártjai részben emiatt kezdenek egyre közelebb kerülni egymáshoz: "a parlamenti diktatúra közelmúltbeli kicsúcsosodása, a tervezett házszabály-módosítás óta" számos együttes ellenzéki fellépés mutatja, hogy a kormány ellenzéket megosztani kívánó taktikája visszaütött. "Egymás indítványainak támogatása, együttes kivonulások" jelzik minden obstrukciótól mentesen, hogy az ellenzék a kormány ellenében egységes is tud lenni. A miniszterelnök legújabb megjegyzését pedig, hogy az ellenzék "torgyánosodik", a Torgyán-párt elnökségi kabinetfőnöke szerint egyetlen érzés motiválja csupán: Horn Gyula fél a kisgazdák elnökétől.

Márpedig aki korán fél, maga esik bele.

Seres László

Vultur Csaba

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

„Ha kém vagyok, miért engedtek oda?”

Mint ukrán kémet kitiltották Magyarország területéről a kárpát­aljai magyar politikust. A kormánypropaganda olyan fotókat közöl leleplezésként, amelyeket korábban Tseber Roland osztott meg a nyilvánossággal. Ő azt mondja, csak az ukrán–magyar viszony javításán dolgozik.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.