Június 29-én, reggel hat óra előtt néhány perccel Izsák belterületén történt az a
frontális ütközés,
amelynek következtében a Trabantjában utazó N. György és felesége életét vesztette. A húszéves K. Ferenc a szakértői vélemények szerint több mint száz kilométeres sebességgel haladt Mercedesével az úttest menetirány szerinti bal oldalán, amikor belerohant a vele szemben szabályosan közlekedő Trabantba. Az asszony azonnal meghalt, férje még néhány percig élt, amikor beemelték a mentőbe. Az egyik szemtanú szerint a baleset után K. Ferenc kiszállt a kocsiból, s leült a falu főterén (az ütközés közvetlen közelében) egy padra: "A két keze szétcsapva, a lába előrenyújtva. Pontosan úgy, ahogyan az ember a szabadság idején pihen és sütteti az arcát..." A baleseti helyszínelők, mint később kiderült, ott és akkor azért nem fújatták meg vele az alkoholszondát, mert a száján sérülés volt. A kecskeméti kórházban azonban pótolták a mulasztást, majd K. Ferenctől vért is vettek, amit a hatályos belügyminisztériumi (BM-) rendeletnek megfelelően egy óra elteltével meg is ismételtek. Mindez még ugyanaznap, a délelőtti órákban történt. Elvileg ekkor is, a megyei kórháztól a rendőr-főkapitányságig vezető úton, kiemelhette a helyszínelő és balesetvizsgáló járőrök valamelyike az ampullákat a műanyag dobozból, és sértetlenül visszahelyezhette rá ezután a pecsétes ragasztópapírt. Ám erre a feltevések szerint nagy valószínűséggel a főkapitányság épületében kerülhetett sor, azután, hogy a vérmintákat tartalmazó dobozokat egy nem zárható frizsiderbe tették. Annak ellenére, hogy a már említett s a rendőri munka alapvetéseit tartalmazó BM-rendeletben az áll, hogy "a mintát a felvett jegyzőkönyvvel együtt haladéktalanul meg kell küldeni laboratóriumi vizsgálatra", a kecskemétiek erre
csak hétfőn reggel
kerítettek sort. A kis csomagot motoros futár szállította Budapestre, s csak az Országos Rendőr-főkapitányság szakértői és kutatóintézetében derült ki, hogy nincs benne az ominózus (két darab) vérminta. Ha tehát kizárjuk azt az eddig be nem bizonyított variációt, miszerint a motoros futár lenne a hunyó, akkor a főkapitányság állományába tartozó tettesnek - akit ha megcsípnek, hivatali bűnpártolásért vonnak majd felelősségre - majdnem két teljes napja volt arra, hogy magához vegye a K. Ferencnek esetleg hosszú börtönéveket jelentő, alkohollal kevert vért tartalmazó ampullákat.
Az eddigiek aligha tarthatnának számot országos érdeklődésre, még akkor sem, ha a családi tragédiát okozó baleset vizsgálata során a rendőrök hanyagul intézkedtek. (F. Imre rendőr zászlós, a kecskeméti rendőrkapitányság helyszínelő- és balesetvizsgálója, B. György rendőr százados ügyeletvezető, valamint P. János rendőr főtörzsőrmester ellen ugyanis amiatt indult fegyelmi eljárás, mert megszegték a vérminta kezelésére vonatkozó szabályokat, vagyis gondatlanul jártak el.) Csakhogy a vérmintaügy már akkor kirobbant, amikor az üvegcséket tartalmazó műanyag doboz még a hűtőszekrény mélyén pihent.
Izsákon
már a baleset napján nagy volt a felháborodás,
röplapok jelentek meg, s a nagyközség lakói tudni vélték, hogy ez a halálos baleset is el lesz tussolva. K. Ferenc apja ugyanis az amúgy sem szegény környék alighanem leggazdagabb vállalkozója. Izsák melletti tanyáján több száz lipicai ménben gyönyörködhetnek a pusztai életre kíváncsi turisták, csárdájában pedig rengeteg helyi és országos potentát megfordult már. Más magas rangú főrendőrök mellett gyakori vendég volt a Biczó-tanyán a megyei rendőrfőkapitány helyettese, akit nem csupán baráti, de szegről-végről rokoni kapcsolat is fűz a Biczó-tanya uraihoz, a K. famíliához. A balesetet megelőző este az izsáki illetőségű Bozóky Imre ügyvéd-partjelző meghívásának eleget téve kollégája, Puhl Sándor játékvezető számolt be a Biczó-tanya közönségének angliai foci EB-élményeiről. (Természetesen kiváncsi volt erre a rendőrfőkapitány-helyettes is). Nos, ezen az összejövetelen a másnap kora reggeli baleset okozója, K. Ferenc pincérként közreműködött. A Biczó-tanyán a népviseletbe öltöztetett személyzettől próbáltunk e muriról többet is megtudni. Ha nem is egykönnyen, a fizetéskor (két deci vörös bor 180 Ft-ért) azért sikerült annyit megtudni, hogy a Puhl-élménybeszámoló éjféltájban ért véget. A K. fiú ezután kocsiba szállt, de hogy hol és kivel szórakozott, azt felszolgálónk nem akarta tudni. K. urat, a tulajdonost hiába kerestem.
Persze
Izsák polgármestere már előre megmondta,
hogy K. úr úgysem áll kötélnek. Mást is mesélt K. Szabó József. Õ állítólag már többször is kérte a helyi káembéseket, hogy fékezzék meg a helyi "autós aranyifjúságot". ("Aranyifjú, ugye, vagy vállalkozó, mostanában inkább vállalkozónak mondják.") A szervek azonban túlterheltségükre hivatkozva elhajtották az okvetetlenkedő polgármestert. Hétfőn fölhívta a kecskeméti kapitányt, hogy jelezze: az izsákiak zúgolódnak, az a közvélekedés, hogy most sem lesz bűnhődés, kifejezetten rendőrellenes a hangulat, s korábbi kiderítetlen, gyanús eseteket emlegetnek. A rendőrkapitány kikérte a maga és testülete nevében e feltételezéseket, majd azt ígérte, minden rendben lesz. "Kedden reggel már ő telefonált, hogy valaki ellopta a vérmintát, és hogy a kecskeméti rendőröknek ez mekkora szégyen." K. Szabó polgármester szóhoz sem tudott jutni.
"Azzal, hogy
gazember van köztük,
semmi újat nem mondott a főkapitány", jegyzi meg indulatosan a temetőhöz közeli italmérésben egy középkorú férfi, aki jól ismerte N.-éket, az áldozatokat. "A temetésen nem volt tüntetés, mindenki magába fojtotta dühét - magyarázza. - Mit tehetünk, ez az élet rendje. Pénzzel mindent meg lehet venni. Egy rendőrt miért ne lehetne?!"
Az N. családot a halálos gázolás körülményeinek felderítésében képviselő ügyvéd, Homoki Tamás bizakodóbb. Véleménye szerint a vérminta csak egy a bizonyítékok közül. "Az orvosi látlelet, a szonda, a mentősök és a tanúk, mind-mind egy-egy láncszem. Márpedig ezek igazolják, hogy a K. fiú ittas volt, amikor a baleset történt. A szakértői vélemények egyértelműen megállapították, hogy százon fölüli sebességgel hajtott, amikor belerohant N.-ék Trabantjába." K. Ferenc jelenleg is előzetes letartóztatásban van, s a közhangulat miatt egy darabig valószínűleg ott is marad, a saját biztonsága érdekében jobb így. A Bács-Kiskun Megyei Ügyészség Nyomozóhivatalának vezetőhelyettese, dr. Horváth István azt mondja, a fegyelmi eljárás alá vont rendőrök ellen ez idáig nem indult büntetőeljárás. "Hivatali bűnpártolás ügyében nyomozunk, és egyetlen ember kivételével, aki szabadságon van, már minden érintett rendőrt kihallgattunk." Az ügyész szerint a többség kizárható, "maradtak páran, de ez velük szemben egyelőre még nem jelent alapos, de még csak egyszerű gyanút sem. Felelősséggel azt sem mondhatom, hogy ebben az ügyben eredményesek leszünk, de nem csinálnánk, ha nem bíznánk ebben." Hogy a megyei rendőrfőkapitány helyettese a gyanúsítottak között van-e, arra nem kaptam választ. Meglehet, hogy "kizsarolják a három alacsonyabb beosztású rendőrből, hogy vigyék el a balhét", vélekedik Homoki ügyvéd. "Közvetett módon rákényszerítik őket, hogy beszéljenek."
- tódor -
