Az "egyenruhás bűnözés" ellen született májusi Btk.-módosítással a Fidesz viszont kivette e fegyvert a Jobbik és szabadcsapatai kezéből. Ám ez csupán tüneti kezeléshez elég: ha a kormány nem képes enyhíteni a szociális feszültségeket, a radikálisok tovább erősödhetnek. A TÁRKI és a Szonda Ipsos júliusi felmérése szerint a Jobbik jelenlegi támogatottsága ismét nőni kezdett: a teljes lakosság körében 8-9 százalékos, a biztos pártválasztók között pedig 15 százalék körül mozog. Ez közelít az országgyűlési választás eredményéhez. A Szonda Ipsos szerint ma úgy 650 ezer biztos Jobbik-szavazó van az országban, vagyis "egy most vasárnapi" választáson a szavazataik száma ismét meghaladhatná a 850 ezret.
Ugyanakkor szó nincs stabilitásról. Az őszi parlamenti idény alatt a párt házon kívüli aktivitása erősen alábbhagyott: ritkultak a rendezvények, lakossági fórumok és - kis részben a szabálysértés miatt kiróható helyszíni bírság emelése, de főleg a frakció elszigetelődése miatt - elmaradtak a látványos gárdafelvonulások is. A 12 ezresre duzzadt tagságon belül komoly feszültségeket keltett, hogy az országgyűlési frakció úgymond "leszakadt" a pártszervezetről, és jórészt emiatt a tavalyi önkormányzati választásokon - főleg a nagyvárosokban - gyengén szerepelt a párt. Augusztustól februárig alig szerveztek utcai megmozdulásokat, miközben az LMP, az MSZP és a civilek egymás után tüntettek az Alkotmánybíróság védelmében. Hiába taszított el magától a kormány több százezer szavazót, hiába volt a Jobbik a legaktívabb a parlamentben, a párt tél elejére közel kétszázezer szimpatizánst vesztett, támogatottsága a teljes népességben 5 százalékra apadt. Nem is meglepő ez, hiszen 2003-ban a Jobbik gyakorlatilag az "utcán" született, 2006-ban ott erősödött meg, és a parlamentbe jutás pillanatáig őrizte mozgalmi jellegét.
Népszerűsége csak február elejétől kezdett visszakapaszkodni, miután Vona Gábor pártelnök a Borsod megyei Lak településén - egy állítólag cigányok által elkövetett gyilkosság okán, fáklyás gyászmenet keretében - újra terepre vitte a pártot, nyílt harcot hirdetve a "cigánybűnözés" ellen. A gyöngyöspatai etnikai konfliktus már egy pontosan tervezett és kivitelezett kísérlet volt; a pártlap (barikad.hu) első helyszíni riportjától kezdve a Szebb Jövőért Polgári Egyesület megjelenésén át a polgármester lemondatásán keresztül az időközi választáson elért győzelemig. Gyöngyöspata aktivizálta és fellelkesítette a kapcsolódó szervezeteket, a "cigánybűnözés" és a közbiztonság problémaköre a híradások középpontjába került, a párt pedig elfoglalta a települést: a 2010. őszi önkormányzati választásokon 5,8 százalékkal utolsó helyen szerénykedő Juhász Oszkár a múlt hónapban a voksok 34 százalékával lett polgármester.
Nem áll össze
A terepre visszatérés a tagság és a holdudvar - több tucat, a párthoz lazán kötődő szélsőjobboldali szervezet - lázongását megelőzendő elkerülhetetlen volt. De ezt indokolta az a felismerés is, hogy csupán parlamenti politizálással nem érik el a döntően kistelepüléseken élő szavazóikat. Ráadásul tavaly nyár óta a fideszes törvénygyár számos esetben nyúlt olyan témához, ami eredetileg a Jobbik választási programjában szerepelt. Ennek első hullámáról, többek között a Trianon-emléknap kijelöléséről már tavaly beszámoltunk (lásd: "Estére már mi vagyunk többségben", Magyar Narancs, 2010. július 15.). Amint arra a Policy Solutions intézet tavaly év végi elemzése rámutatott, ha más formában is, de csak a Jobbik programjában szerepelt a magánnyugdíjpénztárakban felhalmozott vagyon államosításának és a multinacionális cégek megadóztatásának terve. Ugyancsak a radikálisoktól származik az általános iskola felső tagozatai számára kötelező, határon túli osztálykirándulások ötlete - e kezdeményezéseket a Jobbik-frakció meg is szavazta. Nyíltan szintén csak a Jobbik vállalta, hogy - ha rajta múlik -, mind a "Magyarország keresztény gyökereire", mind a Szent Koronára hivatkozás szerepel majd az ország új alaptörvényében; de ide sorolhatjuk Orbán Viktor újabb külpolitikai mániáját is, hisz a jobbikosok már a választási programjukban az orosz és kínai gazdasági kapcsolatok elmélyítését javasolták.
A radikális párt kénytelen rendre a "saját pályáján" szorongatni a Fideszt: az elszámoltatásnak és a közbiztonság helyreállításának, a devizahitelesek megsegítésének sürgetésével Vonáék a Fidesz - Jobbik által is vállalt - kampányígéreteit kérik számon. Szabó Gábor pártigazgató mégsem ért egyet azzal, hogy a Fidesz a főbb politikai témákban nem hagy levegőt a Jobbiknak. Szerinte a kormány folyamatosan szolgáltat muníciót a politikai vitákhoz, például az igazságtalan adórendszerrel, vagy most épp az önkormányzati rendszer átszervezésével és a munka törvénykönyvének átírásával. Mi több, a Jobbikot ma már a Fidesz demokráciafelfogása is zavarja. "Jó volt úgy, ahogy volt" - mondta lapunknak a pártigazgató az eddigi választási törvényre, önkormányzati törvényre és az Alkotmánybíróság jogköreire utalva.
Szabó Gábor elismerte, hogy ősszel voltak problémáik, viszont "ez év eleje óta újra sűrűsödnek a lakossági fórumok és a választókerületi gyűlések. A sokéves kampány rengeteg energiát felemésztett, most viszont nyugodtabbak lettek a munkakörülmények: 2007 második fél éve óta nem volt lehetőség annyi időt fordítani a párt szervezésére és megerősítésére, mint most."
A vezetők állítják, hogy a Jobbik és a Fidesz politikusai között nincsenek informális egyeztetések, a Fideszhez fűződő viszony a lapunknak telefonon röviden nyilatkozó alelnök, Novák Előd szerint is "igen hűvös". Szabó szerint a kormány elvtelen politizálást folytat, és érzékelhető, hogy olykor egyes fideszes képviselők sem azonosulnak a kormány "nemzetietlen" döntéseivel. Amikor például a Jobbik név szerinti szavazást kért a történelmi egyházakról szóló voksoláskor (merthogy a kormány a felsoroltak közé vette a Hit Gyülekezetét is), sok KDNP-s inkább kiment a teremből, míg a fideszes Wittner Mária és Kulcsár József a jobbikosokkal együtt nemmel szavazott. "Jelenleg nem tudok elképzelni olyan helyzetet, hogy valaha összeálljunk velük."
Életterek
A Szonda Ipsos tavaly márciusi elemzésében arról írt, hogy a Fidesz és a Jobbik között hezitáló félmilliós szavazóréteg dönt majd arról, meglesz-e az új kormány kétharmados többsége. A potenciális Jobbik-szavazók közel fele még az utolsó hetekben is azon vacillált, kire voksoljon: az eredmény ismert. Mindezek nyomán a Jobbik vezetése logikusan gondolkodik, amikor a kormányból kiábrándult - a Szonda Ipsos friss adatai szerint legalább 900 ezer főnyi - szavazótábort igyekszik megszólítani, miközben folyamatosan megkérdőjelezi a Fidesz "nemzeti elkötelezettségét". "Sokan kigúnyolták már azon mondatomat, hogy az emberek kétharmada jobbikos, csak még nem tud róla, de ezt ma is tartom. Ezt itt és most meg is tetézem: a fideszesek kétharmada jobbikos, és a szíve mélyén tudja is" - fogalmazott két hete Karácsony Gergely LMP-s frakcióvezető-helyettesnek címzett nyílt levelében a Jobbik-elnök. Vona a zöldpárti képviselő Népszabadságnak adott interjújára reagált, amelyben Karácsony fölvetette egy összellenzéki "alkotmánykorrekciós szövetség" eshetőségét "a versengő pártrendszer eredeti feltételeinek visszaállítására". Vona a válaszában kizárta, hogy a Jobbik valaha együttműködjön az MSZP-vel vagy az LMP-vel. A Fidesztől nem határolódott el ilyen határozottan, de abban egyértelmű volt, hogy jelenleg a kormány a Jobbik fő politikai ellenfele. A Jobbik valóban folyamatos össztűz alatt tartja a Fideszt: a Republikon Intézet tavaszi ülésszakról készített felmérése szerint a jobbikosok napirend előtti felszólalásainak 58 százaléka támadja a kabinetet, és csupán 14 százaléka ostorozza a Gyurcsány- és az Orbán-kormányt egyszerre.
Csakhogy a "cigánybűnözésen" és a "közbiztonságon" kívül kevés saját témát tud felhozni a párt, szavazóikat viszont alig is érdeklik a szakpolitikai viták. Momentán úgy fest, hogy a Jobbik sokkal inkább a szélsőjobboldal egyben tartásával, semmint az ingadozók visszacsábításával vagy a Fidesztől leszakadók meggyőzésével tudja növelni táborát. Ez is magyarázza az elmúlt két hónapban sűrűsödő, nyíltan antiszemita és rasszista kiszólásokat - parlamenten belül és kívül. Hiába mozdult azonban a további szélsőségek irányába a Jobbik, a májusi Btk.-szigorítással csapdahelyzetbe került. A jogszabály értelmében ugyanis akár hároméves letöltendő börtönbüntetést kockáztatnak az "egyenruhában bűnözők": a látványos demonstrációk lehetősége szűkül. A Jobbik előtt egyelőre nem maradt más út, mint hogy az általa vezetett négy településen - Hencidán, Hegyháthodászon, Tiszavasváriban és Gyöngyöspatán - próbáljon "példát" mutatni, lehetőleg minél nagyobb hírverés mellett.
Szabó szerint bár a párt anyagilag rendben van, de "arra nincs kapacitásunk, hogy átvegyük a kormányzat feladatait, és célzottan erősítsünk meg egyes konfliktustól sújtott régiókat, településeket". Az önkormányzati rendszer kiszélesítésével részönkormányzatok létrehozását célzó javaslatuk viszont jól jelzi, tartanak attól, hogy a Fidesz az önkormányzati törvény újraírásával tovább szűkíti mozgásterüket. A párt augusztus 3-i közleményében azért aggódik, hogy a kormány felszámolja vagy regionális közigazgatási szervek alá vonja a kétezer főnél kisebb lélekszámú települések önkormányzatait - és ez valóban végzetes csapást mérne a Jobbikra.
Annál is inkább, mert a Jobbik az év eleje óta újrakezdte az alulról építkezést, különös tekintettel az általa vezetett kelet-magyarországi településekre. Ezt a munkát a múlt évben elhanyagolták: Szabó tájékoztatása szerint jelenleg 840 körüli a Jobbik-szervezetek száma - és ez alig több, mint tavaly ilyenkor. A néhány száz fős községekben, falvakban - főként keleten - helyenként így is erősebbek a Fidesznél, de a 10 ezernél nagyobb lélekszámú városok közül is csak néhányban nincs jelen a párt. "Egy ötszáz fős faluban aktívan működő szervezet helyenként sokkal hatékonyabb tud lenni, mint egy többezres, szekularizált városi kerületben működő, akár ötvenfős szervezet. A kisebb településeken közvetlenebbek az emberi kapcsolatok, és a médiának sincs akkora befolyása az emberekre" - magyarázza az igazgató.
Elhúzni a szélen
Polgármestereik eddig maguk próbáltak boldogulni: Hencidán Szémán László például azt találta ki, hogy szerény pénzjutalmat kap az, aki bejelent egy bűncselekményt. A Jobbik vezette települések az elmúlt hónapokban viszont már aktívan összehangolják közrendvédelmi programjaikat. Juhász Oszkár júliusi megválasztása másnapján arról beszélt, hogy az "érpataki modellt" kívánja megvalósítani a Heves megyei községben (lásd erről Modellkísérlet című keretes írásunkat). Az viszont kérdés, képes-e a Jobbik a helyi sikereiből országos politikai ügyeket kreálni látványos menetelések nélkül; a szélsőjobboldali holdudvar ugyanis aligha elégszik meg azzal, hogy képviselőik rovásírásos helységnévtáblákat helyeznek el országszerte. A Jobbik erősödése szempontjából továbbra is az a kulcskérdés, hogy a kormány gazdaságpolitikája mennyire élezi ki a szociális konfliktusokat az ország keleti részében.
Az építkezés és a radikális mozgalmakkal való aktívabb kapcsolattartás mellett megmarad - és durvul - a párt kirekesztő retorikája. Tavasszal a parlamentben rasszista, homofób, antiszemita mondatok hangoztak el jobbikosoktól, a párt internetes televíziója, az N1 pedig már-már államférfiként emlékezett Hitlerről a születésnapján. Mint minden évben, a Jobbik politikusai idén is felléptek a vasárnap véget ért verőcei Magyar Szigeten. Angliában néhány napja nagy vihart kavart, hogy a The Sun riportere lencsevégre kapta a Jobbikkal baráti kapcsolatot ápoló Brit Nemzeti Párt alelnökét, Chris Hurstöt, amint náci karlengetéssel tombol a norvég mészáros, Anders Breivik egyik kedvenc előadójának verőcei koncertjén. Nem mellesleg a riport neonáci relikviák egész sorát mutatja be felvételein; és a brit nacionalista párt már másnap kizárta soraiból alelnökét. De a Jobbikot ez sem zavarta: Vona Gábor pár nappal később maga is részt vett a fesztiválon. A párt Izrael-ellenes elkötelezettségét szemlélteti, hogy több nyugat-európai - az iszlám bevándorlást ellenző, helyenként a cionista elvekkel szimpatizáló - szélsőjobboldali szervezettel is megromlott a kapcsolatuk. A vezetésnek az sem tetszett, hogy Morvai Krisztina - párton kívüli - EP-képviselőjük belépett az Európai Szövetség a Szabadságért nevű euro-szkeptikus, Izrael-barát szervezetbe. (Morvai pár nappal később rögvest ki is lépett az osztrák FPÖ vezette nemzetközi szövetségből.) Kérdésünkre mindenesetre mind Szabó, mind Novák Előd visszautasította, hogy a Jobbik rasszista vagy antiszemita párt lenne. "Nem kollektivizáljuk Izrael állam tetteit a palesztinokkal szemben, de nem kollektivizáljuk az izraeli tőke akcióit sem" - mondta Szabó. Lenhardt Balázs jobbikos képviselő néhány héttel ezelőtti parlamenti kijelentése - miszerint "az MTK zsidó csapat, ezért nem szeretjük" - szerinte csak magánvélemény volt, de mint mondja, habitusbeli különbségek minden pártban vannak. Meg aztán, ahogyan a pártigazgató fogalmazott "a Balázsból valószínűleg csak előtört a vérmes futballszurkoló".
Modellkísérlet
A Debrecen és Nyíregyháza között fekvő, 1700 fős Érpatakot az elmúlt hónapokban a Nyírség "mintaközségeként" emlegeti sok jobboldali megszólaló. Orosz Mihály Zoltán független polgármester szerint ugyanis 2007-es megválasztása óta évről évre kétharmadával csökken a bűncselekmények száma. Orosz régóta közeli kapcsolatot ápol a jobbikosokkal: volt gárdatag, gyakran mutatkozik betyárruhában, és előszeretettel élteti Szálasi Ferencet a különböző önkormányzati rendezvényeken. Orosz - aki ötleteivel hónapok óta turnézik különböző kelet-magyarországi településeken - szerint a koncepció alapja a "rend" és "a közösséget szolgáló, illetve romboló egyének" megkülönböztetése. Noha visszatérően hangsúlyozza, hogy a rendtartás nem etnikai alapon zajlik, vállalja azt is, hogy "a cigányságot igenis meg kell nevelni". Ennek szellemében hangolták össze a munkát a városvezetés, a helyi rendőrség, a jegyző, a családvédelmi szervek és a - külterületek gondozása, illetve a falopások megakadályozása végett felállított - mezőőrség között. Minden rendelkezésre állási támogatásban részesülő segélyest berendelnek közmunkára. Aki ezt megtagadja, vagy nem végzi el a kirótt feladatot, attól akár három évig megvonható minden szociális juttatás - és Érpatakon zéró tolerancia van. Tapasztalatairól Orosz az avasi lakosokhoz írt 2009-es nyílt levelében is részletesen beszámol: "A közmunkának azon túl, hogy megszépült a település, van egy másik fontos előnye, mégpedig az, hogy a tartozások a munkabérből behajthatók, csak akarni kell és bátorság kell a végrehajtáshoz, egyszerű: néhány nappal a bérfizetés előtt egyeztetni kell az adóügyi előadóval és a közszolgáltatókkal, és ők berögzítik a számlára az aktuális inkasszókat, és utána kell utalni a béreket. Akkor is ki kell hozni őket munkára, ha netalán a postás 54 ezer Ft-ot visz nekik segélyként havonta, és a munkabér a napi 6 óra után csak 46 ezer Ft lesz, és ez nagyon nem fog nekik tetszeni."
Télen az érpataki modell újabb rendelkezéssel bővült: az 1993-as, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényhez képest a rendelet további feltételhez köti az aktív korú, ellátást kérelmező személy szociális juttatásra jogosultságát. A helyi rendelet oldalakon keresztül részletezi, mit vár el "a lakókörnyezete higiénikus állapotának (...) a ház és annak állaga, udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos és az úttest kezdetéig terjedő területe, az előtte lévő járda és közterület tisztán és rendben tartására". Orosz szerint apelláta itt sincs, a gyámügyi ellátás pedig hatékonyabban működik, mióta az illetékesek akár rendőrökkel is ki tudnak menni a problémás családokhoz.
Juhász Oszkár gyöngyöspatai kampányában nemcsak Orosz, hanem Fülöp Erik tiszavasvári jobbikos polgármester is aktívan részt vett. Tiszavasvári városvezetése a "keleti nyitás" jegyében iráni és kínai befektetőkkel tárgyal - a pártvezetés aktív támogatásával. Juhász győzelmi beszédében hangsúlyozta, hogy a tiszavasvárihoz hasonló "csendőrség" felállítását tervezi - ez Tiszavasváriban áprilisban alakult meg. A kormány gyorsan lépett, és kiegészítette az 1999-es, a szabálysértésekre vonatkozó rendeletet azzal, hogy "aki közterületen vagy nyilvános helyen olyan, a közbiztonság, a közrend fenntartására irányuló tevékenységet végez, amelyre jogszabály nem jogosítja fel, vagy ilyen tevékenység látszatát kelti, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható".
Csakhogy Tiszavasváriban a helyi hatóságokkal együttműködő önkéntesek őrzik a csendet, lényegében városőrökről van szó, csak a nevük más. Hatósági jogosítványaik nincsenek, viszont tevékenységüket értelemszerűen a jobbikos önkormányzat ellenőrzi. Van viszont egyenruhájuk, és a viselése kötelező: "...fekete nadrág, galléros nyakú fehér ingpóló, melynek (...) a hátán Csendőrség felirat látható, fekete dzseki, (...) hátulján Csendőrség felirattal, fekete baseballsapka." Noha egyelőre csak tízen vannak, a polgármester szerint "már a puszta jelenlétükkel is sokat javítanak a városlakók relatív közbiztonságérzetén". Az egyelőre nem világos, hogy a Btk.-szigorítás alapján a Belügyminisztérium - ha akarná - kilőhetné-e a csendőrséget. A jobbikosok attól tartanak, ha netán nem, a Fidesz előbb-utóbb hoz egy erre is alkalmas jogszabályt.
