A jobboldali sajtó pénzügyi helyzete: A Nemzet-védelem stratégiái

  • Gavra Gábor
  • 2002. szeptember 5.

Belpol

A tavaszi országgyűlési választás ellentmondásos következményekkel járt a hazai jobboldali sajtóorgánumokra nézve: a politikai főszezon, majd Orbán Viktor előfizetésre szólító felhívása jelentősen föllendítette a Magyar Nemzet, a Heti Válasz és a Magyar Demokrata eladott példányszámát. A példányszám-emelkedés azonban nem járt együtt a "másik nyilvánosság" lapjainak pénzügyi felfutásával. A következőkben a Magyar Nemzet és a Heti Válasz helyzetét vizsgálva keressük az ellentmondás okait.

A tavaszi országgyűlési választás ellentmondásos következményekkel járt a hazai jobboldali sajtóorgánumokra nézve: a politikai főszezon, majd Orbán Viktor előfizetésre szólító felhívása jelentősen föllendítette a Magyar Nemzet, a Heti Válasz és a Magyar Demokrata eladott példányszámát. A példányszám-emelkedés azonban nem járt együtt a "másik nyilvánosság" lapjainak pénzügyi felfutásával. A következőkben a Magyar Nemzet és a Heti Válasz helyzetét vizsgálva keressük az ellentmondás okait.AMagyar Nemzet (MN) olvasói néhány hete nap mint nap találkoznak Liszkay Gábor lapigazgató-főszerkesztő nekik szóló üzenetével a címoldalon. Liszkay néhány soros üzenetében a szeptember elsejével bekövetkező "jelentős mértékű" áremelésre készíti föl a napilap olvasótáborát, amit a "Magyar Nemzet felszámolására törekvő jelenlegi hatalom" részéről jelentkező "kormányzati nyomással" indokol. (Az emelés megtörtént, 98-ról 145 forintra.) Ugyanerre vezette vissza a lap nehézségeit az MN szerkesztőségének az interneten terjesztett Kormányzati támadás a Magyar Nemzet ellen című, június 29-én kelt közleménye, mely szerint "a szigorúan titkos állományú D-209-esnek az egyetlen nyílt hangú ellenzéki politikai napilap is túl sok". Liszkay és a szerkesztőség álláspontja szerint a "Magyar Nemzet elleni kormányzati támadás" a gyakorlatban a lap nyomdai szerződésének felmondásában és az MN-ben reklámozók számának csökkenésében érhető tetten. A szerkesztőség "az állami tulajdonú nyomda és a kiadónk közti szerződéses viszonyba való kormányzati beavatkozást nem csupán a sajtószabadság elleni támadásként értékeli, hanem a demokrácia lábbal tiprásaként is, amelyért a felelősség Medgyessy miniszterelnököt terheli". Liszkay szerint "a hirdetések gyakorlatilag eltűntek az újságból. Ma már ott tartunk, hogy magánhirdetőinket is megfélemlítik". A Narancs megkereste Liszkay Gábort, arra kérve, hogy világítsa meg utóbbi kijelentése értelmét, ám a lapigazgató-főszerkesztő lapzártánkig nem válaszolt kérdéseinkre. Annyi mindenesetre bizonyos: a kormányváltás előtt sem magánhirdetők álltak az MN reklámozói rangsorának élén.

Álomalapítás

A ma az ország második legolvasottabb politikai napilapjaként számon tartott Magyar Nemzet 2000 tavaszán az egykor a Postabank sajtóholdingjába tartozott patinás nevű lapelőd és a Napi Magyarország egyesítésével nyerte el mai formáját. Az ügylet több tényezője is vihart kavart a honi közéletben: egyrészt heves tiltakozást váltott ki, hogy a több mint hat évtizedes múltú értékes brand a Mahirnak csupán egymillió forintjába került; másrészt a mérsékelt jobboldal tekintélyes személyiségei (köztük Mádl Ferenc jelenlegi államfő) amiatt háborogtak, hogy az MN cégére alatt 2000 áprilisától az azonos nevű lapelődnél radikálisabb hangvételű Napi Magyarország szerkesztősége folytatta működését.

A lapegyesítés után ugyanakkor a Magyar Nemzet példányszáma azonos nevű elődjéhez képest jó harmincezerrel emelkedett, és a következő másfél évben az eladott példányszám hatvanöt és hetvenezer között stabilizálódott - 2001 utolsó negyedévétől pedig dinamikusan kezdett emelkedni.

Az új MN sikeréhez hozzájárult, hogy kiadója, a Mahir Lapkiadó Kft. még 1999 kora nyarán megszerezte a Szerencsejáték Rt.-től a Sportfogadás című lap kiadási jogát. Értesülésünk szerint a Szerencsejáték Rt. és a tulajdonában álló, a Sportfogadást 1999-ig kiadó Fortuna Kft. új vezetésében már 1998 őszén felmerült, hogy a lapot a Napi Magyarország mellékleteként adják ki, ám erre csak másfél évvel később, az új MN létrejöttekor került sor.

A Szerencsejáték Rt.-nek a 2002-es kormányváltás után kinevezett vezetése hozzákezdett a társaság elmúlt évekbeli nagy horderejű szerződéseinek felülvizsgálatához. A Sportfogadás ügyéről Székely Gábor, az rt. új vezérigazgatója július 27-én még optimistán nyilatkozott a HVG-nek: "Bízom benne, hogy a Sportfogadás visszaszerezhető" - mondta ekkor, a Narancs egy hónappal későbbi megkeresésére viszont már így fogalmazott: "A Szerencsejáték Rt. nem tudja felmondani a Sportfogadás kiadásáról kötött szerződést." Székely hozzátette: annyit sikerült elérniük, hogy a Szerencsejáték Rt.-nek ne kelljen kifizetnie a Nemzet Kft. számára a Sportfogadás fejlesztésére szánt évi 297 millió forintot (áfa nélkül).

2000 áprilisa és 2001 decembere között az MN egyetlen jobboldali napilapként, konzervatív-liberális hagyományt megjelenítő nevével és a korábbi Napi Magyarország jobboldali radikális szerkesztőségével szolid példányszám-emelkedést produkálva az ország második legolvasottabb napilapjává vált. A Mahir Kft.-ben, melynek neve 2000 júniusában változott Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft.-re, Liszkay Gábor 2000 márciusában 80 százalékos tulajdonrészt szerzett. A 2001 harmadik negyedévéig stagnáló lapeladás a tavalyi év utolsó hónapjaiban - valószínűleg a forrósodó politikai légkörnek köszönhetően - emelkedni kezdett: az értékesített példányok száma 2001 negyedik negyedévében meghaladta a hetvenezres napi átlagot. (Forrás: a Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség honlapja, www.matesz.hu; a 2001. július 1-je előtti adatok auditáltak.) Az emelkedés üteme 2002 első negyedévében tovább gyorsult, az átlagosan eladott példányszám hetvenötezer fölé kúszott.

Talán ezen felbuzdulva határozta el a kiadó, hogy 2002 elején egymás után háromszor (január 1-jén, 15-én, majd február 1-jén) felemeli hirdetési tarifáit. A háromszori drasztikus emelés következtében az egész oldalas színes hirdetések ára egy hónap leforgása alatt 115 százalékkal (!) nőtt. (Forrás: Médiagnózis Bt., illetve a Nagyar Nemzet honlapja.) Mégis akadt hirdető, amely a költségek ilyen mértékű emelkedése után is a Magyar Nemzetben reklámozta szolgáltatását.

Akiknek semmi nem drága

A fentiek alapján meglepőnek tűnik, hogy az MN 2002 első fél évében befolyt hirdetési bevételei - az előző évinél több mint kétszeres áron - 28 százalékos emelkedést mutatnak 2001 hasonló időszakához képest. Ez azt jelenti, hogy bár az újság hirdetési felülete csökkent (hiszen az áremelkedés messze meghaladta a hirdetési bevétel növekedését), a hirdetők java alkalmazkodott a drasztikusan megemelt tarifákhoz. Adódik a kérdés: mely hirdetők voltak hajlandók megfizetni a több mint kétszeresükre emelt hirdetési árakat?

A Magyar Nemzet hirdetőinek a listáját 2000-től 2002 nyaráig a Szerencsejáték Rt. vezette. A lap tíz legnagyobb hirdetője közé 2001-ben és 2002 első fél évében nem küzdötte be magát magántulajdonú üzleti szervezet (lásd Top 10 című keretes írásunkat). A Narancs számítása szerint 2002 első hat hónapjában a tízmillió forintot meghaladó értékben hirdető szervezetektől származó bevétel 92,3 százaléka, az egymillió forint fölött költő hirdetőktől származó bevétel 84,1 százaléka származott állami cégektől, azaz: közpénzekből. Ugyanezek az arányok 2001-ben 80,9 százalék, illetve 73,6 százalék voltak - vagyis a hirdetési tarifák 2002 eleji megugrását követően a Nemzet-beli hirdetésekre fordított közpénznek a lap teljes reklámbevételéhez viszonyított aránya jelentősen megnőtt.

A Magyar Nemzet hirdetőinek a krémje nem a saját pénzéből reklámozott Orbán Viktor kedvenc napilapjában. Az újságban közölt hirdetésekre közpénzt áldozó szervezetek közel sem reagáltak olyan érzékenyen a 2002 elejei áremelésekre, mint a magánhirdetők; akkor is szívesen reklámoztak az MN-ben, amikor a politikai napilapok piacán a Nemzet számított a legkevésbé gazdaságos megoldásnak (lásd a Magyarország legdrágább napilapja című keretes írásunkat). Az elmúlt években a napilap legbőkezűbb hirdetőjének számító Szerencsejáték Rt. jelenlegi vezérigazgatója lapunknak elmondta: az rt. augusztus közepén éppen az olvasók elérésének költséges mivolta miatt mondta fel a Magyar Nemzettel kötött hirdetési megállapodást. Székely Gábor kijelentette: jogilag teljesen szabályos, ám pénzügyi szempontból előnytelen szerződésről volt szó. Az idei év első felében a Szerencsejáték Rt. 211 millió forint értékben hirdetett az MN-ben (ez az adott időszak teljes hirdetési bevételének 16 százaléka), a cég kivonulása tehát önmagában is komoly érvágás az újságnak.

Lapunk kalkulációja szerint 2002 első felében az MN teljes listaáras hirdetési bevételének több mint négyötöde származott a közszférából, így az állami és önkormányzati tulajdonú cégek, valamint állami és önkormányzati intézmények elfordulása az újságtól "a magánhirdetők megfélemlítése" nélkül is végzetesnek bizonyulhat a Nemzet Kft. számára.

Csúcsra járatva

Az MN példányszáma 2001 utolsó három hónapjában indult érezhető emelkedésnek. Az idei áprilisi választásokkal beköszöntött politikai csúcsszezon pedig elképesztő növekedési ütemet eredményezett: 2002 második negyedében átlagosan kilencvenhatezer fölé emelkedett az eladott példányszám, mára pedig - Liszkay Gábor szerint - "mindennap meghaladja a százezret". Az áprilisi belpolitikai nagyüzem lecsengése után a Nemzet nemcsak megőrizte, de tovább növelte olvasótáborát. Ebben a döntő szerepet alighanem Orbán Viktor játszotta, aki május végén többször is az MN, a Heti Válasz (HV) és a Magyar Demokrata (MD) előfizetésére, illetve vásárlására szólította fel követőit. A Magyar Nemzetre maradéktalanul igaznak tűnnek a lap szerzőjének, Molnár Tamásnak az eredetileg a Lovas-féle (az elmúlt hetekben megszüntetett) Sajtóklubról írott szavai: a lapot "a nemzeti érzelmű tömegpszichózis a jobboldal élére emelte", így az "közvélemény-formáló erővé" és "divatos politikai trenddé" vált. Kérdés azonban, hogy a megnövekedett olvasótábor és a "jelentősen megemelt" ár elegendő lesz-e a hirdetők elfordulása miatt kiesett bevételek legalább részbeni pótlására.

Nyomás, gyakorlás

A "Magyar Nemzet megszüntetését célzó kormányzati támadás" másik csapásiránya a szerkesztőség és Liszkay Gábor szerint a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. és a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft. között 2001. december 12-én létrejött nyomdai szerződés június végén történt, december 31-i hatályú felmondása. A szerkesztőség idézett közleményében kijelenti: "A Nemzet Kft. nettó 1,2 milliárd forintot fizetett tavaly az állami tulajdonú közlönykiadónak, ezáltal 100 lajosmizsei polgárnak és családjának adott megélhetést. Ez azonban a szegénységpárti D-209-est nem zavarja, aki - személyes bosszúvágyát kiélve - feltehetőleg intézkedett az ügyben a lapunk által kirobbantott ügynökbotrányt követően, miután a baloldali politikai elitnek köszönhetően ismét biztonságban érezhette magát az egykori titkosrendőr a miniszterelnöki székben." A szerkesztőségi kommüniké szerint az állami kézben lévő nyomda és a Nemzet Kft. közötti szerződés további fenntartása "a központi költségvetés érdekét szolgáló racionális döntés" lett volna.

E szerint a szerződés piaci árak mellett jött létre, hiszen ilyen feltételek mellett nevezhető "racionálisnak" további életben tartása. A Narancs által megkérdezett nyomdai szakember szerint önmagában nem meglepő, hogy az MN-t a Közlönykiadó Kft. lajosmizsei nyomdájában nyomtatták. "Csak a közlönyt nyomni sokkal drágább, mint ha van más, a rendszeres működést biztosító termék is" - fogalmazott az általunk megkérdezett szakember, aki szerint "nem egyértelmű nyereség az állam számára, ha a Magyar Nemzetet kiteszik Lajosmizséről".

Lapunk információi szerint a közlönynyomda és a Nemzet Kft. között 2001. december 12-én létrejött szerződés alapján a nyomda 19,40 forintos (az idézett nyomdai szakember szerint is piaci) áron vállalta a mellékletek nélküli, hétköznap megjelenő, húszoldalas Magyar Nemzet egy példányának kinyomtatását, míg a Sportfogadás (hetente háromszor megjelenő) négyoldalas kiadásáét 5 forint 60 fillérért. Ezek az árak alátámasztani látszanak az MN szerkesztőségének álláspontját, amely szerint racionális döntés lett volna a nyomdaszerződés fenntartása.

Csakhogy.

A Nemzet Kft. és a Közlönykiadó Kft. között 2002. január 9-én létrejött egy másik szerződés is, amely értesülésünk szerint azt tartalmazza, hogy a Közlönykiadó 2002-ben listaáron 103, kedvezményesen 98 millió forintért hirdet a Magyar Nemzetben. (2000-ben a Közlönykiadó Kft. az MN negyedik, 2001-ben pedig második legnagyobb hirdetője volt; 2002 első fél évében azonban még úgy is a harmadik helyre szorult, hogy jó előre teljesítette egész éves hirdetési kötelezettsége közel 70 százalékát.) Lapunk számításai szerint a második szerződésből befolyt összeg 7,5-8 százalékkal csökkentette az MN nyomdaköltségeit, ami nagyjából egy hónap összes lapszámának ingyenes nyomtatásával egyenlő. A 2001. decemberi szerződésben foglalt árakat piacinak nevező szakember szerint ugyanezen árak 7,5-8 százalékkal csökkentve már ráfizetést jelentenek a nyomda számára.

A Magyar Nemzethez közel álló informátorunk szerint a szerkesztőség világvége-hangulatának hatásos kommunikálása inkább a szeptemberi áremelés ügyes előkészítése, semmint a lap valós helyzetét tükröző pánikreakció. Mindenesetre szeptember elsejével a szerkesztőség megszüntette az újság internetes honlapjának naprakész frissítését, minden bizonnyal azért, hogy olvasóit a nyomtatott változat megvásárlása felé terelje. Mivel a lap jelenlegi anyagi helyzetéről, az áremelés várható hatásáról a legilletékesebbet, Liszkay Gábort nem tudtuk megkérdezni, az eddig megismert tények összegzésénél maradunk: egy patinás nevű, ám az elmúlt években "melegházi" körülmények között fölfuttatott napilap - miután elapadtak a négyötödrészt adóforintokból származó hirdetési bevételei, kiadója pedig a jelek szerint nem készült fel legalább részbeni, magánhirdetésekből történő pótlásukra - nehéz helyzetbe került. Kérdés, hogy a kiadó megpróbál-e betörni a magánhirdetők piacára, vagy a kényelmesebb megoldást választva kitart inkább a "magánhirdetők megfélemlítésének" teóriája mellett.

Gavra Gábor

Magyarország legdrágább napilapja

A 2002 elején végrehajtott hirdetési tarifaemelést követően a Magyar Nemzet immár nem csupán az ország második legolvasottabb, de (hirdetői szempontból) legdrágább politikai napilapjának címével is büszkélkedhet. A megállapítás a Szonda Ipsos felmérésén alapul, amely szerint a Magyar Nemzet 2002 első felében a Blikk, a Népszabadság, a Metro, a Nemzeti Sport és a Színes Mai Lap után a hatodik legolvasottabb országos napilap Magyarországon, a politikai napilapok mezőnyében pedig biztosan tartja a Népszabadság mögött elfoglalt második helyét, ám (a többi napilapnál jóval komolyabb vásárlóerejű olvasótáborral rendelkező Világgazdaságot és Napi Gazdaságot, továbbá az egész oldalas hirdetést a legritkább esetben közlő Expressz hirdetési újságot nem számítva) itt a legmagasabb az ezer olvasó hirdetők általi elérésének költsége (Cost Per Thousand, CPT).

Egész oldalas színes hirdetés megjelentetése esetén a reklámozó a Magyar Nemzeten keresztül 25 százalékkal drágábban ér el ezer olvasót, mintha a Magyar Hírlapban reklámozna; 90,5 százalékkal fizet többet ugyanennyi ember figyelmének felkeltéséért, mint ha a Népszavában próbálkozna; és 219,5 százalékkal drágábban céloz meg egy ekkora olvasótábort, mint ha a Népszabadságba adta volna fel hirdetését. A különbség oka a Magyar Nemzet által követett árpolitikában rejlik: miközben olvasótábora a Szonda Ipsos felmérése szerint 2002 első fél évében átlagosan a Népszabadság olvasóinak 29,5 százalékát tette ki, hirdetési tarifái elérték a legolvasottabb politikai napilap árainak 94,3 százalékát.

(Forrás: Szonda Ipsos)

TOP 10

A Magyar Nemzet hirdetőinek élcsoportja és listaáron számolt költésük 2002 első fél évében (a 2002 január-februári áremeléseket figyelembe vevő listaáron, forintban)

1. SZERENCSEJÁTÉK RT. - 210 983 000

2. MINISZTERELNÖKI HIVATAL - 133 162 000

3. MAGYAR HIVATALOS KÖZLÖNYKIAD" - 70 798 000

4. MAGYAR FEJLESZTÉSI BANK RT. - 64 428 000

5. ÁLLAMAD"SSÁG-KEZEL´ KÖZPONT - 49 286 000

6. MAGYAR KÖVETELÉSKEZEL´ RT. - 44 670 000

7. IFJÚSÁGI ÉS SPORTMINISZTÉRIUM - 34 804 000

8. KONZUMBANK RT. - 33 905 000

9. ELS´ MAGYAR INFRASTRUKTÚRA RT. - 32 200 000

10. ANTENNA HUNGÁRIA RT. - 29 205 000

(Forrás: Médiagnózis Bt.)

A Nemzet-építés farvizén: Heti Válasz

2001. tavaszi indulásakor a Heti Válasz mértékadó konzervatív-liberális médiumként határozta meg magát. Orbán Viktorról írt életrajzi művében Debreczeni József a lapindítás szándékát azzal magyarázta, hogy az exminiszterelnök így kívánt nyilvánosságot biztosítani az egy évvel korábban a Magyar Nemzetből kiszorult, az egykori antalli MDF holdudvarához tartozó értelmiségiek számára. Bármi volt is a hetilap elindításának oka, az Orbán-kabinet által létrehozott Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány (TTFK) kuratóriumának elnöke, Elek István egy percig sem rejtette véka alá, hogy indulásakor a közalapítvány közpénzből, másfél milliárd forintból vágott neki küldetése, azaz a hazai hetilappiacon uralkodó erőviszonyok kiegyensúlyozása teljesítésének.

Míg a Magyar Nemzetbe a hirdetőkön keresztül áramlott - listaáron számolva - évente mintegy másfél-két milliárd forintnyi közpénz, addig a Heti Válasz - a TTFK számára biztosított juttatásnak köszönhetően - nem szorult rá erre. A hetilapot mindenesetre nemcsak a magán-, de az állami tulajdonú reklámozók sem halmozták el megrendelésekkel. 2001 áprilisától decemberig a Heti Válasz hirdetői listaáron számolva mindössze 88,5 millió forintot hagytak a lapnál, 2002 első felében pedig 47,2 millió forintot. 2001-ben a listaáras hirdetési bevétel 57,6 százaléka származott közpénzből, 2002 első hat hónapjában pedig 75,5 százaléka.

A HV-t indulásakor a TTFK adta ki, néhány hónappal később viszont a kiadói jog a közalapítvány tulajdonában lévő, 2001. június 1-jén alapított Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft.-re szállt. Szintén 2001 júniusában, négy nappal a HV Kft. alapítása után hozta létre a TTFK a Netrióta Kft.-t, mely a gondola.hu című internetes újság üzemeltetője. A közalapítvány a HV Kft.-be 100, a Netrióta Kft.-be 70 millió forintot fektetett. A TTFK gründolási kedve az idén sem hagyott alább: a HVG 2002. július 6-i számában hozta nyilvánosságra, hogy a közalapítvány (az MDF történetében epizódszerepet játszott Liberális Fórum Alapítvány asszisztálása mellett) a jobboldal választási veresége után, május 8-án létrehozta a Szellemi Környezetvédelemért Alapítványt (SZKA), amelybe a TTFK 100, a Liberális Fórum Alapítvány 1 millió forinttal szállt be.

A TTFK gazdálkodásáról Elek István lapunknak elmondta: tévedés azt állítani, hogy a közalapítványnak 2001-ben a központi költségvetésből juttatott másfél milliárd forint a hetilap támogatása lenne. A HV-t és a gondola.hu-t üzemeltető kft.-k mellett a TTFK "a környezettudatos gondolkodás" elterjedését elősegítő civil szervezetek és kiadványok támogatásával is foglalkozik, továbbá önálló könyvkiadót működtet.

A kormányváltás után napirendre került a TTFK működésének felülvizsgálata. A Miniszterelnöki Hivatalból származó információink szerint a kormány egyelőre nem döntött a TTFK sorsáról; a lehetséges forgatókönyvek között a közalapítvány megszüntetése, illetve kuratóriumának átszervezése is szerepel. A Narancs kérdésére Elek István közölte: a kormányváltás óta sem hivatalos, sem informális értesítést nem kapott a Miniszterelnöki Hivataltól, hogy a kormányzat akár a TTFK megszüntetésének, akár a kuratórium átszervezésének gondolatával foglalkozna, sőt az elmúlt hetekben megkezdődött a közalapítvány kétéves költségvetésben megszavazott idei juttatása (500 millió forint) első fél évben elmaradt részének folyósítása.

A HV-re mindenesetre rájár mostanában a rúd: miután kenyértörésre került sor a Magyar ATV vezetői és Lovas István között, a Lovas-Bayer-féle pénteki Sajtóklubot Debreczeni József vezeti tovább. A Magyar Nemzet publicistája, Molnár Tamás és a Jobboldali Ifjúsági Közösség (JOBBIK) sietve árulónak nevezte az MDF egykori politikusát és Orbán Viktor életrajzíróját, a Heti Válaszban is publikáló Debreczenit. A JOBBIK közleményében a HV bojkottjára szólította fel a jobboldali közvéleményt. Erre reagálva Elek István annyit mondott lapunknak, hogy a szabadelvű-konzervatív értékrendet képviselő Heti Válasz szándéka szerint "nem egy politikai tábornak szól", ám ezzel a baloldali érzelmű olvasók körében nem ért el a várakozásának megfelelő sikert, és úgy tűnik, hogy az ellenségeskedés fenntartásában érdekelt jobboldali közvélemény-formálók rokonszenvét sem tudja elnyerni. Elek lapzártánkkor felmérhetetlennek tartotta a HV elleni jobboldali támadás következményeit, ám kifejezte abbéli reményét, hogy a lap eddigi irányvonalának képviseletével meg tudja tartani olvasóit.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.