A Legfőbb Ügyészség jó hírnév megsértése miatt pert kezdeményezett Tóth Károly szocialista képviselő ellen. A parlamenti ún. brókerbizottság tagjával szembeni eljárás során nem mellesleg eldőlhet: a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) Rt. egykori brókere, Kulcsár Attila kihallgatási jegyzőkönyvei nyilvánosságra kerülnek-e vagy sem. Ezeket ugyanis csak az ügyészség és a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal, valamint a gyanúsított védői ismerhetik.
A Legfőbb Ügyészség (LÜ) először a Fővárosi Bíróságra adta be keresetét Tóth Károly (MSZP), a nagyobbik kormánypárt nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó szakpolitikusa ellen. Utóbb az LÜ korrigált, s az illetékesség szerinti Békés Megyei Bíróságon támadta meg a békéscsabai lakos Tóthot. Az ügyészség az országgyűlési képviselő 2004. szeptember 17-ei, a Magyar Távirati Irodának (MTI) adott nyilatkozatának alábbi négy passzusát sérelmezi: "Nem járható út, ha a Legfőbb Ügyészség az ellenzéken keresztül üzengetve szivárogtat ki találgatásokra alapot adó részinformációkat a Kulcsár-üggyel kapcsolatban. (É) A Legfőbb Ügyészség és az Ügyészségi Nyomozó Hivatal jó lenne, ha abbahagyná az üzengetéses játékot. Ha tényleges információi vannak, akkor nem az ellenzékkel összejátszva, részinformációkat kiszivárogtatva, ezzel találgatásokra alapot adva történnének az ügyek az állítólagos Kulcsár-vallomás ügyében. (É) Ha vannak információik, dokumentumaik, akkor azt hozzák nyilvánosságra. (É) Nagyon jó játszótársat talált a Legfőbb Ügyészség Demeter Ervin képviselő úrban."
E nyilatkozat előzménye a Magyar Nemzet 2004. szeptember 17-ei számának címoldalán tálalt anyag (amely Kit korrumpált Kulcsár? címmel, Egy ismert személyt valószínűleg már meghallgattak tanúként alcímmel jelent meg). A cikk részben Demeter Ervin (Fidesz) brókerbizottsági elnök, egykori titokminiszter közlésére, részben a lap saját és máshonnan átvett információira épít. Demeter azt hangsúlyozta: elvárható, sőt szükséges, hogy az ügyészség legalább annyit közöljön a nyilvánossággal, "politikus-e a K&H egykori brókere által megvesztegetett személy". A Magyar Nemzet megszólaltatta Dobos Gabriellát, a Fővárosi Főügyészség szóvivőjét, aki a nyomozás érdekeire hivatkozva annyit közölt: az ügyészségi nyomozók vesztegetéssel gyanúsították meg Kulcsár Attilát. Innen már az újság gombolyítja tovább a fonalat: a Kék fény című tévéműsor alapján állította, hogy a húszmilliárd forint elkövetési, valamint tízmilliárd forint kárértékű sikkasztással és pénzmosás gyanújával vádolt Kulcsár tízmillió forint kenőpénzt adott át egy hivatalos személynek. A Magyar Nemzet szerint egy kormánypárti politikusról van szó, aki a pénzt a 2002-es parlamenti választás után kapta meg. A lap ügyészségi forrásokra hivatkozva megjegyezte: a K&H-ügyben már sor került egy ismert személy tanúkihallgatására; majd a bróker vallomásában említett állítólagos politikust kereste meg a lap, aki cáfolta a fentieket, s hangsúlyozta, ha közlik a nevét, pert indít az újság ellen - áll a cikkben. A sajtó-, helyreigazítási és személyiségi jogi perekben az elmúlt években igencsak otthonosan mozgó Magyar Nemzet végül is ennyiben maradt.
A Legfőbb Ügyészség Tóth Károly elleni keresete idézi az alkotmányt, az ügyészségről szóló törvényt, az Alkotmánybíróság egy határozatát, bizonyítandó, hogy a vádhatóság politikailag független, sem közvetve, sem közvetlenül nem utasítható, és tevékenységét nem más szerv általános irányítása alatt végzi. Végül az LÜ jelzi: minden, bűnügyről adott tájékoztatás során tiszteletben tartják az ártatlanság vélelmét, a személyes adatokat és a személyiség jogvédelmét; az ügyészségi tájékoztatás ugyanakkor nem terjedhet ki egy folyamatban lévő ügy érdemi részeire.
Az LÜ szerint mindezek fényében a bíróságnak azt kell vizsgálni, hogy Tóth Károly már idézett mondatainak milyen jelentéstartalmat tulajdonít a közvélemény. Nem lehet szó véleménynyilvánításról, illetve az alapjog gyakorlásának a szabadságáról, ha valaki valótlan tényt állít; ugyanis ez meghaladja a szabad véleménynyilvánítás határait - így az ügyészség. "A valóság az, hogy az ügyészség egyetlen pártot sem tájékoztatott, így üzengetéses játékot sem folytat a K&H-ügy gyanúsítotti kihallgatásainak körében" - hangsúlyozza a kereset. Mivel a kijelentéseket a törvényhozás egyik tagja tette, ezért a hitelesség látszatát keltve alkalmasak arra, hogy a közvéleményt befolyásolják, és az ügyészség rossz társadalmi megítélésének képzetét keltsék - summázza az LÜ beadványának lényegét.
Tóth Károly a Narancs érdeklődésére elmondta: egyedül az ügyészségnek van érdemi információja az ügyben, mert a vádhatóság végzi Kulcsár kihallgatását, és ezek jegyzőkönyveit sem kapja meg a rendőrség. "Kulcsár egy-egy kihallgatása után a Magyar Nemzetben és a parlamenti brókerbizottság ülésein olyan információk jelentek meg, amelyek összefüggésben lehetnek egymással" - fogalmazott a szocialista képviselő. Szerinte a Legfőbb Ügyészség ellene indított perének nem csupán tétje, hanem valódi tartalma is, hogy nyilvánosságra kerüljenek a K&H-ügy eddigi kihallgatásainak jegyzőkönyvei. "Ha összevetjük az ellenzéki lapban megjelenteket és a bizottsági üléseken elhangzottakat a jegyzőkönyvekben szereplő vallomásokkal, akkor tudunk érdemi választ adni a történtekre" - jegyezte meg a politikus. Tóth arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyon kicsi és jól behatárolható kör ismerheti a K&H-ügyben zajló kihallgatások jegyzőkönyveit. Ezért vélekedése szerint nem az a helyes magatartás, hogy a Legfőbb Ügyészség belső vizsgálat elrendelése nélkül keresetet indít az ellen, aki szóvá tesz bizonyos dolgokat. Az elmúlt napok történései mindenesetre kételyt ébresztettek Tóthban: például Polt Péter legfőbb ügyész és Demeter Ervin múlt hétfői titkos tartalmú találkozója, vagy az, hogy éppen a Legfőbb Ügyészség adatvédelmi részlegén dolgozik egy olyan személy, akit esetleg nem világítottak át.
A Legfőbb Ügyészség kontra Tóth Károly per február 21-én kezdődik a Békés Megyei Bíróságon.
Bod Tamás
