A melegek agyoncsapása és a Magyar Rádió: Bácsi kérem, hol lehet itt buzizni?

  • 1999. szeptember 29.

Belpol

Eltiltották két műsor vezetésétől Pálfi Balázst, a rádió Önazonos című melegműsorának szerkesztőjét. Pálfi a műsorszolgáltatási szabályzatot megszegve, válaszjegyzetet közölt Lovas István egy, a Vasárnapi Újságban elhangzott, melegeket sértő jegyzetére.
Eltiltották két műsor vezetésétől Pálfi Balázst, a rádió Önazonos című melegműsorának szerkesztőjét. Pálfi a műsorszolgáltatási szabályzatot megszegve, válaszjegyzetet közölt Lovas István egy, a Vasárnapi Újságban elhangzott, melegeket sértő jegyzetére.

Lovas István, a Magyar Demokrata szerzője július 18-án Türelem vagy szeretet címmel jegyzetet olvasott fel a Vasárnapi Újság című rádióműsorban. Egy bizonyos parlamenti párt prominens képviselői nem azért bukkannak fel a melegek rendezvényein, és mondanak ott beszédet, mert tolerálják a melegeket, hanem mert szeretik őket. Valamint a melegeknek a tradíciót, a hagyományos morált és a családot aláásó szerepét. A melegeket éppen a konzervatívok tolerálják, mert nem csapják agyon őket - hangzott el többek között a jegyzetben.

Pálfi Balázs, a Kossuth rádió szerkesztője, a havonta egyszer jelentkező Önazonos című meleg- műsor vezetője válaszjegyzetet írt, mert szerinte a Vasárnapi Újságban elhangzottak kimerítik az egyoldalú tájékoztatás, a hamisítás és az erőteljes intolerancia fogalmát. Lakatos Pál, a Vasárnapi Újság felelős szerkesztője nem volt hajlandó közölni Pálfi válaszjegyzetét, mert nem akart vitát nyitni a témáról. Pálfi saját műsorában olvasta fel jegyzetét, amelyben többek között ezt írja: köszönöm naccságos Lovas István konzervatív újságíró uraságnak, hogy szerény meleg személyemet nem csapja agyon. Boldog vagyok, hogy olyan társadalomban élek, ahol a közmorál még megakadályozza az agyonütésemet. Pálfi megosztja a hallgatókkal, hogy a Vasárnapi Újság nem volt hajlandó közölni válaszát, és hozzáteszi: tudjuk, a demokrácia megtanulása hosszú folyamat.

A válaszjegyzet közlése előtt Pálfi a kéziratot eljuttatta Lakatoshoz, hogy tudassa vele, mi fog elhangozni az Önazonosban. Lakatos telefonon közölte: etikátlannak tartja a jegyzet közlését, egyik műsor ne üzengessen a másiknak. Lakatos Pál még az augusztus 9-i Önazonosban elhangzott jegyzetet megelőzően levélben fordult Juhász Judit műsorokért felelős alelnökhöz, hogy vizsgálja ki az ügyet. Pálfit a rádió vezetése a Közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzat (KMSZ) megsértése miatt eltiltotta két Önazonos című műsor vezetésétől, ezt a tényt azonban nem lehetett közölni az Önazonos hallgatóival. A KMSZ leszögezi: a rádió műsorvezetői műsorukban nem nyilváníthatnak véleményt más műsorkészítőkről és műsorszámokról. Pálfi elismeri, hogy megszegte a szabályzatot, ám szerinte a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye éppoly fontos pontja a KMSZ-nek, mint az, ami alapján őt marasztalták el. A rádió vezetése azonban nem mért egyenlő mércével: nem marasztalta el a Vasárnapi Újság szerkesztőjét, mert műsorában egy kisebbséget sértő jegyzetnek adott helyet, holott a szabályzat ezt lehetővé teszi. A KMSZ etikai, magatartási szabályokról szóló részében leszögezi: a műsorszámok nem közelíthetnek egyoldalúan egy témához, illetve hogy a műsorkészítőnek meg kell akadályoznia, hogy egy harmadik személlyel szemben olyan vádak hangozzanak el, amelyekre az illető nem tud reagálni. Lakatos Pál a MaNcsnak azt mondta: a Vasárnapi Újság eddig mindig közölte a jogos tiltakozásokat, és amennyiben nem egy másik műsorkészítő keresi meg a műsort, hanem mondjuk egy melegszervezet, úgy közölte volna a választ. A rádió nem rólunk szól: a nyilvánosság előtt az egyik műsor hagyja békén a másikat - mondta Lakatos. Szerinte egy jegyzetírónak vannak olyan jogai, amelybe még a főszerkesztő sem szólhat bele.

A Pagoda című rádiós lap 7-8. számában Juhász Judit alelnök azt nyilatkozza: Lakatos Pál is megsértette a szabályzatot, amikor a belső vitáról dokumentumokat juttatott ki a Napi Magyarország szerkesztőségéhez. Juhász szerint Kondor Katalin hatáskörébe tartozik, hogy szankcionálja a szabálysértést. Lakatos viszont tagadja, hogy ő juttatta volna el a leveleket a Napi Maóhoz.

Szayly József adófőszerkesztő-helyettes elfogadja, hogy a Lovas-jegyzet érzékenységet sérthet, ám szerinte Pálfinak nem visszaüzennie kellett volna, hanem a KMSZ megfelelő pontjait alkalmazni. A KMSZ számos, a kisebbségek védelméről és az egyoldalú vélemények kiegyenlítéséről szóló pontja azonban Szayly szerint nem annyira konkrét, és szubjektívabban értelmezhető, mint a más műsorszámokról való műsorkészítői véleménynyilvánítás tilalma.

A Kossuth rádió két, nevét nem vállaló munkatársa szerint a Pálfi-botrány nem a melegekről, pláne nem Pálfi személyéről szól: szerintük az a kérdés, mit engedhet meg magának a Vasárnapi Újság felelős szerkesztője, továbbá mennyire tartja be a jobbról támadott Juhász Judit a KMSZ-t, akár ilyen, a munkatársak szerint nem túl lényeges ügyben is.

Az Önazonos hallgatói mindenesetre még egy alkalommal nélkülözik Pálfit.

V. Sz.

Figyelmébe ajánljuk

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.