Pedig minden jel arra utalt, hogy megismételt megyei közgyűlési választást kell tartani: az októberi önkormányzati voksoláson ugyanis egyaránt 20-20 mandátumot szerzett az MSZP és Fidesz-Polgári Frakció. A két fél hónapokon át képtelen volt megállapodni a 40 tagot számláló testület elnökének személyében és a bizottságok személyi összetételében. A mulasztásos törvénysértésre többször felhívta a figyelmet Balás István, a Regionális Közigazgatási Hivatal vezetője, aki végül kezdeményezte is a megyei közgyűlés feloszlatását és új választások kiírását. (Részletesen lásd: Az utolsó bástya, Magyar Narancs, 2006. december 21.) Február 20-án a pártok is
az önfeloszlatás mellett
határoztak: az MSZP és a Fidesz a korábbi szóbeli megállapodást írásba foglalva megerősítette, hogy február 23-án elfogadja a megyei hatáskörbe tartozó költségvetést, majd március 9-én együtt kimondják az önfeloszlatást, így biztosítva a lehetőséget az új választások kiírására. Ám Ambrus Zoltán petőfibányai fideszes képviselő a 23-i ülésen úgy döntött, hogy függetlenként ténykedik tovább. A szocialisták a személyi kérdéseket gyorsan a napirend elejére tették, és Ambrus szavazatával Sós Tamás megyei MSZP-elnököt választották meg a közgyűlés vezetőjének. Létrejöhettek továbbá - a kivonuló Fidesz-képviselők nélkül - a törvényben meghatározott bizottságok is.
Ambrus a lépését szűkszavú közleményében azzal indokolta, hogy így látta biztosítottnak a megyei intézmények zavartalan működését, illetve felesleges pénzkidobásnak tartja az új választásra elköltendő 50 millió forintot. Másnap családjával külföldre távozott síelni, s azóta is elérhetetlen a sajtó számára. Lapunknak sem vette fel mobiltelefonját, és családi házán is lehúzva találhatók a redőnyök.
Van is oka rá: már február 23-án este tüntetést szerveztek a lakása elé helyi polgári köri szervezetek, és a következő napokban megyeszerte arcképével ellátott plakátokon vádolták meg ismeretlenek haszonleső árulással. Sós Tamás kérdésünkre határozottan visszautasította, hogy az MSZP-nek bármi köze lenne Ambrus váratlan pálfordulásához. Mint mondta, ők is a közgyűlésen szembesültek az új helyzettel, és azzal, hogy a Közigazgatási Hivatal tájékoztatása szerint legkorábban csak április másodikán oszlathatta volna fel magát a testület, veszélyeztetve így a megyei intézmények működését. Az új helyzet miatt semmisnek tekintették a Fidesszel kötött megállapodást. Sós szerint amúgy érdekes fényt vet az eset a megyei Fidesz belső viszonyaira, ahol hasonló esetek már az előző ciklusban is előfordultak.
Így látja ezt a Fidesz vezetősége is, amely a párt személyi politikájának felülvizsgálatát sürgeti; Ambrust persze azonnal kizárta a pártból.
Heves megyei vélemények szerint súlyos személyes konfliktus feszült a petőfibányai fuvarozó vállalkozó Ambrus és a Vállalkozók Pártjából érkezve a Fideszben közgyűlési elnökjelöltségig jutott Herman István között. Ambrus a megyei Fidesz
egyik alapító tagja
és egyik alelnöke volt (a személyzeti ügyekért volt felelős). Fideszes információink szerint ténylegesen érezhető volt némi feszültség kettőjük között, de ennek Ambrus nem adott hangot; elkötelezett jobboldali aktivistaként volt elkönyvelve, ezért is keltett általános megdöbbenést az "átállása". Olyannyira, hogy a felső vezetés sugallatára máris lemondott Szabó Zoltán, Hatvan választókerületi Fidesz-elnöke, akihez területileg Ambrus is tartozott. (A megyében úgy mondják, Szabó az Ambrus család közeli barátja.)
A híreszteléseket Herman István cáfolja. Szerinte semmi jel nem utalt a történtekre még a közgyűlés előtti napon megtartott frakcióülésen sem, "ahol Ambrus édességet osztogatott". Ráadásul - egyes sajtóhírekkel ellentétben - egy esetleges új megyei választáson sem változott volna a listájuk első 20 helye, tehát Ambrus ismét képviselő lehetett volna. Herman szerint "az MSZP dicstelen, a választópolgárok akaratát semmibe vevő módon, csellel, fortéllyal szerezte meg a megye vezetését". A Fidesz véleménye szerint Ambrus nem is szavazhatott volna, mivel az általa is aláírt frakciószabályzat szerint kilépésével automatikusan lemondott mandátumáról a jelölő szervezet javára. Bár ezt az érvelést a Területi Választási Bizottság már visszautasította, a Fidesz fellebbez az Országos Választási Bizottsághoz, és polgári pert is fontolgatnak Ambrus ellen, mondván, ez "erkölcsi kötelességük". Herman ugyanakkor nem táplál vérmes reményeket, mivel - mint mondja - "ahol jog és erkölcs elválnak egymástól, ott a jog csapdájában vergődnek".
Amúgy az ügyön Heves akár nyerhet is, hiszen az egyetlen szocialista vezetésű megyében az MSZP aligha engedhet meg magának sikertelen éveket. Máris biztosnak látszik az M3 autópályát Egerrel összekötő gyorsforgalmi út megépítése, és a megyeszékhelyet elkerülő út is előbbre kerülhet a tervezett beruházásokban.
A kirakatszerepet elismerő
Sós Tamás előre tekint: "Azt szeretném, ha nyugalom lenne, és végre a fejlesztésekre tudnánk koncentrálni. Most helyreállt a törvényes működés, és mivel konszenzusra törekszünk a közgyűlésben, szeretnénk, ha a másik oldal is részt venne a bizottságok működésében." Sós szerint kétségkívül nőtt a megye lobbiereje, "ami segíthet a más megyékkel szembeni lemaradás ledolgozásában". Ebben az érdekérvényesítésben pedig ő személyesen is sokat segíthet a Regionális Fejlesztési Bizottság tagjaként, és mint az országos pártvezetéssel még a KISZ-es időkből jó kapcsolatokat ápoló közgyűlési elnök - véli a bábukat a megyei sakkszövetség élén is tologató Sós Tamás.
