A ScienNet tündöklése és bukása - Dehogy piramisjáték!

  • Becker András
  • 2010.01.07 00:00

Belpol

A vámparancsnokság tavaly ősszel csapott le a ScienNet nevű cégre, amely "törzsvásárlói klubot" működtetett. Felettébb aggasztó, hogy bár korábban a PSZÁF is vizsgálódott ott, nem tűnt neki gyanúsnak a "Gazdagodjon meg költekezéseiből!" szlogennel kampányoló társaság szisztémája, amely számos elemében igen hasonlít a piramisjátékra. A magyar ScienNet-hálózatnak novemberben 420 ezer magyar tagja volt.

A vámparancsnokság tavaly ősszel csapott le a ScienNet nevű cégre, amely "törzsvásárlói klubot" működtetett. Felettébb aggasztó, hogy bár korábban a PSZÁF is vizsgálódott ott, nem tűnt neki gyanúsnak a "Gazdagodjon meg költekezéseiből!" szlogennel kampányoló társaság szisztémája, amely számos elemében igen hasonlít a piramisjátékra. A magyar ScienNet-hálózatnak novemberben 420 ezer magyar tagja volt.

A magyarországi pilótajátékok eredete a rendszerváltás előtti idők homályába vész: a nyolcvanas évek közepe táján vált népszerűvé a klasszikus, mondhatni 1.0-ás változat: 15 000 forinttal lehetett beszállni "utasként" a "repülőbe". A piramis legalján a nyolc utas, fölöttük a négy steward, aztán két másodpilóta és legfelül a pilóta állt. Mikor teljessé vált a létszám (belépett a nyolcadik utas is), a pilóta "elszállt" a 120 000 forinttal. Mindenki eggyel feljebb lépett, és így létrejött két új "repülő", jöhettek az új utasok, most már 16-an. A jogi szabályozatlanság meg a korlátozott sajtónyilvánosság miatt e hálózatok addig működtek, míg volt elég beszálló, aztán különösebb hírverés nélkül megszűntek.

A szakág legnagyobb spílere kétségkívül a komlói Tribuszerné és az ő Tribu Bt.-je volt: 1994-es bukásakor 14 000 ügyfélnek tartozott mintegy 3,5 milliárd forinttal. A Tribu Bt.-vel lejárt a nyílt piramisjátékok aranykora Magyarországon: még feltűnt néhány kisebb kaliberű vállalkozó, mint például a hódmezővásárhelyi Mikroker Kft.: Magad Uram nevű játékának "befektetői" közel egymilliárdot buktak. Nota bene: a büntető törvénykönyv (Btk.) csak 1994 óta fenyegeti szankcióval a piramisjátékok szervezőit.

A módszerek azóta finomodtak, a piac és a szolgáltatások differenciálódtak. Az óvatosabb játékosoknak maradt a hálózatépítés valamelyik nagy MLM-cég (elsőként az AmWay) disztribútoraként, a merészebbek később a Globex-, Baumag- vagy épp a DT Diamond-ügy károsultjaiként tűntek föl a híradásokban. (Az MLM és a pilótajáték közötti különbségről lásd keretes írásunkat.)

Ez utóbbi cég történetében játszott fontos szerepet a ScienNet nemrég őrizetbe vett vezetője, a kettes számú törzsvásárlói igazolvány tulajdonosa, Leinemann Zsolt.

Üzletből üzletbe

A DT Diamond ügyében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2004-ben indult vizsgálata alapján kezdett nyomozni a BRFK. A DT Diamond csökkent értékű (szennyezett, hibás) gyémántokat "adott el" teljes értékűként azzal az ígérettel, hogy egy év után huszonegy százalékos felárral visszavásárolja azokat. A garancia a vevő számára maga a gyémánt volt, amit fizetés után a "certifikátokkal" együtt haza is lehetett vinni. A vádirat alapján minimum 600 ember hitte el Leinemannéknak, hogy az általa vásárolt drágakő a dél-afrikai De Beers által finanszírozott "értékfelzárkóztató program" keretében produkálja e csinos profitot. A krach másfél év múlva ütött be: a DT nem tudott fizetni, mire néhányan megpróbálták maguk értékesíteni a náluk lévő köveket. Ekkor derült ki, hogy a "fedezet" a befizetett összeg mindössze 20-30 százalékát éri. (A gyémántügyről lásd: Szakíts, De Beers!, Magyar Narancs, 2003. április 3.) A DT Diamond tulajdonosai a kihelyezett gyémántokat értékbecslési revízióra "visszahívták", felajánlva a tulajdonosoknak, hogy értékesítik azokat - a "befektetők" nagy része vissza is juttatta a még nála lévő briliánsokat a cég rózsadombi irodájába. Ezután azonban nem csak az rt. tulajdonosai tűntek el, hanem a gyémántok is. A nyomozást 2009 szeptemberében vádemelési javaslattal zárta le a BRFK, a cég két meggyanúsított vezetője szabadlábon védekezik. Leinemann ellen nem emeltek vádat.

Leinemann Zsolt 2006 őszén bukkant föl a ScienNet Hungary Kft. ügyvezetőjeként, mint a hasonló nevű törzsvásárlói rendszer gründolója. A cégadatok szerint a kft. franchise-jogosultként használhatta a ScienNet nevet - a "know how" és a magyar kft. tulajdonosa a ScienNet Holding LTD ciprusi bejegyzésű cég. Ahogyan a cégismertető sajátosan fogalmaz: "A franchise-jog tulajdonosa a ScienNet Holding LTD. Cipruson bejegyzett, Úniós cég, hiszen Ciprus Úniós ország, mely mára már nem offshore cég helyszín." (Sic!) A magyar cég a jogokat nem közvetlenül, hanem a ScienNet International LLC. nevű, Washington, D.C.-ben (postafiók székhellyel) bejegyzett, de szintén a ciprusi cég tulajdonában lévő vállalkozáson keresztül birtokolja. A franchise tárgya maga a módszer, a zseniális új szisztéma: minél többet költünk, annál gazdagabbak leszünk. Ahogyan az óriásplakátokon látott szlogen is hirdette: "Gazdagodjon meg költekezéseiből!"

Frissítés:

Leinemann Zsolt az ügyvédjén keresztül arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a Fővárosi Főügyészség a 2017. december 22-én kelt határozatával Leinemann Zsolttal szemben a büntetőeljárást megszüntette, mivel a nyomozás adatai alapján nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásától sem volt eredmény várható.

 

A cég eredetmítosza szerint a szisztémát egy rejtélyes tulajdonosi kör és néhány zseniális szakelem (matematikus, statisztikus és közgazdász) építette föl. Az agytröszt a nyugodt munka érdekében kerüli a nyilvánosságot. A cél a világkereskedelem forradalmasítása a "járjon mindenki jobban" elv jegyében - és a mi szerencsés hazánk a nagy nemzetközi expanzió előkészületeiben a "tesztország" szerepét tölti be, illetve innen indul majd a világ törzsvásárlóit egyesítő "nemzetközi mátrix".

A bonyolult tulajdonosi szerkezetnek van (volt) azonban egy lényeges gyakorlati következménye: mivel a magyar kft. csak adminisztratív feladatokat lát el, minden felmerülő jogvitában a washingtoni céget kell perbe hívni. (Így járt a Lyonnes nevű konkurens törzsvásárlói klub is, mely azt állította, hogy az egész "forradalmian új rendszer" plágium, mégpedig - kisebb módosításokkal - épp az ő ötletének a koppintása. Amikor kiderült, hogy egy ciprusi offshore tulajdonú washingtoni céget kellene perelni, a Lyonnes inkább elállt a pertől.) A PSZÁF november 25-i közleménye is e jogi helyzetre hívja föl a törzsvásárlók figyelmét: "(...) a ScienNet International LLC-vel állnak szerződéses jogviszonyban, minden esetleges jogvitájukat ezzel a társasággal szemben kell megindítani (...)." Igaz, a figyelmeztetés ekkor már kissé elkésettnek tűnhetett: Leinemannt két nappal később őrizetbe vették, és a ScienNet minden fronton - könnyen lehet, hogy végleg - beszüntette működését.

Nem segítette az eligazodást az sem, hogy a cég a közleményeit ugyan a ScienNet nevében hozta nyilvánosságra, de az sosem volt világos, hogy valójában ki beszél: a magyar kft., az LLC vagy maga a ciprusi anyacég. Mindenesetre feltűnő e közlemények sajátságos nyelvezete, melyet az üzleti-jogi nyelv imitációja mellett a nyelvi normák oly mértékű ignorálása jellemez, hogy az egyszeri olvasónak a Török Szultán örökbecsű levelei jutnak az eszébe. Például a ScienNet 2008. október 22-i "hivatalos" közleményében ez áll: "A ScienNet határozottan visszautasítja a piramisjáték szervezésére utaló megjegyzéseket, feltételezéseket, hiszen az egy illegális tevékenység és távol tartja magát bármilyen gyémántkereskedelemtől, továbbá maximálisan távol tartja magát a nevében hasonló szervezetektől (pl.: Szcientológia)."

"Jog"-uralom

A törzsvásárlói klubtagság alapesetben szimpla árkedvezményt jelent: visszatérítést a megvásárolt termék árából, esetleg valamilyen bónusszal megfejelve. A ScienNet ennek egy nagyon bonyolult változatát ötvözte a hagyományos MLM-es hálózatépítéssel, vásárlásaik után átlagosan 10 százalék kedvezményt ígérve a tagoknak. Adott tehát egyrészt a klasszikus visszatérítés - a vásárlás értékének 1 százaléka -, a beszervezőnek járó bónusz (ez további 0,5-1,5 százalék, mint a normál MLM-szisztémákban), szerény 1 százalék a cég működési költségeire, valamint 6,5 százalék további kedvezmény, amit jóváírnak a tag "árkedvezmény-számláján". Amikor a 6,5 százalékok összege a "számlán" eléri a 10 000 forintot, a tag kap egy bónuszt - amit a sajátos ScienNet-nyelv így nevez: "Jog".

A megszerzett "Jog"-okat a rendszer egy ún. bináris mátrixban gyűjti: minden egyes "Jog"-hoz két másik csatlakozhat, azokhoz megint kettő-kettő, és így tovább. A tag személyre szóló nyilvántartása a "Jogfa" (az egyszerűség kedvéért elég egy klasszikus piramisjáték sémáját elképzelni). Amikor a nyilvántartásban az első "Jog" és a hozzá kapcsolódó többi "Jog"-ok száma eléri a hatvanat, a ScienNet "beváltja" az első "Jogot": kifizet 131 600 forintot. Ennek a nagyobb része (92 000) csak vásárlásra költhető utalvány, a többi készpénz. Kevés számolással kideríthető, hogy e nagyszerű pillanat 9 millió forint, a ScienNet szerződött partnereinél eszközölt vásárlás eredményeként jöhet el. (Hagyományos törzsvásárlói klubtól sokkal többet ne is várjunk.)

A ScienNetnél ezt a folyamatot azonban föl lehet gyorsítani. A legegyszerűbben úgy, hogy 10 000 forint befizetésével egyből vásárolunk egy "Jog"-ot (a sajátos belső nyelv szerint "foglalózunk"; hiszen nem pilótajátékba fektetünk, hanem pro forma egy majdan megvásárlandó árucikkbe), vagy ha nagyon türelmetlenek vagyunk, 600 000 forintért mindjárt hatvanat. És persze annál jobb, minél több embert igyekszünk beszervezni magunk alá, őket is minél nagyobb összegű "foglalózásra" ösztönözve, mivel a rendszer a mi mátrixunkban, a mi "Jog"-unkhoz csatlakoztatva helyezi el az általuk megszerzett "Jog"-okat is - vagyis az alattunk állók mintegy "tolnak" bennünket maguk előtt az áhított végcél, a kifizetés felé. A belépő előtt tehát két út áll: vagy gyűjtögeti a számláján a 6,5 százalékos visszatérítéseket, és így próbál meggazdagodni a költekezéseiből, vagy befektet és nekiáll hálózatot építeni. A többség, úgy tűnik, a kettő kombinációját választotta: néhány tíz- vagy százezer forintot invesztált, aztán elővette a noteszét, és elkezdte hívogatni a rokonait, ismerőseit, hogy a tréningen megtanult módszerek szerint beavassa őket a vásárlások révén való meggazdagodás titkába. Az egyszerű halandó számára elmagyarázhatatlanul bonyolult szabályok mögött megbújó lényeg az, hogy a 10 000 forintért megszerzett "Jog"-od alá kerüljön még 59 másik, és akkor kapsz 131 600 forintot. De ezzel még nincs vége. Az így kifutott "Jog", ahogyan terebélyesedik a hálózat alatta, folytatja karrierjét az ún. "második Scien osztályban" újabb készpénzt és utalványt termelve, és így tovább, egészen a "hatodik Scien osztályig". Mire itt végleg célba ér, összesen több mint 9 millió forint jövedelmet hozott számunkra a 10 000 forintért megszerzett "Jog"-unk. Ez nyilván nem holnap lesz, de ahogy a ScienNetnél mondják, nem gyorsan kell meggazdagodni, hanem nagyon.

A PSZÁF engedély nélküli betétgyűjtés gyanújával indított vizsgálata megállapította: a ScienNet nem folytat illegális pénzügyi tevékenységet, de felhívta a figyelmet arra is, hogy a foglaló összege semmilyen körülmények között nem igényelhető vissza, azt a teljes vételárra kiegészítve csak levásárolni lehet. A foglaló érvényességi ideje három év, annak letelte után azt "minden külön jogcselekmény nélkül" elveszíti a delikvens. Valóban, ez a játék egyik lehetséges kimenetele: elköltöttünk kicsit több mint 9 millió forintot a ScienNet szerződött termékpartnereinél - ezek között véletlenül sincs multi, mivel a ScienNet a magyar vásárlókon keresztül a magyar vállalkozásokat támogatja -, esetleg összeszedtük a pénzt a 60 "Jog"-ra, és most itt állunk a célba ért "Jog"-gal - megkapjuk a 39 600 forint készpénzt, csakhogy még vennünk is kell valamit minimum 100 000 forintért, ha el akarjuk használni a megkapott "utalványt". Kellemetlen helyzet - sokan akkor jöttek erre rá, amikor már a nagymama pénze is bent volt azon a bizonyos "árkedvezményszámlán". Aki viszont jól használta a rendszer adta lehetőségeket, annak csak két dolgot kellett immár eldöntenie: mit kezdjen a vásárlási utalvánnyal, illetve, hogy a kifizetett 39 600 forintot befekteti-e újra.

Mennyi az annyi?

Úgy tűnik, elég nagy volt a kísértés a további gazdagodásra: a többség nemcsak az eredetileg befektetett tőkéjét, hanem a keletkezett jövedelmét is visszaforgatta a rendszerbe. Hogy pontosan menynyi pénzről van szó, azt talán még a VPOP sem tudja; mindenesetre a ScienNet hivatalos rangsora szerinti egyes számú törzsvásárló, Lukács Zsolt ("owner director") legutóbbi, a hívekhez intézett levelében azt írja, hogy a lefagyás pillanatában 18-19 milliárd forint volt a rendszerben. Lukács állítását alátámasztani látszik a rangsorban a 4. helyen álló Latinovits Beatrix, aki szerint az alá belép(tet)ett mintegy 80 000 törzsvásárló 2009 júliusáig 4 milliárd forint értékben "forgalmazott" a ScienNetnél - ez vélhetőleg leginkább "foglalózást" jelent.

A ScienNet vezetői mindent megtettek, hogy a rendszert ne érje utol idejekorán a végzete: hivatalos megnyilatkozásaikban rendre cáfolták, hogy a ScienNet piramisjáték volna ("hiszen az egy illegá-lis tevékenység"), és mintegy a PSZÁF-ra kacsintva deklarálták, hogy a ScienNet nem befektetés, amely kalkulálható hozamot biztosít etc. De persze minden "meetingen" a foglalózásra ösztökélték a jelenlévőket. Máig fellelhető az interneten egy felvétel, amelyen a cég két prominense tolmács segítségével győzködi Belgrádban a szájtátva hallgató szerbeket, hogy foglalózzanak, mert aki elöl lesz a hamarosan induló "nemzeti mátrix"-ban, az gyorsan fog nagyon sokat keresni.

A ScienNet szerint az esedékes kifizetéseket bőven fedezte a szerződött partnerektől (a boltokból) befolyó jutalék, akik az árengedmény összegét a ScienNet számlájára utalták át). Az adócsalás gyanúja miatt nyomozást indító VPOP ezt másképp látja: szerintük a ScienNet bevételeinek túlnyomó része a piramis aljára belépő új tagok közvetlen befizetéseiből (vagyis a "Jog"-ok vásárlásából) származott. A témával foglalkozó szakirodalom szerint egyébként éppen ez az egyik ismérve az ún. termék alapú piramisjátéknak (product-based pyramid scheme): ha a cég a magasabb jövedelem lehetőségével inkább az új tagok beléptetését ösztönzi, mintsem a forgalom bővítését, akkor nyilvánvaló, hogy az új belépők induló befizetéseiből számít nagyobb profitra, és a növekedést - mint minden Ponzi-sémánál - csak ezek az "új pénzek" képesek fenntartani. (A Ponzi-trükkről lásd keretes anyagunkat.)

Az ilyen hálózatokban a pénz szükségszerűen felfelé, a rendszer élén állók felé áramlik - legfeljebb nem elég gyorsan: a ScienNet irányítói a VPOP szerint a befolyt pénzből több százmillió forintot "tisztázatlan jogcímeken" az LLC-hez közvetlenül köthető személyi kör offshore cégeinek bankszámláira utaltak át. Ennek fényében kínosan mulatságos, hogy a mezei "törzsvásárlók" között még nyáron is indulatos vita folyt arról, hogy a júliusban megváltoztatott szabályok alapján még piramisjáték-e a ScienNet, vagy más idők járnak, és most már tényleg csak egy a törzsvásárlói klubok közül.

Pontosan ma sem tudható, hogy végül is miért lendült mozgásba az államgépezet. Mindenesetre tavaly november 25-én egy 200 vámnyomozót megmozgató nagyszabású akció részeként őrizetbe vették Leinemannt, aki azóta is előzetes letartóztatásban ül, a ScienNet működése pedig szünetel.

Visszatekintve

Három éven keresztül működött itt egy több tízmilliárd forintnyi pénzt kezelő cégszerű valami ("törzsvásárlói klub"), amelynek budapesti irodája Bíró Ica (a "Metal Lady") magánlakása volt, székhelye pedig egy washingtoni postafiók. A rendszerről folyó diskurzusban megjelent az az erős vélelem, hogy a cég piramisjáték jelleggel (is) működik: az ismerősök nemcsak személyes "prezentációkon", de sokszor internetes fórumokon is ezzel, mintegy "befektetésként" ajánlották egymásnak a dolgot. Erről egyébként bárki meggyőződhetett, ha vette a fáradságot, hogy alaposabban tanulmányozza a zseniális törzsvásárlói rendszert. De talán nem is kellett volna okvetlenül napokat görnyedni táblázatok, ábrák és grafikonok fölött annak, aki meg akarta tudni, hogyan gazdagodhatunk meg pénzköltésből: a Google a "ScienNet piramisjáték" szókapcsolatra 12 000 találatot ad ki.

A Narancs megkeresésére az ORFK mindenesetre cáfolta azt az információt, miszerint a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) már 2008-ban vizsgálódott volna a ScienNet ügyében. Az NNI-hez 2009 márciusában érkezett több bejelentés, de ezek egyike sem vonatkozott konkrét bűncselekményre, így a rendőrök a rendelkezésükre álló információk alapján a PSZÁF-hoz fordultak. Mondhatnánk, a legjobb helyre, hiszen a PSZÁF ekkor már majdnem egy éve folytatott felügyeleti eljárást a ScienNetnél. E hoszszas vizsgálódás eredménye lett végül az idézett tavaly novemberi halk szavú közlemény, melyben a felügyelet megállapította, hogy a ScienNet semmilyen formában nem folytat a PSZÁF illetékességi körébe tartozó, azaz pénzügyi szolgáltatási tevékenységet. Ezt közölte az NNI-vel is, és az ügy e fronton végleg nyugvópontra jutott. Hogy piramisjátékról a kommüniké nem ejt szót, annak nyilván az a magyarázata, hogy a vizsgálat nem erre irányult. Ezzel együtt is szerfölött nyugtalanító, hogy a PSZÁF-vizsgálat egy éve alatt - mondhatni, a felügyelet orra előtt - háborítatlanul és minden következmény nélkül működött a ScienNet "törzsvásárlói klubja": százmilliós nagyságrendű reklámkampánnyal zajlott a tagtoborzás, a belépő új tagok "foglalóztak", a szerencsés kevesek pedig a "prezentációkon" esetenként több ezer fős hallgatóság előtt büszkélkedhettek el havi sokmilliós jövedelmükkel.

Egyébiránt pedig a fenti eredménnyel zárult vizsgálat hosszadalmasságának a felügyelet szerint az a magyarázata, hogy a PSZÁF nem rendelkezik nyomozati jogkörrel, így sokkal nehezebben jut információkhoz, mint bármelyik nyomozó hatóság. Ez nyilván így van - arra viszont nincs magyarázat, miért nem merült föl az az egyszerű kérdés, hogy ugyan miből fedezi a ScienNet az üzemszerű működésből adódó bevételek sokszorosát meghaladó juttatásokat - vagyis honnan kerül a rendszerbe pénz.

Nyilván a körülmények szerencsétlen összjátéka okozta, hogy a Gazdasági Versenyhivatal is csak 2009 novemberében látta elérkezettnek az időt néhány kérdés tisztázására a ScienNetnél - például azt, megalapozott-e a "Gazdagodjon meg költekezéseiből!" szlogen. Némileg csökkenti a vizsgálat eredményével kapcsolatos várakozás izgalmát, hogy közben az állam ökle a VPOP formájában lesújtott az immár 420 000 taggal büszkélkedő ScienNetre. Az eljárás alapvetően adózással kapcsolatos bűncselekmények gyanúja miatt indult. A ScienNet, úgy tűnik, elkerülhette volna a végzetét, ha a tulajdonosok nem követnek el ormótlan hibákat: a szervezet magyar kft.-je egy forint adót nem fizetett, miközben anyacégeinek még adószáma sincs, ráadásul nyakló nélkül utalgatták a pénzt az "azonos tulajdonosi körhöz tartozó" offshore cégek bankszámláira. Bár a VPOP a nyomozás érdekeire hivatkozva nem nyilatkozik, közleménye azt sejteti, hogy ez a tény, és nem a más társhatóságoktól származó információ volt a nyomozást megelőző adatgyűjtés kiindulópontja; a lista csak később bővült a csalás, sikkasztás és piramisjáték-szervezés tételekkel.

Tanulság nincs

A "törzsvásárlók" egy része vadul vívja harcait a szkeptikusokkal a kibertérben, születnek az új összeesküvés-elméletek (a multik nyírják Leinemannt, mert megijedtek a ScienNet sikerétől, elvesztették ugyanis a forgalmuk 30 százalékát etc.), az ijedősebbek pedig azon morfondíroznak, hogy mit mondjanak a nagyinak; és akadnak, akik csak most kezdenek számolni.

A bukás pillanata erősen hasonlít az összes korábbi hasonló szituációra: a cégvezetés előzetesben, némi pénz a lefoglalt bankszámlákon, egy-két értékesíthető ingatlan, egy piros Ferrari valahol egy rendőrségi garázsban - és mindeközben növekvő számú kétségbeesett ember keres valami biztatást a többi szerencsétlennél. Jogerős ítélet az évtized közepére várható - már ha egyáltalán lesz vádemelés. Kérdés ugyanis, hogy ki lesz vádlott, és ki lesz károsult, a jogi megítélés ugyanis nem egyértelmű - hiszen ha az ügyészség piramisjáték-szervezés miatt emel vádat, könnyen vádlott lehet a károsultak többsége is.

Tanulság helyett a hazai pilótajátékok emlékére álljon itt egy örökbecsű vallomás a Tribu Bt. egyik "befektetőjétől": "Megérdemeltem a sorsom, mert éreztem, hogy valami nem stimmel az egészben, de a lépcsőházban már mindenki a Tribu Bt. ügyfele volt, a feleségem meg az anyósom is azt szajkózta, hogy tegyünk be valamennyi pénzt. Hát betettem százezret. Egy hét múlva Tribuszerné lebukott."

A névadó

Charles Ponzi (1882-1949) volt a kiötlője az egyik első, nagy tömegeket behálózó piramisjátéknak 1918-20-ban; nevét a hasonló jellegű befektetési csalások névadójaként őrizte meg a hálás utókor ("Ponzi scheme"). Ponzi a korban népszerű postai válaszkuponokkal (IRC) trükközött. A postai válaszkuponnal a címzett ingyen válaszolhatott a levélre, a kupon azonban bárhol visszaváltható is volt pénzért. Ponzi az első világháborúban összeomlott nemzetközi értékpapírpiac zavarait használta ki ügyesen: egy Olaszországban vásárolt kupont (Ponzi ott született) ugyanis csaknem 400 százalékos hozammal váltották vissza az Egyesült Államokban (az ilyen jellegű tranzakciót nevezik arbitrázsügyletnek). Ponzi először közvetlen ismerőseinek ígérte megduplázni befektetett pénzüket, s miután állta a szavát, a mesés biznisz lehetősége és Ponzi neve futótűzként terjedt; a "befektetési láz" tetőpontján a napi forgalom elérte a 250 ezer dollárt. Néhány hónap alatt az ötletgazda szédületes magasságba jutott: bankok igazgatóságába választották be, a "befektetők" hosszú, tömött sorokban várakoztak irodái előtt. A befektetési csalásra a US Post Office közleménye mérte az első csapást, amikor közölte, összesen nincs annyi IRC-kuponja, mint amennyit Ponzi állítólag forgat, majd jöttek azok a cikkek, amelyek rámutattak: a kifizetések fedezete az új tagok befizetéseiből származik. Az 1920 végén bekövetkezett szükségszerű összeomlásban "befektetők" ezrei veszítették el minden vagyonukat. Ponzi kései tehetséges utóda, Bernard Madoff harminc éven keresztül kupon nélkül űzte háborítatlanul ugyanezt a játékot, csaknem 60 milliárd dollárral könnyítve kuncsaftjain.

MLM, piramisjáték, pilóta

Az MLM (multi level marketing) vagy hálózatos értékesítés a modern kereskedelem legvitatottabb formája nemcsak morális, de sokszor jogi szempontból is. A szisztéma lényege, hogy az értékesítő az eladáson kívül új értékesítők toborzásában is érdekelt. Minden MLM egyfajta direkt marketing is, amelyben az értékesítő a szociális tőkéjével vesz részt: a network általa üzemeltetett része nyilván az ő személyes kapcsolati hálójából épül föl. (Lassan nincs olyan nagycsalád, ahol ne kellene időnként legalább egy revitalizáló tusfürdőt venni valamelyik másodfokú rokontól.) A hálózat felsőbb szintjein állók jövedelmének túlnyomó része a közvetlen értékesítéshez már nem kötődő passzív jövedelem, amely a hálózat épít(tet)éséből és működtetéséből származik.

Egészen hasonló vonások jellemzik a piramisjáték nevű büntetőjogi alakzatot is, melyet a Btk. 299/C § három évig terjedő börtönnel fenyeget. Mivel nincs definitív jogi elhatárolás a kettő között, "ökölszabályként" a termék jelenlétét szokták felhozni: ha a rendszerben nincs konkrét termék, csak belépési díj és a beléptetésért járó valamiféle juttatás, akkor egyértelmű, hogy piramisjátékról van szó. Probléma akkor van, ha a termék például maga a network marketing. Erre hivatkoztak a HírTv-s Szentpéteri Eszter vádlott-társai is a Győri Ítélőtábla előtt a Humán Club Egyesület büntető ügyében, mondván, ők nem piramisjátékot szerveztek, hanem személyiségfejlesztő tréninget értékesítettek MLM-rendszerben. A bíróság nem fogadta el ezt az érvelést, de a több tízmilliós jövedelemre szert tett vádlottak lényegében pénzbüntetéssel megúszták. Hasonlóan enyhe ítéletek születtek az országos piramisjátékot szervező Hungaro Energen Rt. ügyében is. Egy német MLM-cég teljes vezérkarát a magyarországi bemutatkozó rendezvényén vette őrizetbe a rendőrség, majd az eljárást néhány hónap múlva különösebb indoklás nélkül megszüntették. Mindenesetre egy ScienNet-méretű hálózatnál az is nehezíti a hatóság dolgát, hogy amennyiben piramisjátékról van szó, eljárást kell indítani minden egyes tag ellen, aki akár csak egyetlen új tagot is beléptetett - márpedig ez minimum 20-30 ezer gyanúsítottat jelentene.

Neked ajánljuk