Az egy éve újjáalakított Nemzeti AIDS Bizottság (NAB) húsz flekken kidolgozott egy hat évre szóló stratégiát, amelyben azonban konkrétumot alig találni. A megelőzéssel, HIV-szűréssel foglalkozó szervezetek közben továbbra is állami támogatás nélkül dolgoznak - igaz, hogy változatlanul vannak ígéretek.Anyolcvanas évek második felétől működő miniszteri tanácsadó testületet 2001 tavaszán Mikola István akkori egészségügyi miniszter egyik napról a másikra megszüntette, a szétosztható AIDS-keretet pedig szétterítette azon állami intézmények között, amelyek szűréssel, megelőzéssel foglalkoztak. A NAB éves költségvetése 100 millió forint körüli volt. A megelőzésre fordított pénz 2000-től rohamosan apadni kezdett: akkor 50, tavalyelőtt 40, tavaly pedig 30 millió volt a felhasználható összeg. A bizottságon keresztül viszonylag egyszerűen hozzáférhető támogatások így egyre kisebbek lettek.
2002. december 1-jén, az AIDS világnapján jelentette be Jakab Ferencné - akkori közigazgatási, jelenleg címzetes - államtitkár, hogy újjáalakítják a NAB-ot, amelynek ő lett az elnöke. A bizottság egyik legfontosabb feladatának
a Nemzeti AIDS Stratégia
kidolgozását tartotta. Megváltozott januártól az AIDS-szűrés rendszere is, és újra bevezették az anonim szűrés lehetőségét. (Lásd: Közös felelősség, Magyar Narancs, 2002. november 1.) "Tavalyi munkánk megkezdésekor idehívtunk egy ENSZ-szakértőt, aki a WHO-nak is dolgozik" - mondta a Narancsnak Jakab Ferencné. A szakértő beszámolója 8-10 területen javasolt korrekciót. Jakabné szerint fontos, "hogy legyen az országnak egy mindenki által elfogadott és támogatott stratégiája, amelyet a gyógyító szakembereken kívül a betegek is a sajátjuknak érezhetnek." A stratégia tervezete novemberre készült el; a szakma és a civil szervezetek véleményezése után két hét maradt a "széles körű társadalmi vitára" (a szöveg a www.eszcsm. hu honlapon olvasható).
A hat évre tervező AIDS-stratégia a jelenlegi alacsony fertőzési gyakoriság fenntartása mellett az AIDS-megbetegedés 20 és a halálozás 25 százalékos csökkentését tűzi ki. Kiemeli a fiatalok és a magas fertőzési kockázatúak számára kidolgozandó speciális programok szükségességét, az iskolai oktatás keretein belüli prevenciót, valamint a "társadalmilag hátrányos helyzetű csoportok sajátos igényeinek megfelelő akciók indítását". A mindössze húszoldalas anyagot - amely tartalmazza a jelenlegi helyzet értékelését is - többen "összeollózott ötlettárnak" minősítették. Konkrét feladatokat, lépéseket, ütemezést, költségeket és forrásokat nem tartalmaz - ezekre állítólag a későbbiekben kidolgozandó éves munkatervekben kerül sor. A rendelkezésre álló forrásokról sem lehet sokat tudni: az államtitkár szerint a szaktárcánál nagyjából 1,5 milliárd forint, a társtárcáknál további 17-18 milliárd jut a 19 alprogramból álló népegészségügyi programra. Öt alprogram kiemelt szerepet kap: ezek közé tartozik az AIDS-prevenció is.
Tavaly a megelőzésre - összesen 50 millió forintos kerettel - két pályázatot írt ki a tárca. A tavaszi, 28 milliós keretre 50 szervezet 81 millió forintos igénnyel pályázott - végül 26,2 milliót osztottak szét. A téli pályázat eredményei hivatalosan még nem ismertek; igaz, december elejéig még a tavaszi pénzek sem érkeztek meg, így az idei keretet tulajdonképpen csak jövőre lehet felhasználni. Jakabné szerint a pályázati kiírásokat az üvegzsebtörvény hatálybalépése miatt kellett szigorítani: a civil szervezetek állami támogatását minden esetben jóvá kell hagynia a kormánynak is.
Az AIDS-bizottság rendszeresen ülésezett, de az általunk megkérdezett tagok szerint ennek sok eredménye nem volt. "Nem tudom pontosan, jelenleg ki a tagja a bizottságnak" - válaszolta lapunknak a testületi tag Bánhegyi Dénes, a Szent László Kórház immunológiai osztályvezető főorvosa, s alighanem ez is oka az eredménytelenségnek. A NAB-ban több tárca is képviselteti magát, "de egy miniszteri tanácsadó testületbe csak független szakértők kellenek. Az államigazgatási fluktuáció működésképtelenné teszi a bizottságot, ráadásul folyamatosan szerepzavarban vannak a köztisztviselő tagok" - mondta egy külső szakértő. A bizottság titkára májusban elküldött a szaktárcának egy összesítést, amely az AIDS-prevencióval foglalkozó szervezetek részére tervezett meghívásos pályázatba bevonandók adatait tartalmazta, ám a pályázatot végül nem írták ki.
Az AIDS-prevencióval foglalkozó civil szervezetek közül a pénzügyi "kiéheztetés" következtében több megszűnt az elmúlt években, így jelenleg maximum tíz szervezet tudhat többéves szakmai munkát maga mögött, és újabbak sem alakulnak tömegével.
A szaktárca sajtótájékoztatóval egybekötött konferenciát szervezett a decemberi AIDS-világnapra, de több civil szervezet beelőzött. November végén tartott sajtótájékoztatójukon bejelentették, hogy véleményük szerint a hazai AIDS-ügyben "az elmúlt másfél év alatt semmi nem történt".
Évek óta nincsenek
megelőző programok, így a lakosság nem kap hiteles információt a HIV-fertőzésről, a betegségről, a vírus terjedési módjairól, veszélyeiről, miközben évről évre egyre több fiatal fertőződik meg. Kifogásolták, hogy a szaktárca szerepvállalása "rendre kimerül a december elseje környékén tett hangzatos ígéretekben", illetve hogy a minisztérium és a NAB figyelmen kívül hagyja a kormány tavasszal meghirdetett civilstratégiájában foglaltakat.
A szakminisztérium konferenciáján 13 felszólaló kapott tíz-tíz percet, hogy beszéljen az AIDS-ről, de többségüknek ez is hosszúnak bizonyult, ugyanis a nemzetközi és hazai adatokat ismertették, melyeket az ülés végére az összes résztvevő megtanulhatott. Földi Ágnes, a Prostituáltak Egyesületének elnöke kivétel volt: "óvszerkilyukasztó" rendőrökről számolt be, akik akciójuk után gúnyosan visszaküldik a prostituáltakat dolgozni, s olyan bírósági határozatot említett, amelyik az eljárás során megtalált óvszereket bűnjelnek tekintette, és rendelkezett az állam javára történő elkobzásukról. A HIV-fertőzöttek orvosi ellátásának aktuális kérdéseiről Bánhegyi Dénes beszélt - volna, de előadása előtt távozott, mert "sem az időpontot, sem a témát nem egyeztették időben, így máshol volt programom" - mondta.
A felszólalók szerint hazánk AIDS-helyzete jónak mondható, ami elsősorban a közegészségügyi ellátórendszer munkájának köszönhető, az eredmény megőrzése pedig "közös feladat". Az AIDS elleni küzdelem jelképévé vált piros szalagot egyikőjük sem viselte.
A civil szervezetek szerint megszűnhet az ingyenes és anonim HIV-szűrés, -tanácsadás. Az ország egyetlen ilyen központját, az Anonym AIDS Tanácsadó Szolgálatot (AATSZ) az ott dolgozó orvosok saját forrásból tartják fenn. Balogh Attila, az AATSZ főorvosa Freddie Mercury-díjat kapott a minisztériumi rendezvényen, de Jakabné meg is intette, hogy "nem a sajtón keresztül kell üzengetni, ráadásul a civil szervezeteknek több lábon kell állniuk, nem számíthatnak csupán állami forrásra". Balogh erre kifejtette: már januárban jelezte problémáit, de e-mailjére azóta sem kapott választ. A tizenöt éve működő AATSZ saját vagyonnal nem rendelkezik, az orvosok a felvett bért "visszaforgatják", és abból vásárolják a 4-500 forintos teszteket. Jelenleg minden hatodik HIV-fertőzöttet ők szűrik ki. Költségvetési támogatást idén nem kaptak, de tavaly is csak "maradványpénzekhez juthattunk hozzá az év végén" - mondta Balogh. Számításaik szerint évi 9-10 millió forint kellene a tesztek és a működési költségek fedezésére; a főorvos szerint ez megegyezik a 4-5 évvel ezelőtti összeggel.
Az AATSZ a reguláris egészségügyi rendszeren kívüli szervezet; a hozzájuk fordulók 95 százaléka internetes honlapjukról nyeri információit a szexuális úton terjedő betegségekről. "A tavalyi módosítás óta már a tisztiorvosi szolgálatok (ÁNTSZ), valamint a bőr- és nemibeteg-gondozók is végeznek anonim szűrést, de bennünk jobban bíznak, ráadásul itt mindig orvossal találkoznak a vizsgálatot kérők, akik tanácsot is tudnak adni" - részletezte Balogh.
Az ÁNTSZ-nél kért anonim vizsgálatokat a költségvetés fedezi, míg az AATSZ ugyanolyan szűréseire már nem jut a központi forrásból.
De nem csak ez a probléma a szűrések elszámolásánál. Még a Mikola-féle megszüntetés előtt számolta ki a NAB egyik tagja, hogy a leadott adatok összesítése szerint az ÁNTSZ-nél és az Országos Bőr- és Nemikórtani Intézetnél (OBNI) 1999-ben a kötelező, térítésmentes vizsgálatokra kapott állami költségvetésből biztosított összeg több mint harmincszorosa képződött nyereségként, ha a térítési díjat a minimális 1000 Ft/vizsgálatra kalkulálják. Ez a számítás akkor eljutott az Egészségügyi Minisztériumba, amit azonban nem követett vizsgálat. Az ÁNTSZ éves szinten mintegy 90 000 szűrést végez, ennek egyötöde térítéses. A vizsgálatért az ÁNTSZ-t 1000-4000 forint illeti meg, "attól függően,hogy a vérvételt is mi végezzük-e, vagy csupán a laboratórumi vizsgálatot. Utóbbinak alapesetben 2400 Ft a díja" - mondta lapunknak Berencsi György virológus, aki szerint a szűrésen az ÁNTSZ-nek nincs kimutatható haszna, "erről beszélni szakmai tévedés. Térítéses vizsgálatotszámtalan okból kérnek, és azok árának megállapítása vagy rendeletileg meghatározott, vagy költségalapú. A haszonszerzés nem is célunk. A szűrések árában nincs benne az infrastruktúra biztosításának költsége, a gépek amortizációja. A térítéses vizsgálatok bevételének 22 százalékát a dolgozók kapják meg" - ismertette Berencsi.
Információink szerint a NAB elnökét többen megkeresték novemberben, hogy igen soványak az eddigi eredmények, és az éves támogatások szétosztásának és utalásának felgyorsításátkövetelték. "A bizottság megalakulásakor úgy tűnt, a politikai akarat megvan. Egy év után viszont nem tudjuk, hogy az apparátus szerencsétlenkedte-e el az egészet, vagy az egészségpolitikusok az előző kormányénál is cinikusabbak: kirakati AIDS-prevenciót kreálnak, de minden marad a régiben" - mondta a NAB egyik tagja, aki szerint egy néhány milliós pályázat elnyeréséhez is jobb színvonalú anyag kell, mint amilyen a mostani stratégia. A kuszaságra jellemző, hogy bár Bánhegyi Dénes főorvos elkezdte már az idei teendők kidolgozását, sem a forrásokról, sem az áthúzódó projektekről nincs pontos információja. Amúgy a NAB státusa, legitimitása sem egyértelmű: míg megszüntetéséről miniszteri rendeletben határoztak, addig újjáalakítását csupán sajtótájékoztatón jelentették be.
Virág Tamás
Helyzetkép
Jelenleg összesen 42 millió HIV-pozitív vagy AIDS-beteg ember él a világon, közülük 3,4 millió gyermek. A megfertőzöttek száma ötmillió. Több mint 3 millióan haltak meg. A fertőzöttség régiónként eltérő: legrosszabb helyzetben Afrika Szaharától délre eső része van, ahol a felnőttkori fertőzöttek száma elérte a 30 milliót; a heteroszexuális fertőzési út a domináns, a lakosság egytizede érintett. Nyugat-Európában 1000 felnőttből három fertőzött (vagy beteg), Kelet-Európában ennek a kétszerese. Jelenleg a járvány Európa keleti részén terjed a leggyorsabban: az új fertőzöttek többsége (például Litvániában 96, Kirgizisztánban 81 százaléka) intravénás droghasználó. A WHO egy idei jelentésében arról számolt be, hogy az orosz Togliatti városban a vizsgált kábítószer-élvezők fele HIV-pozitív.
Hazánkban idén szeptember végéig 47 új HIV-fertőzöttet vettek nyilvántartásba (az összes HIV-fertőzött száma 1088), és 21 új AIDS-beteget jelentettek be. Heten haltak meg. Az elmúlt három évben az AIDS-ben elhunytak fele volt homoszexuális. A fertőzöttek között egyre több a heteroszexuális fiatal nő, az AATSZ által az utóbbi években kiszűrtek fele közülük kerül ki. Az anonim szűrőhelyen megkérdezett nők fele nem gondol a szexuális úton terjedő betegségekre, amelyek közül átlag hármat tudtak megnevezni. A kiszűrt nők nem védekeztek. Intravénás drogfogyasztás miatt hazai fertőzést eddig nem mutattak ki, de 1989 óta 11 "importált" fertőzéssel találkoztak: ebből ketten voltak magyar állampolgárok.
A HIV-fertőzés legfőbb terjedési módja a homoszexuális érintkezés, de a helyzet alapvetően megváltozhat, ha nem sikerül megőrizni az intravénás drogfogyasztók alacsony fertőzöttségi arányát. Mindenesetre nem árt vigyázni: Ukrajnában néhány évvel ezelőtt a magyarországihoz hasonlóan alacsony volt a HIV-fertőzöttek száma, ma már azonban a lakosság 1 százaléka vírushordozó, és a járvány tovább terjed.
