„Döntési szabadságot kellene adni az igazgatóknak” – a Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium vezetője a járványügyi helyzetről

Belpol

A digitális oktatásra saját döntésével átállt fővárosi gimnázium igazgatója szerint amikor az egészség védelméről van szó, nem lehet várni a minisztériumi bürokráciára.

A III. kerületi Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium kilenc tanáráról derült ki az őszi szünet alatt, hogy elkapták a koronavírust. A megbetegedések miatt Berczelédi Zsolt, az intézmény vezetője az őszi szünet letelte után digitális oktatásra szándékozott átállítani az iskolát, erre azonban nem kapott időben engedélyt. Az igazgató ugyanakkor azt látta felelős döntésnek, ha nem vár a hivatalos határozatra. Berczelédi Zsoltot az iskolát érintő járványügyi helyzetről kérdeztük.

Magyar Narancs: Múlt hét szerdán jelezte az Emberi Erőforrások Minisztériumának, hogy szeretné, ha az intézmény digitális oktatásra állna át, mivel több tanár is igazoltan elkapta a koronavírus-fertőzést. Vasárnapig összesen kilenc kolléga betegedett meg. Hétfőn annak ellenére döntött úgy, hogy nem nyit ki az intézmény az őszi szünet után, hogy hivatalos engedélyt erre nem kapott. Reagált azóta erre a helyzet a minisztérium?

Berczelédi Zsolt: Igen, hétfőn 13:20-kor kaptuk meg a határozatot arról, hogy már aznap nem kell kinyitni az iskolát, átállhatunk digitális oktatásra az általunk kért egyhetes intervallumra.

MN: Szeptemberben hogyan látta az iskolák helyzetét a járvány szempontjából? Felelős döntés volt elkezdeni a tanévet hagyományos módon?

BZS: Azt gondolom, hogy a szükséges járványügyi intézkedéseket alapvetően megtették az intézmények. A magunk részéről azt tudom elmondani, hogy mi kezdettől fogva nagyon szigorúan vettük a maszkhasználatot, kötelezővé tettük az iskola teljes területén – beleértve a tanórákat is –, illetve a coviddal megegyező tünetekkel járó betegségekből felépülő diákokat és tanárokat csak negatív teszt birtokában engedtük vissza az intézménybe. Ezekkel igyekeztünk a vírust házon kívül tartani. Ugyanakkor azért nagyon nehéz ilyen módon kiszűrni a betegséget, mert ha valaki nem produkál tüneteket, attól még fertőzhet.

MN: A betegségből visszatérő diákok, illetve tanárok között mennyi volt a koronavírussal fertőzött?

BZS: Nagyjából szeptembertől 250 rapid antigén tesztet végeztünk el, abból 10-15 esetben volt szó covid-fertőzésről.

MN: Több helyről érkeztek arról hírek, hogy a tanárok nagy része rettegésben dolgozik, legszívesebben otthonról tanítanának. Az önök intézményében hogyan élte meg a tantestület az elmúlt két hónapot?

BZS: Esetünkben nagyon együttműködő volt a tantestület a diákság és a szülők is. Pozitív hatása volt annak, hogy látták, mi mindent megteszünk annak érdekében, biztonságos legyen az intézmény falain belül dolgozni, tanulni, és megértették a tesztelés szükségességét és támogatták.

MN: Az őszi szünet alatt 9 pedagógusról derült ki, hogy megfertőződött. Ők milyen állapotban vannak?

BZS: Hét esetben enyhe lefolyásúnak tűnik a betegség: gyengeség, hőemelkedés, viszont két kolléga nagyon rosszul érzi magát, de nem szorulnak kórházi kezelésre. Azonban azok közül, akiknél nincsenek súlyosabb tünetek, sem tud mindenki részt venni a digitális oktatásban – bár eredetileg többen jelezték, hogy felveszik a munkát –, ugyanis annyira kifárasztja őket például a folyamatosan beszéd, hogy visszamondták erre a hétre az otthoni tanítást.

MN: Vannak idősebb kollégák a most megbetegedettek között?

BZS: Nem, nálunk viszonylag fiatal a tanári gárda, csak két idősebb pedagógusunk van, illetve egy komolyabb alapbetegséggel élő fiatal kollégánk. Őket már szeptember óta azzal védjük, hogy esetükben hibrid oktatást rendeltünk el. Ez azt jelenti, hogy otthonról taníthatnak, míg a diákok az oktatáson tantermi keretek között vesznek részt. Ehhez viszont három emberre van szükség tanóránként, egy tanárra, aki otthonról oktat, egy felügyelőre – hiszen a gyerekeket nem lehet egyedül hagyni – és egy technikusra, aki az online óra megtartásához szükséges technikai felszereléseket biztosítja.

MN: Nem sokkal Orbán Viktor bejelentése előtt beszélgetünk. Mit gondol, szükséges lenne az iskolákra vonatkozóan korlátozó intézkedéseket hozni? (Végül az iskolákat nem érintették az újabb korlátozások – CS.E.E.)

BZS: Ha a környező országokat nézzük, mindenhol legalább a középiskolásokat átállítják online oktatásra, hiszen az idősebb gyerekek mellé nem kellenek otthon a szülők a tanuláshoz, viszont az alsó tagozatos tanulók esetében szülői felügyelet nélkül ez nehezen lenne megoldható, és ha az a cél, hogy a szülők tudjanak dolgozni, akkor ezt nem is lehet bevezetni. Azt gondolom, hogy itthon is erre a megoldásra kellene törekedni.

MN: Az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján, mit gondol, mivel lehetne gördülékenyebbé tenni az intézmények és az illetékes minisztérium/hatóságok közötti járványügyi együttműködést?

BZS: Ahogy nőtt az esetszám, úgy lassult a hatóságok reakcióideje, ami teljesen normális jelenség, hiszen bizonyos protokollok mentén dolgoznak ők is, véges kapacitással. Azonban aki időt nyer, életet nyer, tehát ahhoz, hogy a szükséges döntések időben megszülethessenek, azt gondolom, hogy a minisztériumnak nagyobb önállóságot, döntési szabadságot kellene adnia az igazgatóknak. Az intézményvezetők érdeke is a tantermi oktatás fenntartása, ehhez viszont tényleg gyors, időben és helyben meghozott döntésekre van szükség. A minisztériumnak tehát el kellene hinnie azt, hogy az igazgatók tudják, mit csinálnak és képesek felelősen dönteni. Nem az adminisztrációs szempontoknak kellene elsősorban érvényesülniük ezekben a szituációkban, hanem pont fordítva: az élet adta helyzetekhez kellene az adminisztrációs kötelezettségeknek igazodniuk. Nem arra kellene pazarolni az időt, hogy az intézmények és a hatóságok arról levelezgetnek, kinek mihez van joga. Annak ellenére, hogy nekünk most volt egy kisebb nézeteltérésünk a minisztériummal, azt tudom mondani, hogy az ott dolgozók is együttműködőek, csak a járvány ezen pontján már nem ésszerű kivárni a bürokrácia összes lépését. Nyilván mi sem szerettünk volna olyasmit csinálni, ami jogszerűtlen, de a rendszer tehetetlensége belekényszerített minket ebbe a helyzetbe.

Ugyanakkor nagyon fontos kiemelni, hogy az iskolaigazgatóknak jogszabályban rögzített egészségvédelmi kötelezettségük van az iskola tanulóit, valamint pedagógusait illetően. A mi esetünkben pontosan emiatt, úgy láttam, hogy a közösség védelme érdekében mindentől függetlenül meg kell hoznom ezt a döntést.

MN: Nagyrészt szülői támogatásból 650 tesztet vásárolt most az iskola, mivel csak azokat engedik majd vissza a kényszerű leállás után, akik egészségesek. A tesztek elvégzését orvosként dolgozó szülők fogják végezni, egyetlen nap alatt. Mindez csak átmeneti biztonságot nyújthat. Mi lesz később?

BZS: Így van, sajnos az sem biztos, hogy aki negatív teszteredményt produkál, annál nem áll-e fent a hiba lehetősége, vagy a fertőzés azon szakaszában van, amit a teszt még nem mutat ki. Azt gondolom, hogyha a bezárás után nullához közeli állapotról tudunk újra elindulni, és közben folyamatosan betartjuk az iskolában az eddig is alkalmazott belső járványügyi szabályokat, valamint a kormányzati előírásokat, akkor decemberig remélhetőleg el tudjuk kerülni, hogy gócponttá váljunk. Egyelőre eddig látunk előre, tudunk tervezni, kivéve, ha addig más országos intézkedés nem születik.

Figyelmébe ajánljuk