Akkubalhé Sóskúton

Zsarolással a jövőért

Belpol

Elzavarták saját polgármesterüket a sóskútiak a lakossági fórumról, amelyet egy leendő akkumulátorüzem miatt tartottak. Az esetet jól ismerők szerint viszont politikai színház zajlott a szemünk láttára, és mindez a kormány érdekeit szolgálta.

„Nyolcszáz méterre van az első tárnoki háztól a tervezett üzem területe. A sóskúti lakosok egy domb mögött vannak. Az összes ártalmat a tárnokiak fogják érezni: az uralkodó szélirány Tárnok felé visz mindent. Errefelé megy az út is. Bármi történik, a sóskútiak csak integetnek, a tárnokiak pedig megkapják” – mondta lapunknak Lukács László, Tárnok független polgármestere. Az akkumulátorgyártással kapcsolatos lakossági fórumokon rendre elszabadulnak az indulatok, ez történt tavaly Nyíregyházán, Debrecenben és Gödön is – a sóskútihoz hasonló eset azonban még nem fordult elő, a feldúlt helyi közönség ugyanis gyakorlatilag elzavarta a helyszínről König Ferencet, a település független polgármesterét, akinek állítólag rendőri segítséget kellett kérni a hazajutáshoz.

A hvg.hu január közepén írta meg, hogy 13 milliárd forintos beruházással hoz létre csúcstechnológiás üzemet Sóskúton a szlovén tulajdonú Andrada-csoport „zöld energiatároló rendszerek” (akkumulátorok) újrahasznosítására. Peter Tibaut ügyvezető és társtulajdonos közleménye szerint kis kapacitású, nem veszélyes fémhulladékokat újrahasznosító üzemként indulnak, a sikeres felfutást követő második lépésben pedig teljes energiatároló rendszereket is feldolgoznak majd. Idővel újabb magyarországi és európai helyszíneken jelennének meg.

Alsózsolcáról Sóskútra

A vállalat terve korábban az volt, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Alsózsolcán indítja el az első üzemét, ám a helyiek határozott ellenállása miatt ettől végül elálltak (lásd Gyorsan, egységesen, pártsemlegesen című keretes anyagunkat), arcmentésként pedig úgy nyilatkoztak, hogy „a sóskúti telephely méretét és logisztikai adottságait tekintve még optimálisabb helyszín”.

Másfelől viszont az Andrada hivatalosan is elismerte, hogy azért kezdenének magyarországi beruházásba, mert Szlovéniában a szigorúbb környezetvédelmi szabályok miatt sokkal nehezebb megszerezni a szükséges engedélyeket.

A sóskúti önkormányzat közleménye szerint „a cég modern technológiával, környezetbarát módon végzi majd a tevékenységét az Oriontól megvásárolt üzemben, február végétől”. Az ügyre az országos pártpolitika is ráugrott: Csárdi Antal, az LMP frakcióvezető-helyettese online sajtótájékoztatón jelentette be, hogy „alternatív közmeghallgatást” szerveznek, ahová a polgármester mellett meghívták Aradszki Andrást, a térség kormánypárti országgyűlési képviselőjét, valamint az Andrada cég képviselőjét is. A január 24-i rendezvényen 400–500-an jelentek meg, telt ház volt, sokan a nyitott ablakokon át kívülről hallgatták a felszólalókat. A rendezvényre sem Aradszki, sem König, sem az Andrada képviselője nem ment el.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.