Alföldi: A civilek szabadsága – a mi szabadságunk! – a demokrácia alapja

  • narancs.hu
  • 2017. május 22.

Belpol

Petíció aláírására kéri szimpatizánsait.

Alföldi Róbert még vasárnap reggel tett közzé egy bejegyzést Facebook-oldalán, amelyben a civil szervezetek melletti kiállásra buzdítja követőit.

„A mostanság sokat emlegetett »Civilek« azok a honfitársaink, akik emberségből, bátorságból, valódi emberi felelősségből, keresztényi értelemben is vett szeretetből teszik helyettünk is azt, amit igazán mindannyiunknak tenni kellene egymásért, bajban lévő embertársainkért. Önmagunkért.
Ezt teszik. Függetlenül, szabadon, politikától mentesen. 
Ahogy az elvárható és természetes egy demokráciában” – írja a bejegyzésben. Arra biztatja Facebook-követőit, hogy írják alá azt a petíciót, amelyben kérik az Országgyűléstől, hogy ne szavazzák meg a civilellenes javaslatot.

A petíció aláírható itt:

Nyílt levél a civilekért

A civilek mi vagyunk! Mi művészek és művészetkedvelők, mérnökök és építők, orvosok és betegek, tanárok és diákok, munkáltatók, munkavállalók és munkanélküliek, idősek és fiatalok. Mi mindannyian azt szeretnénk, hogy Magyarország öntudatos társadalom legyen, ahol az állampolgárok szabad akaratukból szabadon kinyilváníthatják véleményüket, felelősen és szabadon cselekedhetnek, kiállhatnak magukért és egymásért, beleszólhatnak a dolgok alakulásába és megvédhetik jogaikat.

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.