Tüntetés Budapesten: sátrazás lett a vége, folytatása pedig következik

  • narancs.hu
  • 2017. május 21.

Belpol

Több ezer ember vonult ismét utcára.

Fél hatkor kezdtek gyülekezni a tüntetők két csoport (Oktatási Szabadságot, Nem maradunk csenden) felhívására vasárnap délután. A Műegyetem rakpartnál ezerfőnyi tömeg előtt a RomaVersitas képviseletében mondott beszédet Dinok Henriett, aki többek között arról beszélt, hogy a CEU továbbra is működni fog, méghozzá Magyarországon, illetve felhívta a figyelmet a diszkriminációra, mint mondta: nem fogják hagyni, hogy bárkit a származása, szexuális orientációja vagy bármi miatt hátrányos megkülönböztetés érje Magyarországon. Szavait nagy taps fogadta. A menet indulása előtt még felszólalt a CEU-ügy miatt a KDNP-ből kilépő Lukácsi Katalin, akit nagyon lelkesen fogadott a tömeg. Lukácsi arról is beszélt, hogy a jelenlegi kormány már a katolikus egyházzal is szembemegy, és a gyűlöletpropagandát helyezi előtérbe.

false

 

Fotó: Bankó Gábor

A beszédek után a tömeg elindult a Szabadság hídra, majd a Múzeum, illetve Károly körút érintésével haladt tovább a Bajcsy-Zsilinszky út felé.

A tömeg folyamatosan nő, a fiatalok mellett vannak idősek és családosok is.

false

 

Fotó: Bankó Gábor

Háromnegyed nyolckor már a Kossuth tér felé közelít az egyre duzzadó tömeg, a szervezők szerint a végére több tízezren lesznek, közben azt skandálják, hogy „Semmit rólunk nélkülünk!” és „Szabad ország, szabad egyetem".

false

 

Fotó: Bankó Gábor

Elsőként a Kossuth téren Vágó Gábor szólalt fel. Beszédében aktivitásra buzdította az állampolgárokat, támogassanak civil szervezeteket, független újságokat, használják tudatosan az adójuk egy százalékát is. A volt LMP-s politikus beszélt a a tegnapi felcsúti tüntetésről is, ismét hangsúlyozta, hogy Orbán és köre „szarrá lopták az országot”: Szinte minden mondatára hangosan reagál a tömeg, s közben telefonjaikkal világítanak.

false

 

Fotó: Bankó Gábor


false

 

Fotó: Bankó Gábor

A felszólalók között volt Lengyel Máté, a CEU és Cambridge-i Egyetem oktatója, aki megköszönte a kutatók és egyetemek szolidaritását, majd László Luca CEU-s hallgató mondott frappáns beszédet. A fiatal lány egy álláshirdetésben keresi a kormány új tagjait, számos feltétellel, köztük azzal, hogy ne hazudjanak a végzettségükről, illetve ne bántalmazzanak újságírókat.

Utolsóként Deák Éva állt színpadra, a Civilizáció csoport képviseletében állt ki a civilek mellett és beszélt arról, hogy most már gyakorlatilag bárki célpont lehet. „Most a CEU, a civilek, holnap pedig te és te, nem tudjuk, kire kerülhet sor.” Vágóhoz hasonlóan Deák is nagy civil aktivitásra buzdította az embereket „Beszélgessetek, legyetek kritikusak, szerveződjetek, segítsetek mindennap az elesetteknek!” – mondta, végül május 29-ére újabb megmozdulást jelentett be.

A tüntetés itt hivatalosan véget ért, viszont egy kisebb csoport a CEU épülete elé ment, és szó szerint lesátraztak.

false

 

Fotó: Bankó Gábor

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.