Állami lélegeztetőgép-beszerzés: 300 milliárd ment el 16 ezer gépre

  • narancs.hu
  • 2020. augusztus 26.

Belpol

Kikérték a szerződések pontos adatait.

Részletesen adatolt cikkben járt utána a 444.hu, hogy pontosan hogyan is nézett ki a kormány lélegeztetőgép-beszerzési projektje a vírus első hónapjaiban.

A cikk szerzői a Külügyminisztériumtól kikérték az össze szerződést, és részletesen közlik az adatokat, hogy milyen szerződésben, kitől és mennyi lélegeztetőgépet vásároltak Orbán fürkészei.

A számok összességében azt mutatják, hogy 16 ezer lélegeztetőgépet 300 milliárd forintért vásároltak, ez pedig erős túlzásnak látszik. Ahogy írják:

"Több ezer olyan lélegeztető áll valahol becsomagolva Magyarországon, amit idén vásárolt a magyar kormány, és soha nem fogja használni azokat. Legfeljebb akkor lesz ezekre szükség, ha ősszel újabb, a tavaszinál 250-szer erősebb hulláma jön a koronavírusnak. A felhalmozott több mint húszezer lélegeztetőgép használatára pedig egyébként sincs elég kiképzett szakember és megfelelő infrastruktúra."

A cikkből kiderül, hogy a lélegeztetőgépek legtöbbjét - több, mint 6000 darabot - egy maláj cégtől vett Magyarország, 178 milliárd forintért, ráadásul úgy, hogy közben ez a cég adta a legmagasabb gépenkénti átlagárat. Ahogy írják, ez a mennyiség elég is lehetett volna, ugyanis szakértők azzal számoltak, hogy a legrosszabb esetben is 7-8 ezer gép fedezheti a lehetséges lélegeztetőkapacitást. A maláj rendelésen kívül ugyanis eleve volt 2000 gép Magyarországon, és az állami kórházellátó is vásárolt 2500 darabot. Így jelenleg több, mint 20 ezer lélegeztetőgép áll valahol - nagyobbrészt nyilván raktárakban.

Az összegzésből kiderül, hogy a megrendelések nem voltak összehangolva, a külügy ezen felül drágán is vásárolt. Mindehhez a cikk leszögezi: nem az a baj, hogy vettünk lélegeztetőgépeket, hiszen ezekre szükség volt, a probléma az, hogy mennyit és mennyiért szeretek be.

Mivel az árakat felhajtotta a hirtelen világméretű kereslet, ezért a drágaságot sem a vírus előtti árhoz hasonlítják, hanem az állami beszerzések különböző beszállítóktól származó összegét vetik össze, és részletesen közlik a beszerzésre szerződött cégek nevét, az eszközök típusát, számát és árait. Ahogy írják, eszerint a plusz kiadás nem pár milliárd, hanem alsó hangon is száz milliárd forint volt. Megjegyzik, hogy a Külügyminisztérium a túlrendelést azzal indokolta, hogy biztosak akartak lenni abban, hogy meg is érkeznek a megrendelt eszközök. Bár pár megrendelést valóban nem tudtak teljesíteni a gyártók, de ez arányaiban elmaradt a rendelt eszközök számától.

A cikkben hozzáteszik, hogy ráadásul arról is szó volt, hogy beindul a saját eszközök gyártása is Magyarországon, ahogy azt más országok is megkezdték. Így aztán végképp kérdéses, hogy mit lehet majd kezdeni a felhalmozott lélegeztetőgépekkel.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?