Állami lélegeztetőgép-beszerzés: 300 milliárd ment el 16 ezer gépre

  • narancs.hu
  • 2020. augusztus 26.

Belpol

Kikérték a szerződések pontos adatait.

Részletesen adatolt cikkben járt utána a 444.hu, hogy pontosan hogyan is nézett ki a kormány lélegeztetőgép-beszerzési projektje a vírus első hónapjaiban.

A cikk szerzői a Külügyminisztériumtól kikérték az össze szerződést, és részletesen közlik az adatokat, hogy milyen szerződésben, kitől és mennyi lélegeztetőgépet vásároltak Orbán fürkészei.

A számok összességében azt mutatják, hogy 16 ezer lélegeztetőgépet 300 milliárd forintért vásároltak, ez pedig erős túlzásnak látszik. Ahogy írják:

"Több ezer olyan lélegeztető áll valahol becsomagolva Magyarországon, amit idén vásárolt a magyar kormány, és soha nem fogja használni azokat. Legfeljebb akkor lesz ezekre szükség, ha ősszel újabb, a tavaszinál 250-szer erősebb hulláma jön a koronavírusnak. A felhalmozott több mint húszezer lélegeztetőgép használatára pedig egyébként sincs elég kiképzett szakember és megfelelő infrastruktúra."

A cikkből kiderül, hogy a lélegeztetőgépek legtöbbjét - több, mint 6000 darabot - egy maláj cégtől vett Magyarország, 178 milliárd forintért, ráadásul úgy, hogy közben ez a cég adta a legmagasabb gépenkénti átlagárat. Ahogy írják, ez a mennyiség elég is lehetett volna, ugyanis szakértők azzal számoltak, hogy a legrosszabb esetben is 7-8 ezer gép fedezheti a lehetséges lélegeztetőkapacitást. A maláj rendelésen kívül ugyanis eleve volt 2000 gép Magyarországon, és az állami kórházellátó is vásárolt 2500 darabot. Így jelenleg több, mint 20 ezer lélegeztetőgép áll valahol - nagyobbrészt nyilván raktárakban.

Az összegzésből kiderül, hogy a megrendelések nem voltak összehangolva, a külügy ezen felül drágán is vásárolt. Mindehhez a cikk leszögezi: nem az a baj, hogy vettünk lélegeztetőgépeket, hiszen ezekre szükség volt, a probléma az, hogy mennyit és mennyiért szeretek be.

Mivel az árakat felhajtotta a hirtelen világméretű kereslet, ezért a drágaságot sem a vírus előtti árhoz hasonlítják, hanem az állami beszerzések különböző beszállítóktól származó összegét vetik össze, és részletesen közlik a beszerzésre szerződött cégek nevét, az eszközök típusát, számát és árait. Ahogy írják, eszerint a plusz kiadás nem pár milliárd, hanem alsó hangon is száz milliárd forint volt. Megjegyzik, hogy a Külügyminisztérium a túlrendelést azzal indokolta, hogy biztosak akartak lenni abban, hogy meg is érkeznek a megrendelt eszközök. Bár pár megrendelést valóban nem tudtak teljesíteni a gyártók, de ez arányaiban elmaradt a rendelt eszközök számától.

A cikkben hozzáteszik, hogy ráadásul arról is szó volt, hogy beindul a saját eszközök gyártása is Magyarországon, ahogy azt más országok is megkezdték. Így aztán végképp kérdéses, hogy mit lehet majd kezdeni a felhalmozott lélegeztetőgépekkel.

Figyelmébe ajánljuk

Mi lesz a kétezer szociális bérlakással, ha a kormány lemond a helyreállítási alap forrásairól?

Friss hírek szerint a kormány lemondana az uniós helyreállítási alap forrásairól, ami azt eredményezhetné, hogy végeredményben csak pár száz bérlakás épülhet a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által koordinált,  az állam és az Európai Bizottság támogatását is élvező Felzárkózó Települések programban a hátrányos helyzetűek számára.

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.