Állami lélegeztetőgép-beszerzés: 300 milliárd ment el 16 ezer gépre

  • narancs.hu
  • 2020. augusztus 26.

Belpol

Kikérték a szerződések pontos adatait.

Részletesen adatolt cikkben járt utána a 444.hu, hogy pontosan hogyan is nézett ki a kormány lélegeztetőgép-beszerzési projektje a vírus első hónapjaiban.

A cikk szerzői a Külügyminisztériumtól kikérték az össze szerződést, és részletesen közlik az adatokat, hogy milyen szerződésben, kitől és mennyi lélegeztetőgépet vásároltak Orbán fürkészei.

A számok összességében azt mutatják, hogy 16 ezer lélegeztetőgépet 300 milliárd forintért vásároltak, ez pedig erős túlzásnak látszik. Ahogy írják:

"Több ezer olyan lélegeztető áll valahol becsomagolva Magyarországon, amit idén vásárolt a magyar kormány, és soha nem fogja használni azokat. Legfeljebb akkor lesz ezekre szükség, ha ősszel újabb, a tavaszinál 250-szer erősebb hulláma jön a koronavírusnak. A felhalmozott több mint húszezer lélegeztetőgép használatára pedig egyébként sincs elég kiképzett szakember és megfelelő infrastruktúra."

A cikkből kiderül, hogy a lélegeztetőgépek legtöbbjét - több, mint 6000 darabot - egy maláj cégtől vett Magyarország, 178 milliárd forintért, ráadásul úgy, hogy közben ez a cég adta a legmagasabb gépenkénti átlagárat. Ahogy írják, ez a mennyiség elég is lehetett volna, ugyanis szakértők azzal számoltak, hogy a legrosszabb esetben is 7-8 ezer gép fedezheti a lehetséges lélegeztetőkapacitást. A maláj rendelésen kívül ugyanis eleve volt 2000 gép Magyarországon, és az állami kórházellátó is vásárolt 2500 darabot. Így jelenleg több, mint 20 ezer lélegeztetőgép áll valahol - nagyobbrészt nyilván raktárakban.

Az összegzésből kiderül, hogy a megrendelések nem voltak összehangolva, a külügy ezen felül drágán is vásárolt. Mindehhez a cikk leszögezi: nem az a baj, hogy vettünk lélegeztetőgépeket, hiszen ezekre szükség volt, a probléma az, hogy mennyit és mennyiért szeretek be.

Mivel az árakat felhajtotta a hirtelen világméretű kereslet, ezért a drágaságot sem a vírus előtti árhoz hasonlítják, hanem az állami beszerzések különböző beszállítóktól származó összegét vetik össze, és részletesen közlik a beszerzésre szerződött cégek nevét, az eszközök típusát, számát és árait. Ahogy írják, eszerint a plusz kiadás nem pár milliárd, hanem alsó hangon is száz milliárd forint volt. Megjegyzik, hogy a Külügyminisztérium a túlrendelést azzal indokolta, hogy biztosak akartak lenni abban, hogy meg is érkeznek a megrendelt eszközök. Bár pár megrendelést valóban nem tudtak teljesíteni a gyártók, de ez arányaiban elmaradt a rendelt eszközök számától.

A cikkben hozzáteszik, hogy ráadásul arról is szó volt, hogy beindul a saját eszközök gyártása is Magyarországon, ahogy azt más országok is megkezdték. Így aztán végképp kérdéses, hogy mit lehet majd kezdeni a felhalmozott lélegeztetőgépekkel.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.