Állami lélegeztetőgép-beszerzés: 300 milliárd ment el 16 ezer gépre

  • narancs.hu
  • 2020. augusztus 26.

Belpol

Kikérték a szerződések pontos adatait.

Részletesen adatolt cikkben járt utána a 444.hu, hogy pontosan hogyan is nézett ki a kormány lélegeztetőgép-beszerzési projektje a vírus első hónapjaiban.

A cikk szerzői a Külügyminisztériumtól kikérték az össze szerződést, és részletesen közlik az adatokat, hogy milyen szerződésben, kitől és mennyi lélegeztetőgépet vásároltak Orbán fürkészei.

A számok összességében azt mutatják, hogy 16 ezer lélegeztetőgépet 300 milliárd forintért vásároltak, ez pedig erős túlzásnak látszik. Ahogy írják:

"Több ezer olyan lélegeztető áll valahol becsomagolva Magyarországon, amit idén vásárolt a magyar kormány, és soha nem fogja használni azokat. Legfeljebb akkor lesz ezekre szükség, ha ősszel újabb, a tavaszinál 250-szer erősebb hulláma jön a koronavírusnak. A felhalmozott több mint húszezer lélegeztetőgép használatára pedig egyébként sincs elég kiképzett szakember és megfelelő infrastruktúra."

A cikkből kiderül, hogy a lélegeztetőgépek legtöbbjét - több, mint 6000 darabot - egy maláj cégtől vett Magyarország, 178 milliárd forintért, ráadásul úgy, hogy közben ez a cég adta a legmagasabb gépenkénti átlagárat. Ahogy írják, ez a mennyiség elég is lehetett volna, ugyanis szakértők azzal számoltak, hogy a legrosszabb esetben is 7-8 ezer gép fedezheti a lehetséges lélegeztetőkapacitást. A maláj rendelésen kívül ugyanis eleve volt 2000 gép Magyarországon, és az állami kórházellátó is vásárolt 2500 darabot. Így jelenleg több, mint 20 ezer lélegeztetőgép áll valahol - nagyobbrészt nyilván raktárakban.

Az összegzésből kiderül, hogy a megrendelések nem voltak összehangolva, a külügy ezen felül drágán is vásárolt. Mindehhez a cikk leszögezi: nem az a baj, hogy vettünk lélegeztetőgépeket, hiszen ezekre szükség volt, a probléma az, hogy mennyit és mennyiért szeretek be.

Mivel az árakat felhajtotta a hirtelen világméretű kereslet, ezért a drágaságot sem a vírus előtti árhoz hasonlítják, hanem az állami beszerzések különböző beszállítóktól származó összegét vetik össze, és részletesen közlik a beszerzésre szerződött cégek nevét, az eszközök típusát, számát és árait. Ahogy írják, eszerint a plusz kiadás nem pár milliárd, hanem alsó hangon is száz milliárd forint volt. Megjegyzik, hogy a Külügyminisztérium a túlrendelést azzal indokolta, hogy biztosak akartak lenni abban, hogy meg is érkeznek a megrendelt eszközök. Bár pár megrendelést valóban nem tudtak teljesíteni a gyártók, de ez arányaiban elmaradt a rendelt eszközök számától.

A cikkben hozzáteszik, hogy ráadásul arról is szó volt, hogy beindul a saját eszközök gyártása is Magyarországon, ahogy azt más országok is megkezdték. Így aztán végképp kérdéses, hogy mit lehet majd kezdeni a felhalmozott lélegeztetőgépekkel.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.