Államosítások 2010 után – Farkasétvággyal

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2015. december 10.

Belpol

2010 után több mint 200 cég került állami tulajdonba, 1600 milliárd forintot meghaladó értékben. A vásárlásokkal néha a kormány kedvezményezettjei jártak jól, de hosszabb távon mi mindannyian rajta vesztünk. A teljes cikket az eheti Magyar Narancsban olvashatja.

Orbán Viktor először 2012 nyarán beszélt arról a nyilvánosság előtt, hogy túl sok nagybank van Magyarországon, és konkrét célként nevezte meg, hogy a bankrendszer legalább felének magyar tulajdonban kell lennie. A miniszterelnök kívánsága alig egy év alatt megvalósult, és a kormány jelentős lépéseket tett egy nemzeti pénzintézet, azaz az ellen-OTP létrehozása felé.

2013 augusztusában – ahogy az OTSZ alelnöke, Turi Dénes fogalmazott kényszer alatt – a Takarékbank közgyűlése elfogadta az új alapszabályt, kinevezte a takarékszövetkezeti integráció vezetőit, és döntött a Magyar Posta 655 millió forintos tőkeemeléséről is. Ezzel az állam részesedése 51 százalékra nőtt a Takarékbankban. A Takarékbank államosítása azonban csak átmeneti volt. 2014 márciusában az FHB tulajdonában álló Magyar Takarék 9 milliárd forintért megszerezte a Takarékbank 55 százalékát, szeptemberben pedig a Magyar Posta vásárolta be magát az FHB-ba. Az FHB Kereskedlemi Bank 49 százalékáért 28,5 milliárd forintot fizetett a posta, decemberben pedig tovább erősödött a szövetség: a Takarékbank, a takarékszövetkezeti integráció valamint az MFB is csatlakozott a posta–FHB-partnerséghez. A posta és a takarékok országos hálózata, a takarékok és az FHB eszközállománya, már önmagában jó alapot biztosít a nemzeti pénzügyi szolgáltató létrejöttéhez. Ezt csak tovább erősíti további tőkebevonás lehetősége (az MFB partnersége) mellett, hogy a Magyar Posta 2013-ban tulajdont szerzett a Díjbeszedő Holdingban és a Díjnetben is.

Hamm, bekapta ezt is (A Fradi-pálya avatója)

Hamm, bekapta ezt is (a Fradi-pálya avatója)

Fotó: MTI/Beliczay László

Az energetika volt a másik olyan szektor, ahol az állam kiemelten fontosnak tartotta az állami tulajdon növelését. Az Orbán-kormány konkrét politikai célként fogalmazta meg az állami tulajdon szükségességét, a gázárak befagyasztásával, majd a többszöri rezsicsökkentéssel pedig aktívan tett is azért, hogy a cégeknek ne érje meg tovább az országban maradni. 2012 nyarán a kormány arról döntött, hogy kizárólag állami tulajdonban lehet stratégiai földgáztározó, Orbán pedig nem sokkal később arról beszélt, hogy a közszolgáltató cégeknek nonprofittá kell válniuk. Ahogy a bankszektor esetében, úgy ezeken a területeken is gyorsan cselekedett a kormány. Az egyik főszereplő az az MVM lett, melynek vezetőit a 2010-es kormányváltás után az elsők között cserélték le. A Mol 22 százalékos részvénycsomagját 2011 júliusában vette vissza az állam az orosz Szojuznyeftegaztól 500 milliárd forintért. 2013-ban az E.On-csoport is megszabadult földgáz-nagykereskedelmi és -tároló leányvállalataitól (E.On Földgáztrade, E.ON Storage, Panrusgaz), erre több mint 280 milliárdot költött az állam nevében az MVM. Az elmúlt négy évben állami kézbe került a Bakonyi erőmű, a Székesfehérvári Fűtőerőmű (7 milliárd), az MMBF gáztározó (140 milliárd), és a Főgáz (41 milliárd) is.

Februárban viszont megalakult az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. (ENKSZ), Németh Lászlóné felügyelete alatt (a volt fejlesztési miniszter jelenleg a Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára). Az ENKSZ átvette Főgáz ügyfeleit (41 milliárd), idén pedig az E.On, a GDF Suez és a Tigáz is kiszállt a lakossági gázpiacról, ezzel ENKSZ-nek már 1,6 millió ügyfele van, 2016 végéig pedig már 3,4 millió lesz. A nemzeti közműcég jövő év elejétől az áramszolgáltatásba is beszáll. December végén tartja ugyanis az Elmű Nyrt. és az Émász Nyrt. azt a rendkívüli közgyűlését, melyen arról döntenek, átruházzák-e a tulajdonukban lévő Elmű-Émász Ügyfélszolgálati Kft.-t. A német hátterű cég kétmilliós ügyfélköre így a nemzeti közműholdinghoz kerülhet át, a vételár pedig 10 milliárd forint lehet a Magyar Nemzet szerint. Németh Lászlóné novemberi nyilatkozata szerint a kormány további befektetéseket is tervez az energiaszektorban.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.