Árak és adók az uniós belépés után: Majd meglátjuk

szerző
B. Gy.
publikálva
2003/10. (03. 13.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A csatlakozás után nagy lesz az áremelkedés, nő az infláció - sokakban él ilyen félelem. Nyitott, a nemzetközi piacokhoz szervesen kapcsolódó gazdaság lévén lényegi változás nem várható az árak terén - érvelnek azok, akik oszlatni akarják az aggályokat.

A csatlakozás után nagy lesz az áremelkedés, nő az infláció - sokakban él ilyen félelem. Nyitott, a nemzetközi piacokhoz szervesen kapcsolódó gazdaság lévén lényegi változás nem várható az árak terén - érvelnek azok, akik oszlatni akarják az aggályokat.Az áruszolgáltatások terén komoly változás nem várható, de az integráció természetesen hatással lesz a fogyasztói árszínvonalra is - mondta lapunknak Iván Gábor, a Külügyminisztérium EU Gazdaságpolitikai Főosztályának a vezetője. A magyar külkereskedelemben az áruk 76 százaléka uniós országokba irányul, az importunk 58 százaléka pedig onnan érkezik. Az ipari termékek esetében ez az arány tovább nő a belépéssel, hiszen Magyarországra jobban odafigyelnek majd, és belépésünk a nyugat-európai termelőknek is expanziós lehetőséget jelent. Erősödni fog tehát a kínálati piac a mindennapi fogyasztási termékek terén, aminek - Iván Gábor szerint - a vevő lesz a nyertese.

A mezőgazdasági termékeknél

az import 16 százaléka jelenleg még vámköteles, ez azonban a csatlakozással megszűnik. Bizonyos sajtok, halak és gyümölcsök esetében tehát árcsökkenés várható, hisz a kereskedők az alacsonyabb importárból adódó nyereség egy részét valószínűleg megosztják majd a fogyasztóval. Magyarország belépése után a mezőgazdasági termékekre az unió intézményes árait kell alkalmazni: ez két terméknél magasabb, mint jelenleg itthon. A marhahús és a cukorrépa ára várhatóan nő, előbbié kisebb mértékben, az utóbbinál viszont 23 százalékos a különbség. A főosztályvezető szerint ennek nagyjából a fele jelenik meg majd a fogyasztói árban növekedésként. A gabonaféléknél, a sertés-, illetve csirkehúsnál vagy a tojásnál a termelői árak jelenleg magasabbak, mint az unióban, ezért itt kizárt a drágulás. A hasonló fejlettségű országok (Görögország, Portugália, Spanyolország vagy akár Dél-Olaszország) belépés utáni tapasztalatai azt mutatják, hogy az élelmiszerek ára évtizedek alatt sem zárkózott fel a leggazdagabb országok szintjéhez.

Az árnövekedés tehát lassú, a vásárlóerő növekedésével lépést tartó folyamat. "Sőt, ezekben az országokban a fogyasztói reáljövedelmek nagyobb mértékben emelkedtek, mint az élelmiszerárak, és ez várhatóan Magyarországon is így lesz, hiszen a termelői árakon kívül rengeteg más tényező (termőföld, munkaerő, helyi szolgáltatások) is közrejátszik a mezőgazdasági termékek árában. Ezekre a tényezőkre viszont a csatlakozás nincs közvetlen hatással" - véli Iván Gábor.

A helyi szolgáltatások (vízvezeték-szerelő, fodrász, cipész) árát viszont teljes mértékben a helyi kereslet határozza meg továbbra is (vagyis az árak aszerint alakulnak, hogy a fogyasztók mennyit tartanak még megfizethetőnek). A külső - tehát nem uniós - vámhatárok alkalmazása a főosztályvezető szerint a fogyasztói árra semmilyen hatással nem lesz. A beszedett vámok 75 százalékát a közösségi költségvetésbe kell majd befizetni, de ez a piacra behozott termékek árát nem érinti.

Az adók mértéke is szoros kapcsolatban van az árak alakulásával. Az unióban legfeljebb három áfa-kulcsot lehet fenntartani, a legmagasabb pedig minimum 15 százalékos lehet - ez ma Magyarországon 25 százalék. Emelés bizonyosan nem várható, a józan ész inkább a felső kulcs csökkentését diktálná a főosztályvezető szerint, aki sietve megjegyezte: ilyen döntés jelenleg nincsen. Az alsó kulcs az EU-ban minimum 5 százalék kell hogy legyen - ez nálunk 12. A közösségi direktívák megszabják, hogy az egyes termékeket, szolgáltatásokat melyik áfasávba kell besorolni. "Ezek a be-, illetve átsorolások az elmúlt években jórészt megtörténtek" - mondta Iván Gábor. A legérzékenyebb terület a tankönyv és - főként - a gyógyszer áfájának az emelése, hisz az unióban nincsen nullás áfakulcs. "A gyógyszer egy kőkemény, a fogyasztói kosárban is megjelenő piaci termék, ezt a lépést tehát nem lehet megúszni." A minisztérium munkatársa szerint ugyanakkor a kormánytól jogosan várható el, hogy a legszegényebb rétegeket valamilyen módon kompenzálja.

Az áfakulcs-harmonizációnak vannak átmeneti állomásai is. A korszerűbb fűtési szolgáltatások, a földgáz és villamos energia eleve kedvezményes kulccsal adózik, ennek csupán az a feltétele, hogy a tagállam bejelentse ezt az igényét. A hagyományos szén-, tűzifa- és távfűtési módok viszont 2008 végéig kedvezményt élveznek, ezekre ugyanis átmeneti mentességet kaptunk. Itt az árnövekedés tehát elhúzódik, ez idő alatt pedig lehetőség van a korszerű fűtési eljárások elterjedésére. Az éttermi szolgáltatások áfájára is vonatkozik az átmeneti időszak, ez a vendéglátóipart és a közétkeztetést egyaránt érinti. "A Nemzeti Bank számításai szerint az összes átsorolásnak 0,5 százalékos árnövelő hatása lenne, ami így, időben széthúzva értelemszerűen kisebb" - tudtuk meg a főosztályvezetőtől.

A cigaretta jövedéki adójának az emelésére szintén 2008 végéig kaptunk haladékot, addigra kell a kiskereskedelmi ár 57 százalékát elérnie a cigaretta jövedéki adójának. Erre minden kontinentális tagjelölt mentességet kért, hiszen jelentős a cigarettaárak elmaradása az unióshoz képes, és széles fogyasztói réteget érint a kérdés, továbbá a majdani áremelkedés mértéke is nagy. Ha azonnal "felzárkóznának" a cigarettaárak, annak félszázalékos inflációemelkedés volna a következménye.

A benzin és a dízelolaj árának

a jövedékiadó-tartalma gyakorlatilag megfelel az uniós szintnek, bár az unió is tervezi a dízelolaj jövedéki adójának az emelését. Az üzemanyagárak tehát továbbra is a világpiaci értéknek megfelelően alakulnak a belépés után, emelkedésre nem kell számítani. Az unióban nincsen fogyasztási adó (itthon ez például a személyautóra, kávéra, paprikára létezik), ez tehát egy nem harmonizált, nemzeti adónem, amelynek a megszüntetését a pénzügyi kormányzat tervezi is - ami árcsökkenést jelentene. "Ez - kumulált szinten - ellensúlyozhatná a jövedékiadó- emelést" - véli a szakértő, aki fontosnak tartotta azt is hangsúlyozni, hogy a személyi jövedelemadó teljes mértékben tagállami hatáskör, ezzel kapcsolatban tehát nincs ok félelemre. A helyi adók a közösségi előírások miatt nem változnak majd, és a társasági adóra sincsen átfogó uniós szabályozás, csak egyes vállalatközi tranzakciókra. Ez leginkább a cégeket, illetve az anya- és leányvállalatok közötti osztalékátutalások adóztatását érinti, közvetlen árhatása az állampolgár számára nincsen.

Az energiaárak - főként a gázárak - viszont Iván Gábor szerint is valószínűleg nőnek, de ennek nem a csatlakozás lesz a közvetlen oka. Már két évvel ezelőtt is importáron vagy az alatt adta a szolgáltató a lakossági gázt, ami a piacgazdaság törvényszerűségei miatt nem tartható fenn. "Ez időben közel fog esni a belépésünkhöz, de látni kell, hogy nem annak a következménye" - hangsúlyozta. Az energiaszektor liberalizálásának, vagyis a monopóliumok megszűnésének viszont elsősorban a fogyasztók lesznek a nyertesei, különösen azért, mert az unió tervei szerint 2007 júliusától a lakosság is szabadon megválaszthatja, hogy melyik szolgáltatótól vásárolja az áramot. Ennek - Iván szerint - árcsökkenést kell eredményeznie, elsősorban a villamosenergia-áraknál, de az elmaradt gázáremelések meglépésének hatását is várhatóan tompítja a gázszektor liberalizálása.

Gyakori félelem, hogy a belépés után

a tőkeerős külföldi ingatlanspekulánsok

nagy számban felvásárolják a - főként nagyvárosi - lakóingatlanokat, ami komoly árnövekedést eredményezhet. Nem éppen erre utal azonban az a tény, hogy az elmúlt évben csökkent a külföldiek magyarországi ingatlanvásárlási kérelmeinek száma. A városi ingatlanok iroda céljára való bérlése már ma is teljesen szabad, ezeket az árakat a külföldi-belföldi kereslet együttesen határozza meg. Lakóingatlant minden külföldi vehet, aki úgy dönt, hogy Magyarországon telepedik le. A másodlagos lakóingatlanok, például a hétvégi házak vagy az esetlegesen spekulációs célzattal vett lakások esetében viszont 2008 közepéig a mai engedélyezési rendszer fog fennmaradni. Ez alól csak az lehet kivétel, aki már legalább négy éve letelepedett Magyarországon, tehát rendelkezik itthoni, állandó bejelentett lakcímmel. Iván Gábor az átmeneti időszak után sem tart komoly árnövekedéstől az ingatlanpiacon: "Svédország ugyanilyen átmeneti mentességet kapott ezen a területen, és ennek lejárta után sem volt tapasztalható, hogy külföldiek tömegesen vásárolnának fel ingatlanokat. Általában az ilyen félelmek - például a munkaerőmozgás esetében - nem szoktak beigazolódni, hiszen aki ide akart jönni dolgozni, céget alapítani, az már eddig is megtehette."

B. Gy.

Kutatói prognózisok

A GKI Gazdaságkutató, a Kopint-Datorg és a Tárki Társadalomkutatási Intézet közös, nemrégiben készült tanulmánya szerint közvetlenül az uniós csatlakozás után (2003-2004-ben) nem várható az infláció lényeges csökkenése, vagyis 5 százalék körüli lesz. Az azt követő két évben viszont egyértelmű csökkenésre számíthatunk, 2006-ra pedig akár a maastrichti követelményeknek megfelelő 3 százalékos szintet is elérheti Magyarország. Barta Judit, a GKI kutatásvezetője szerint az Európai Monetáris Unióhoz való csatlakozásunkig, vagyis az euró bevezetéséig csökkenő árszintre számíthatunk, éppen annak érdekében, hogy teljesítsük az évi 3 százalékos infláció követelményét és befogadjanak minket. Az úgynevezett Balassa-Samuelson-hatás értelmében a külkereskedelmi forgalomban lévő árak a bérekkel megközelítőleg azonos mértékben nőnek, míg a szolgáltatások árai ennél gyorsabban növekednek, hiszen a termelékenység jóval alacsonyabb ebben a szférában - magyarázza a közgazdász. Ez az oka annak, hogy a hozzánk hasonló országokban - Görögország, Portugália, Írország - az infláció valamivel magasabb, mint az unió fejlettebb régióiban. A kormányzat feladata, hogy úgy egyezkedjen az adókról, a szabályozott árakról, és úgy alakítsa ki az állam a saját árait, például a különböző illetékeket, és persze olyan jövedelempolitikát folytasson, hogy azok arra utaljanak, hogy csökkenő inflációt vár. A relatíve erős árfolyamnak is komoly szerepe van az infláció csökkentésében, különösen azon termékek esetében, amelyek az unión kívülről származnak (például a benzin, a csokoládé vagy a televízió).

Konzekvens gazdaságpolitikával mérsékelni kell az inflációs várakozásokat - véli Barta -, ami nem könnyű az elmúlt évek szándékosan alulbecsült célkitűzései után. A kutató szerint mivel a magyar élelmiszerpiac legtöbb terméke magyar termék, és mivel e területen nem annyira az előállítási költségek, hanem a támogatások versenye a döntő, szinte bizonyos, hogy hazánk bérszínvonala, mezőgazdasági adottságai és a nyugatival közel azonos technológia szükségképpen alacsonyabb élelmiszerárakat eredményez majd. Ez történt - bár más okokból - Ausztriában is, de elképzelhető, hogy sokkal több termelő jelenik meg itthon is naranccsal és mandarinnal, ami árcsökkenéshez vezethet. Barta szerint "ha például a Parmalat (amely olasz cég) próbálja közelíteni a magyar árakat a nyugat-európaiakhoz, a telített piac miatt erre nagyon kicsi a mozgástere". Lesz tehát konvergencia, vagyis egyfajta közeledés az uniós átlagárakhoz, de csak nagyon lassan, fokozatosan és nagymértékben annak függvényeként, hogyan alakul az élelmiszertermékek magyar és uniós támogatása. Az árközeledés kérdésénél nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy ugyanaz a termék jóval drágább Finnországban vagy Svédországban, mint Portugáliában, Spanyolországban (leszámítva a leggazdagabb részeket) vagy Dél-Olaszországban, ezek a különbségek tehát máig léteznek. Az energiaárak terén is két-két és félszeres eltérések vannak az unión belül.

Budai Dániel

szerző
B. Gy.
publikálva
2003/10. (03. 13.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra