ÁSZ elnök: ha nem kell ennyi munkás, akkor majd újra módosítják a munkaerőpiaci szabályozást

  • narancs. hu
  • 2019. január 2.

Belpol

A gazdaságfehérítés újabb eszközét látja a túlórakeret növelésében Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke.

A kormánypárti média részeként működő Világgazdaságnak adott interjújában Domokos László ÁSZ elnök a rabszolgatörvénnyel kapcsolatban úgy fogalmazott: "a vállalkozók eddig is megoldották, hogy a dolgozóik elvégezzék a munkát, legfeljebb eddig csak zsebbe, feketén mentek ilyenkor a pluszmunkáért járó juttatások. Most mindenki számára tisztább helyzet keletkezik. A megoldás rugalmasabbá teheti a cégeket, és jó a munkavállalóknak is, hiszen közös megegyezésen alapuló szerződés szerint, legálisan történik a túlmunkavégzés bérének, majd a túlóráért járó juttatásoknak a kifizetése.

Az ÁSZ elnöke arra nem tért ki, hogy mikor is jutnak hozzá a 3 éves elszámolási idő alatt a pénzükhöz a dolgozók. Viszont jó eszköznek tartotta a munkaerőhiány kezelésére, ha pedig „néhány év múlva változik a gazdasági, munkaerőpiaci helyzet, akkor a parlamentnek joga, lehetősége és kötelessége is lesz, hogy módosítson a munkaerőpiaci szabályokon”.

A Soroksár és Kelebia közötti vasútvonal fejlesztésével, illetve az állami építkezések költségelszállásával kapcsolatban szintén tett egynéhány érdekes kijelentést. „Az olimpiát reálpolitikai okokból nem vállaltuk, ám a kérdés napirenden maradt, a 2024-re tervezett fejlesztések jó része elkészül. (...) Majd később: az állami beruházások költségei "a megvalósításoknál megugrottak akár 60-70 százalékkal is". A gondot Domokos szerint az okozta, hogy "az állam gyakorlatilag saját magának drágította meg  a beruházásokat, hiszen az építőcégek az egyik állami beruházást hagyták ott egy másikért".

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.